Huszonkilenc évvel a bányászjárás után a legfelső bíróság arról döntött, hogy a bűnvádi dossziéba tételesen megnevezi azokat az államigazgatási szerveket, amelyeknek szerepük volt a hatalmat megragadó rendszer ellenfeleinek megfélemlítésére és meglincselésére szolgáló eseményekben a romániai demokrácia legkritikusabb időszakában.
Eszerint az erőszakos cselekmények polgári jogi felelőssége a következő államigazgatási szerveket terheli:
- a román államot (a pénzügyminisztérium révén),
- a belügyminisztériumot,
- a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI),
- a legfőbb ügyészséget,
- a kormányt,
- a csendőrséget,
- a nemzetvédelmi minisztériumot,
- a gazdasági minisztériumot,
- az Alexandru Ioan Cuza rendőrakadémiát,
- a Zsil-völgyi bányászszakszervezetet,
- a Román Csendőrség főfelügyelőségét,
- a bukaresti csendőrség felügyelőségét,
- és a DOOSAN IMGB Rt.-t.
A döntés értelmében a felsorolt szervek kárpótlás kifizetésére kötelezhetőek.
A Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban kezdte tárgyalni az 1990. június 13-15-ei bányászjárás ügyét, amelyben 14 személyt vádolnak emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel, többek között Ion Iliescu volt államfőt, Petre Roman volt miniszterelnököt és Virgil Măgureanu volt SRI-igazgatót.
A katonai ügyészeknek azt kell bizonyítaniuk, hogy a bányászjárás szervezett támadás volt a civil lakosság ellen, aminek következtében legalább négy személy meghalt (egyes források szerint 8) és több mint ezer személy megsérült. A bebörtönzöttek száma szintén meghaladja az ezer főt.
Az események körülményeinek újbóli kivizsgálására a strasbuourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezte az államot, mivel az addigi vizsgálatok nem jutottak el a vádemelésig annak ellenére, hogy már 2005-ös tanúvallomások is Ion Iliescut és körét nevezték meg felelősnek, illetve köztudomású, hogy egyes kormánytagokat és magas rangú katonai vezetőket is felelősség terheli.
A következő tárgyalás 2019 március 5–7. között lesz.