// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő
Botházi Mária Botházi Mária

S máskülönben? Hogy vagytok?

// HIRDETÉS

Ahogy mi kérdezünk, nem kérdez úgy senki. Ezért is tudnak egymásról többet az erdélyi emberek, mint a világ más tájain.

(Külön)Vélemény

Szerző: Botházi Mária
2019. január 29., 16:42

Az erdélyi ember, ha ismerőseivel találkozik, nem csak azt állapítja meg, amit az ismerősein lát, hanem igyekszik mélyebben is eltársalogni arról, hogy milyen az élet.

Ha rég nem látott, idegenbe szakadt ismerőse hazamegy, igyekszik abba az irányba terelgetni a beszélgetés fonalát, ahonnan a messzire került érkezett, ellentétezéssel világítva rá az otthonlét sajátságaira. Az erdélyi ember mindenekelőtt megkérdi, hogy az illető hazajött-e. Így:

– Hazajöttél, Jancsika?

(A kicsinyítő képző eleve azt a bizalmas viszonyt jelzi, hogy a kérdező kiskora óta ismeri a most negyvenöt éves csúcsvezető Jancsikát, aki odahaza mindig Jancsika marad, hisz édesapja Jancsi, a nagyapja pedig János bácsi.) Ez a kérdés nem arra vonatkozik, hogy valóban hazajött-e a kérdezett, hiszen ott áll teljes valójában, hanem inkább egyfajta bevezetése a társalgásnak. Csak annyit kell rá válaszolni, hogy: – Haza. Ebben a három szavas párbeszédben sok minden benne foglaltatik az otthon melegétől az együvé tartozás érzéséig.

Ezt az érzést további kérdés erősíti, amely attól függően, hogy Jancsika hol lakik, így hangzik: – Milyen az élet Bukarestben/Budapesten/Kolozsváron/Amerikában? Ilyenkor nem kell megijedni, erre nem vár pontos és kimerítő elemzést a témában az erdélyi ember, csak valami egyszerűt, ami továbblendítheti a társalgás menetét. Például hogy: – Jó, de drága. Vagy: – Futunk egész nap. Vagy egyszerűen csak: – Hol ilyen, hol olyan. Innen már nagyszerűen el lehet beszélgetni pár mondat erejéig arról, hogy nem könnyű az élet sehol, de mit csináljunk. Otthon sem az, de az legalább otthon van.

Az érzelmi szálak megpendítését aztán a politikai élet felvillanása követi. Attól függően, hogy Bukarest, Budapest, Kolozsvár vagy Amerika, az erdélyi ember azt kérdezi: – Iliescu/Gyurcsány/Funar megvan-e még? Trump mit csinál? Bár egy idegennek riasztónak tűnhet, hogy erre most válaszolni kell, a kérdezett pontosan tudja, hogy nem kell túlbonyolítani a dolgot. Csak ilyeneket mond:

– A múltkor láttam Funart a belvárosban, vette a perecet.

– Trump? Hátha éppen semmit. Ebből már remek kis beszélgetés bontakozik ki a világpolitikáról és ezen belül is az otthoni politikai helyzetről, a kisebbségi sorsról.

Az erdélyi ember egyébként minden helyzetben szereti azzal indítani a beszélgetést, ami nyilvánvaló, bizonyos. Ha valamelyik ismerőse új kocsiból száll ki, azt kérdi: – Vettetek új kocsit? Vagy ha jön hazafele: – Jössz hazafele? Vagy ha fodrásznál volt: – Voltál fodrásznál? Vagy ha a szomszédból bekopog valaki egy kis friss süteménnyel: – Sütöttetek tésztát? Ez nem azt jelenti, hogy az erdélyi ember ne látná, hogy éppen mi történik körülötte, inkább azt, hogy nem elvont, hanem megkerülhetetlenül látható dologgal szereti indítani a párbeszédet, és egyfajta sorsközösséget vállal a kérdezettel. Ő is készül új kocsit venni, de drága. A felesége is éppen fodrásznál van. És sajnos mostanában nem sütnek tésztát, mert egészségesen kezdtek élni. Innen már szép elbeszélések kerekedhetnek ki arról, hogy mi milyen és kinek milyen.

Az erdélyi ember azt is szereti megkérdezni, hogy mi mennyibe kerül. Ezzel nem annyira mások pénztárcájában kíván kutakodni, inkább saját magát szeretné megnyugtatni: ő látott olcsóbban. Vagy ő nem vette volna meg ennyiért. Vagy ő is ennyit adott érte.

Az erdélyi ember megerősödik ezáltal, ügyesnek, talpraesettnek érzi magát.

Lehet, hogy az, akit kérdezett, gyomorideggel veszi tudomásul, hogy rossz üzletet csinált, na, de az erdélyi ember megvigasztalja: van egy balfék ismerőse, aki sokkal többért vette meg ugyanazt. És különben is, minden olyan drága, hogy bele kell pusztulni. Az erdélyi ember szeret szörnyülködni az árakon, de azért szeret drága dolgokat a magáénak tudni. Egy kicsit olcsóbban, ha lehet.

Az erdélyi ember ugyanakkor idénytől függően érdeklődik az ismerőseitől, hogy azt csinálják-e, amit a többi erdélyi ember. Júniustól szeptemberig azt kérdezi: – Hol nyaraltatok/nyaraltok az idén? Októbertől decemberig pedig azt: – Hol fogtok szilveszterezni? Januárban tehetősebb ismerőseitől arról tájékozódik, mennek-e valahová sízni, a többiektől, hogy mennek-e farsangi buliba. (Amikor ő is kijut a sípályára, megállapítja magában, hogy az élet igazságtalan: akik jól tudnak sízni, szinte mind a farsangi buliban vannak, a többiek pedig idefent kínlódnak.) Tavasszal pedig, hogy hová mennek május elsejézni. Ezek az ismétlődő kérdések esetleg nyomasztónak tűnhetnek, olyasvalaminek, ami kötelező lenne az év éppen aktuális szakában, főleg azoknak, akiknek fogalmuk sincs, hogy eljutnak-e valahová. De kár ekként felfogni. Ezek a kérdések jóindulatból születnek, elsősorban társalgási és információáramlási céllal. Ha kiderül, hogy nem megyünk sehová, az erdélyi ember azt mondja együttérzőn:

– Nem baj, csak egészség legyen.

És biztosak lehetünk benne, hogy ezt komolyan is gondolja.

Hiszen az erdélyi ember szereti azért, ha pozitív végkicsengése van a dolgoknak. Mert megesik, hogy egészség sincs, pénz sincs, jó idő sincs, s még a társalgás is akadozik. Olyankor azt kérdezi: – S máskülönben? Hogy vagytok? – Jól, azért, a bajokat leszámítva, válaszolja cinkosan a másik erdélyi ember, és mindketten tudják, hogy ez így is van.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS