Nem a hazai fogyasztók költik a legtöbbet italra az Európai Unióban, de mióta csatlakoztunk, azaz 2007 óta nálunk nőtt meg leginkább az alkoholra szánt pénz aránya az összes költéseink között: a 2007-es 2,3 százalékról 2,7 százalékra emelkedett 2017-re.
Hasonló emelkedést csak a portugálok produkáltak ebben a tíz évben, bár a portói hazájában eleve kisebb arányban költenek alkoholra: a kiadások 1,1 százalékáról nőtt 1,4-re az alkohol aránya az Eurostat mérése szerint.
Déli szomszédaink viszont jócskán visszafogták magukat, illetve alkoholos kiadásaikat: Bulgáriában az alkohol aránya a lakossági költésekben 3 százalékról 1,7 százalékra csökkent. Hasonló utat követ az egyébként italra sokat költő litván és finn lakosság is: Litvániában 4,7 százalékról 4-re csökkent a szeszes italra szánt kiadások aránya, Finnországban 3,3 százalékról 2,8-ra.
Az európai átlag 2017-ben 1,6 százalék volt, azaz uniós szinten több mint 130 milliárd eurót költöttünk a hagyományos tudatmódosító szerünkre. Ez az EU teljes évi GDP-jének 0,9 százalékát teszi ki, de hogy megfoghatóbb legyen az összeg: mintha minden egyes uniós polgár (a csecsemőket is beleszámítva) fejenként több mint 300 euróra vett volna szeszes italt. És ebben nem szerepel az arra költött pénzünk, amit éttermekben és szállodákban ittunk meg.
A kik költenek legtöbbet a berúgásra ranglistát hagyományosan a balti országok vezetik, őket Közép-Európa követi. Így volt ez 2017-ben is: Észtország lakói a kiadásaik 5,2, a lettek 4,9, a litvánok 4, a lengyelek 3,5, a csehek 3,3, a magyarok 3, a finnek a 2,8 százalékát szánták italra.
Átlagban a spanyolok (0,8%), a görögök és az olaszok (0,9%) költik a legkevesebbet alkoholra az összkiadásukban, őket a németek, osztrákok és a portugálok követik 1,4 százalékkal. A romániai 2,7 százalék átlagosnak számít az uniós szeszes költségekben.