// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Legtöbbször elhallgatjuk a szexuális zaklatást a munkahelyen

// HIRDETÉS

De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.

Románia ugyan nem zeng a #metoo botrányoktól, de alapanyag lenne hozzá bőven: az alkalmazottak 44 százaléka érezte már úgy a munkahelyén, hogy szexuális zaklatás áldozata lett. Az esetek magas aránya a BestJobs álláskereső portál felméréséből derül ki, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra.

 

Azoknak, akik a felmérésben ilyen tapasztalatokról számoltak be, 86 százaléka nő, 56 százaléka mondta, hogy legalább háromszor zaklatták karrierje során, 12 százalékával pedig folyamatosan megtörténik. 

 

A hatalmi összetevő

Ehhez képest ötből négy ilyen személy nem jelenti az esetet a kollégáinak vagy feletteseinek, inkább tűri (20%) vagy más állást keres (59%). Ennek egyik oka lehet az, hogy az esetek felében a közvetlen felettesük vagy az igazgatójuk volt a zaklató, 34,5 százalékában egyenesen a cég felsővezetéséből. 

 

Az esetek 38,3 százalékában a zaklatást elszenvedőéhez hasonló pozíciót betöltő személy, 16 százalékában ügyfél, öt százalékában beszállító környékezte meg az alkalmazottat.

 

Ötből hárman mondták, hogy konfrontálódtak a zaklatóval, az esetek 40 százalékában ez leszerelte a zaklatót, de több mint 30 százalékában a helyzet elfajulásához vezetett. Az többi esetben a zaklató nem változtatott a viselkedésén. 

 

Miért nem?

Azoknak a fele, akik nem jelentették az esetet, azért hallgattak róla, mert nem voltak bizonyítékaik, csak az ő szavuk a másik fél szava ellenében. Harmaduk nem akarta azt a benyomást kelteni magáról, hogy problémás alkalmazott, 17% pedig attól félt, hogy elveszíti az állását.

 

Akik nem hallgattak az őket ért zaklatásról, azok a saját felettesüknek, a zaklató felettesének, a személyzeti vagy a jogi osztályon jelentették az esetet. 28,5 százalékuk utána arról számolt be, hogy kollégáik kerülték őket, 12 százalékukkal veszekedett a főnökük, 14,2 százalékát pedig kitették a cégtől.

 

Az esetet jelentőknek mindössze ötöde kapott támogatást úgy a kollégáitól, mint a feletteseitől. A jelentés után az esetek 38 százalékában szűnt meg a zaklatás, a zaklató viszont ott maradhatott a cégnél, és a jelentett zaklatóknak mindössze öt százalékát bocsátották el a munkahelyéről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS