Ha így haladunk, unokáink sem fogják látni a Déli-Kárpátokat átszelő autópályát

Miközben Moldvában egyre türelmetlenebbül követelik az autópálya-építést, az erdélyiek türelmét is alaposan próbára teszi a Déli-Kárpátokat átszelő, Nagyszebent Piteşti-tel összekötő autópálya körüli időhúzás. A majdani alagutak, hidak és viaduktok magas száma miatt az átlagosnál költségesebb és strapásabb gyorsforgalmi úttal meggyűlik a baja a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaságnak (CNAIR). Másfél évbe telt ugyanis, míg a kilenc cég közül kiválasztották a Nagyszeben és Bojca közötti 13,17 kilométeres szakasz építtetőjét, az osztrák Porr vállalatot, mely

613 millió euróért vállalta az említett szakasz megépítését.

A szerződést március végén írhatják alá, már amennyiben nem érkezik fellebbezés az eredmény kapcsán. A környezeti engedélyt már megszerezték a szakaszra, viszont a szerződés aláírásához szükség van még arra, hogy a kormány elfogadja a műszaki-gazdasági mutatókat. A tervezés egy évbe telhet, a konkrét munkálatok pedig háromba. Szóval nem kapkodják el.

A többi szakasz esetében sem állapítható meg, hogy túlságosan sietnének.

A Pitești és Curtea de Argeș közötti szakaszra 2017 júliusában írtak ki pályázatot, azóta sem sikerült kiválasztani a nyolc cég és konzorcium közül a nyertest. De nem jelentették be még a Nagyszeben és Curtea de Argeș közötti 30 kilométeres pályarész építtetőjét sem. És ott van továbbá a Curtea de Argeș és Tigveni közötti szakasz is, melyre egy 11 éves dokumentáció alapján írtak ki pályázati felhívást. A 9,86 kilométeres szakasz egy 1,35 kilométeres alagúttal hatolna át a Momaia dombon.

A legnehezebbnek mégis a 2-es és a 3-as szakaszok számítanak, melyek esetében

egyelőre csak a talaj- és hegyfúrásokra írnak ki pályázatot.

A Nagyszeben-Piteşti autópálya összesen 122 kilométer lesz, a tervek szerint nyolc közúti csomópontot, kilenc alagutat, 71 hidat, 58 viaduktot, és 10 felüljárót alakítanak ki. Az egyik leginkább várt autópályának számít, miután az első megvalósíthatósági tanulmányok már az 1990-es évek elején elkészültek, megépítését a Dacia üzemet működtető Renault francia autógyártó is sürgette, mely közvetlenül érdekelt abban, hogy könnyebb legyen az átjárás Erdély és Havasalföld között.