Móresre tanítja a magyar kisdiákokat a minisztérium

Meglepő, a kisebbségi elemi oktatás jelenlegi rendszerét teljesen felforgató rendelkezéssel állt elő az elmúlt héten az oktatási minisztérium: a szaktárca a tanítók helyett ezentúl román szaktanárokra bízná a kisgyerekek romántanítását. Az oktatási törvényt módosító kormányrendeletre a Krónika napilap hívta fel a figyelmet.

A rendeletet augusztus 23-án fogadta el a kormány és 28-án jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ennek 17-es cikkelye kimondja, hogy: „a kisebbségek nyelvén történő elemi oktatásban a román nyelv és irodalomórát felsőfokú tanulmányokkal rendelkező szaktanárok tartják”. Magyarán: már nem a tanítónéni fogja románra tanítani a kisdiákot, hanem egy – elemisták oktatására valószínűleg nem felkészült – romántanár.

A minisztériumi változtatás az oktatási törvény 263-as számú cikkelyét egészíti ki, mely többek között arról rendelkezik, hogy kisiskolásokat idegen nyelvre, illetve tornára is szaktanár tanítja. De míg ezek a kitételek valamennyi gyerekre érvényesek,

a román nyelv oktatására vonatkozó kiegészítés a román anyanyelvű diákokat nem érinti,

őket továbbra is a tanítónéni fogja tanítani anyanyelvükből. Arról, hogy a drasztikus módosítást mikortól lép életbe, nincs szó. A Krónika minisztériumi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Valentin Popa oktatási miniszter megelégelte azt, hogy számos olyan panasz érkezik hozzá, miszerint a magyar diákok nem tanulnak meg románul. Az is zavarta a tárcavezetőt, hogy az Országos Diszkrimináció-ellenesTanácshoz is feljelentés érkezett a minisztérium ellen a román nyelv oktatása kapcsán.

Júliusban Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke jelentette be a döntéshozó testület havi ülésén, hogy panaszt nyújt be a diszkrimináció-ellenes tanácshoz amiatt, hogy a magyar diákok nem tudják megfelelően elsajátítani a román nyelvet. A tanácselnök ennek okát abban látja, amit évek óta az RMDSZ is igyekszik megértetni a minisztérium illetékeseivel: a nem román anyanyelvű diákoknak idegennyelvként kellene oktatni a románt.

Az elemi oktatásban és ötödikben már speciális tanterv szerint tanulják a magyar diákok a román nyelvet

és az újítást az új, 2018-2019-es tanévben hatodik osztályban is bevezetik. A minisztert azonban úgy tűnik, nem az érdekli, hogy bevált-e a sajátos román tanterv. Amikor megpróbálták lebeszélni tervéről állítólag azzal érvelt: azáltal, hogy az idegen nyelvhez hasonlóan a román is szaktanárok oktatják majd, a magyar tanítók válláról veszik le a terhet, akiknek a magyarórák miatt amúgy is több órájuk van, mint román kollégáiknak.

A Krónika több oktatási szakembert és szakpolitikust is megkérdezett az újításról. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei képviselője úgy nyilatkozott, hogy a szövetség ebben a formában nem támogatja a módosítást, mivel az nincs előkészítve, megalapozva. Azon aggodalmának is hangot adott, hogy a romántanárok nincsenek felkészítve arra, hogy kisebb gyerekekkel foglalkozzanak és szerinte nincs is elegendő romántanár, aki a sok pluszórát elvállalja. Ráadásul, hívta fel a figyelmet a képviselő,

a romántanárokra nem vonatkozik a tanügyi törvény kisebbségi oktatást szabályozó azon passzusa, miszerint a pedagógusoknak ismerniük kell a gyerekek anyanyelvét.

Gyakorlatilag előfordulhat, hogy az előkészítős vagy elsős kisgyereket olyan tanár tanítja majd románra, akivel a gyerek nem tud anyanyelvén értekezni. Egy előkészítős magyar gyerektől pedig nem lehet elvárni, hogy kizárólag románul kommunikáljon, érvelt.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a módosítást lehetetlen az új tanévtől bevezetni, szerinte ehhez a megyében még száz romántanárra lenne szükség. Ő is a tanárok „felkészületlenségét” tette szóvá, rámutatva, elemiben teljesen más a módszertan, a gimnáziumi tanárok nincsenek ebből kiképezve.

A rendelkezés amiatt is meglepő, mert a minisztérium az elmúlt időszakban számos állást szüntetett meg vagy vont össze pénzhiányra hivatkozva. Pénteken a Spiru Haret tanügyi szakszervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaktárca újabb ezer állás megszüntetését tervezi a közoktatásban.

A magyar diákok hiányos román nyelvtudása az idei érettségi kapcsán került ismét célkeresztbe a Kovászna és Hargita megyei gyenge eredmények miatt. Azonban az óvások elbírálása után úgy tűnt, hogy a javítótanárok szándékosan pontozhatták le a gyerekeket, ugyanis újrajavításkor a fellebbezők 80 százaléka nagyobb értékelést kapott, ami nem jellemző.