// 2024. november 23., szombat // Kelemen, Klementina
Európai Unió

Többet iszunk, mint tíz éve

// HIRDETÉS

Romániában ugrott meg leginkább az, hogy mennyit költünk szeszes italra.

Nem a hazai fogyasztók költik a legtöbbet italra az Európai Unióban, de mióta csatlakoztunk, azaz 2007 óta nálunk nőtt meg leginkább az alkoholra szánt pénz aránya az összes költéseink között: a 2007-es 2,3 százalékról 2,7 százalékra emelkedett 2017-re.

 

Hasonló emelkedést csak a portugálok produkáltak ebben a tíz évben, bár a portói hazájában eleve kisebb arányban költenek alkoholra: a kiadások 1,1 százalékáról nőtt 1,4-re az alkohol aránya az Eurostat mérése szerint.

 

Déli szomszédaink viszont jócskán visszafogták magukat, illetve alkoholos kiadásaikat: Bulgáriában az alkohol aránya a lakossági költésekben 3 százalékról 1,7 százalékra csökkent. Hasonló utat követ az egyébként italra sokat költő litván és finn lakosság is: Litvániában 4,7 százalékról 4-re csökkent a szeszes italra szánt kiadások aránya, Finnországban 3,3 százalékról 2,8-ra.

 

Az európai átlag 2017-ben 1,6 százalék volt, azaz uniós szinten több mint 130 milliárd eurót költöttünk a hagyományos tudatmódosító szerünkre. Ez az EU teljes évi GDP-jének 0,9 százalékát teszi ki, de hogy megfoghatóbb legyen az összeg: mintha minden egyes uniós polgár (a csecsemőket is beleszámítva) fejenként több mint 300 euróra vett volna szeszes italt. És ebben nem szerepel az arra költött pénzünk, amit éttermekben és szállodákban ittunk meg.

 

A kik költenek legtöbbet a berúgásra ranglistát hagyományosan a balti országok vezetik, őket Közép-Európa követi. Így volt ez 2017-ben is: Észtország lakói a kiadásaik 5,2, a lettek 4,9, a litvánok 4, a lengyelek 3,5, a csehek 3,3, a magyarok 3, a finnek a 2,8 százalékát szánták italra. 

 

Átlagban a spanyolok (0,8%), a görögök és az olaszok (0,9%) költik a legkevesebbet alkoholra az összkiadásukban, őket a németek, osztrákok és a portugálok követik 1,4 százalékkal. A romániai 2,7 százalék átlagosnak számít az uniós szeszes költségekben.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról
Krónika

Ukrajna egyes területeire Magyarország és Románia is igényt tarthatna: új orosz terv az ország felosztásáról

Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld
Székelyhon

Mínusz 15 fok alá fagyott Székelyföld

Igazán fagyos hajnalra ébredt Székelyföld a havazás után, több helyen mínusz 10, de volt, ahol mínusz 15 fok alá zuhant a hőmérséklet.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS