Újból elfogadta ugyanis a szenátus azt a sürgősségi kormányrendeletet, miszerint differenciált képességvizsgát és érettségit kell szervezni a speciális román tanterv szerint tanuló magyar diákoknak. A jelenlegi hatodikosok lesznek a szerencsések, akik román társaiktól eltérően vizsgázhatnak az állam nyelvéből, remélhetőleg sikeresen. Az RMDSZ közleménye szerint a differenciált megmérettetés 2021-ben lesz, mivel nyolcadikosként akkor állnak képességvizsgára.

A mostani döntés az egyik sarokkőve a speciális román nyelvoktatásnak, állítják a szakemberek, akik szerint ez a folyamat mindaddig nem lehet teljes, amíg a gyerektől nem azt kérik számon, amit valójában tanult. Azaz hiába tanulja jelenleg azt román órán, hogy „ez egy ajtó”, ha a vizsgán úgyis a Harap Alb című mesét kell elemezni. Az új speciális román tanterv

lényege, hogy a kommunikációra, a beszédértésre helyezi a hangsúlyt,

magyarázta korábban az egyik – kifejezetten magyar gyerekek számára íródott – speciális román tankönyv szerzője, Tódor Erika is. A szakember szerint az elindított folyamat csak akkor zárul le, ha nemcsak a tanítás, hanem a számonkérés, azaz a vizsgáztatás is differenciált lesz.

Ez nem csak a diákok helyzetét könnyítené meg, hanem a pedagógusokét is, akiknek jelenleg nincs viszonyítási alapjuk, hogy mire is kell felkészíteni a gyereket. Erre a bizonytalan helyzetre a tankönyvkrízis is rátesz egy lapáttal: a tanítók, tanárok többnyire tankönyvek és segédeszközök hiányában próbálják felkészíteni a gyerekeket egy olyan vizsgára, melyről maguk sem tudják, miből áll. Így többnyire az ő rátermettségükön, szakmai tudásukon múlik, hogy sikerül-e.

A magyar gyerekek román tudása állandó vitatéma, legutóbb a korábbi tanügyminiszter, Valentin Popa akart példát statuálni azzal, hogy román szaktanárokra bízta az elemisták románoktatását, igaz, nem gondolta, hogy ezen a vizsgán ő lesz az, aki megbukik. A román nyelv anyanyelvű szintű oktatási módja nemcsak a magyar gyerekek romántudására,

hanem a magyar iskolák helyzetére, presztízsére is kihat,

szakemberek szerint ez az oka annak, hogy a magyar tanintézetek jóval alacsonyabb helyen szerepelnek az országos rangsorokban, mint a románok.

A speciális tanterv szerinti románoktatás eredményei még kérdésesek, egyelőre nem látható túl nagy eltérés az eddigiekhez képest, sőt. A tanév elején Kovászna megyében végzett szintfelmérőkön kiderült: hiába tanulják idegen nyelvként a románt a magyar gyerekek és vizsgáznak eltérő tételekből, továbbra is sokkal rosszabbul teljesítenek, mint román társaik.