// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Legtöbbször elhallgatjuk a szexuális zaklatást a munkahelyen

// HIRDETÉS

De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.

Románia ugyan nem zeng a #metoo botrányoktól, de alapanyag lenne hozzá bőven: az alkalmazottak 44 százaléka érezte már úgy a munkahelyén, hogy szexuális zaklatás áldozata lett. Az esetek magas aránya a BestJobs álláskereső portál felméréséből derül ki, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra.

 

Azoknak, akik a felmérésben ilyen tapasztalatokról számoltak be, 86 százaléka nő, 56 százaléka mondta, hogy legalább háromszor zaklatták karrierje során, 12 százalékával pedig folyamatosan megtörténik. 

 

A hatalmi összetevő

Ehhez képest ötből négy ilyen személy nem jelenti az esetet a kollégáinak vagy feletteseinek, inkább tűri (20%) vagy más állást keres (59%). Ennek egyik oka lehet az, hogy az esetek felében a közvetlen felettesük vagy az igazgatójuk volt a zaklató, 34,5 százalékában egyenesen a cég felsővezetéséből. 

 

Az esetek 38,3 százalékában a zaklatást elszenvedőéhez hasonló pozíciót betöltő személy, 16 százalékában ügyfél, öt százalékában beszállító környékezte meg az alkalmazottat.

 

Ötből hárman mondták, hogy konfrontálódtak a zaklatóval, az esetek 40 százalékában ez leszerelte a zaklatót, de több mint 30 százalékában a helyzet elfajulásához vezetett. Az többi esetben a zaklató nem változtatott a viselkedésén. 

 

Miért nem?

Azoknak a fele, akik nem jelentették az esetet, azért hallgattak róla, mert nem voltak bizonyítékaik, csak az ő szavuk a másik fél szava ellenében. Harmaduk nem akarta azt a benyomást kelteni magáról, hogy problémás alkalmazott, 17% pedig attól félt, hogy elveszíti az állását.

 

Akik nem hallgattak az őket ért zaklatásról, azok a saját felettesüknek, a zaklató felettesének, a személyzeti vagy a jogi osztályon jelentették az esetet. 28,5 százalékuk utána arról számolt be, hogy kollégáik kerülték őket, 12 százalékukkal veszekedett a főnökük, 14,2 százalékát pedig kitették a cégtől.

 

Az esetet jelentőknek mindössze ötöde kapott támogatást úgy a kollégáitól, mint a feletteseitől. A jelentés után az esetek 38 százalékában szűnt meg a zaklatás, a zaklató viszont ott maradhatott a cégnél, és a jelentett zaklatóknak mindössze öt százalékát bocsátották el a munkahelyéről.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS