Természetesen a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE) ügyében sem maradt csendben régi barátunk, Marius Pașcan egykori Maros megyei prefektus, aki jelenleg a Népi Mozgalom Párt (PMP) Maros megyei képviselője: szokása szerint közösségi oldalán uszít még egy kicsit a magyar közösség ellen.
Az egyéb ügyekben való mérsékelt jártasság nyomán a magyar témákra kórosan ráfixálódott honatya azt kommentálta vehemensen, hogy az egyetem vezetésének újabb magyarellenes stiklije nyomán – kötelezővé tették az egységes vizsgáztatást, ami annyit jelent: a magyar oktatók nem vizsgáztathatnak kizárólag saját tételeik alapján, ehelyett vagy a román tanárok által írt tételeket kell lefordítaniuk, vagy a saját tételeik közül kell lefordítaniuk néhányat románra, ami többletmunkával jár, és a magyar nyelvű szakkönyvek is tiltólistára kerültek – Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke tárgyalást kezdeményezett az egyetem rektorával, Leonard Azamfireijel és Mircea Dușa Maros megyei prefektussal.
Közben a magyar diákok tüntettek az újabb diszkriminatív intézkedés ellen.
A jó négyórás tárgyalás sok eredménnyel nem járt, a rektor fél szájjal ígéretet tett, hogy elismerhetik a magyar diákok eddigi vizsgáit.
A 2011-es oktatási törvény azon cikkelyének gyakorlatba ültetése, amely önálló magyar kar létrehozását írja elő az egyetem számára, és amit Azamfirei rektor a román állami szervek cinkosságával azóta is büntetlenül megtagadhat, gyakorlatilag föl sem merült.
Az egyetlen konkrét eredmény Pașcan újabb magyarellenes hőbörgése, amelyben
azt a rablómesét próbálja elhinteni, hogy az RMDSZ „etnikai alapon szét akarja szakítani” az egyetemet, amikor egy hatályos törvény betartását akarja elérni.
A magyargyűlölő képviselő amúgy éppen a 2011-es oktatási törvényre hivatkozik, amikor szemforgatva arról ír: a jogszabály tiltja a politikai tevékenységet az egyetemeken.
Majd – a rektor álláspontját szajkózva – felhívja Kelemen Hunor figyelmét, miszerint az oktatási törvény szavatolja az egyetemi autonómiát, amelynek értelmében az egyetemek maguk dönthetnek működésük mikéntjéről. Ezt a magyar politikus szerinte egyrészt azzal sérti meg, hogy tárgyalást kezdeményezett a rektorral, másrészt azzal, hogy
jogaik melletti tüntetésre buzdította a magyar diákokat.
Pașcan ennek nyomán egyrészt az oktatási tárcához, másrészt az Országos Rektori Konferenciához akar fordulni, megakadályozandó mindazt, ami szerinte „politikai beavatkozás az egyetem működésébe és az egyetemi autonómia aláaknázása”.
Vagyis továbbra is fennáll az a nagyon romániai helyzet, hogy a magyarok által követelt, törvényben szabályozandó autonómiát következetesen elutasító magyarellenes román politikum és csatolt intézményei pofátlanul az autonómia szándékosan félreértelmezett elvére hivatkoznak, amikor egy, a magyarokat hátrányos helyzetbe hozó törvénysértést kell védelmezni.