// 2026. október 13., kedd // Kálmán, Ede

Tulcea megyében bukkant fel egy lopott Picasso

// HIRDETÉS

Egy román származású holland írónő ásta elő egy névtelen levél nyomán. Mégsem égették el a zsákmányt?

Két személy azzal állított be szombat este a bukaresti holland nagykövetségre, hogy megtalálták a 2012-ben ellopott hét festmény egyikét, egy Picasso-alkotást. A követség értesítette a román hatóságokat, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) kezdett nyomozni az ügyben – közölte vasárnap maga a DIICOT.

 

A 800 ezer eurót érő Picasso-alkotás, a Harlequin fej Tulcea megye területén bukkant elő, a DIICOT kriminalisztikusokkal közösen vizsgálja, pontosan milyen körülmények között. A festményt átadták a román hatóságoknak, hétfőn a bukaresti szépművészeti múzeumba szállítják a szakértői vizsgálatok elvégzése céljából. 

 

 

A képet hat másikkal (Matisse- és Monet-festményekkel) együtt 2012. október 15-én éjjel lopták el a rotterdami Kunsthal múzeum kiállításáról. A hat vádlottat jogerősen elítélték – írja a száraz tényeket a hatósági közlemény. A holland sajtóra hivatkozó News.ro beszámolója ennél sokkal részletesebb:

 

a Picassót az az írónő találta meg, aki regényt írt a festménylopásból.

A román származású, hollandul publikáló Mira Feticu 2015-ben Tascha címmel írt regényt a hat évvel ezelőtti, nagyszabású festménylopásból ihletődve. A múzeumból éjjel kilopott festmények eszmei összértékét akkor 18 millió euróra becsülték, de piaci értékük meghaladhatja a százmillió eurót is.

 

Feticu most azt állítja, hogy tíz nappal ezelőtt kapott egy névtelen, román nyelvű levelet arról, hova van elrejtve Picasso Harlequin feje. A levél a címet tartalmazta és utalásokat arra, hogy azon a címen pontosan hova is van elrejtve a kép. A levél kézhezvétele után azonnal felhívta azt a rotterdami nyomozót, akivel regénye megírásakor is együttműködött.

 

Pár nap múlva repülőre szállt, Romániába jött, és felkereste a kapott címet. Az utasítások alapján egy kő alatt megtalálta a műanyag borítású csomagot, kiásta, majd az autójába visszaülve kibontotta és megtalálta benne a festményt, amelyet egy korábban készített fotó alapján azonosított.

 

„Amikor megláttam, elkezdtem sírni. Nem vagyok szakértő, de úgy tűnik, ez Picasso műve. Úgy vélem, a mű Hollandiáé, ezért azonnal átadtam a bukaresti nagykövetségnek” – mesélte kalandjait az írónő, akit még szombat este kihallgatott a rendőrség.

 

Nem égtek el a lopott festmények?

Pavel Şuşară művészettörténész és kritikus viszont azt nyilatkozta a News.ro hírügynökségnek, hogy Romániában nem lehet hitelt érdemlően megállapítani egy Picasso-festmény eredetiségét, mert a hazai szakértők egyikének sincs erre feljogosító képzettsége. Mindössze arra van felhatalmazásuk, hogy megállapítsák, az illető festmény Picassónak melyik korszakában készülhetett.

A kritikus szerint kevés valódi Picasso-szakértő létezik a világon, ők pedig a nagy aukciós házaknak dolgoznak. Úgy véli, Romániában legfeljebb a használt festék és a vászon korát tudják hitelt érdemlően megállapítani, de a festmény eredetiségének megállapításához a rotterdami múzeumtól kellene szakértőket hívni. A festmény piaci értékét az őt ért kaland jelentősen megdobhatja – véli a kritikus.

A rotterdami Kunsthalból kilopott festményeket a román állampolgárságú tolvajok két párnába rejtették, úgy hozták át egy autó csomagtartójában a nagylaki határátkelőnél. A festményeket az egyik tolvaj, Radu Dogaru házába vitték a Tulcea megyei Carcaliu településen. 

 

Dogaru édesanyja azt mondta a nyomozóknak, hogy előbb egy elhagyatott ház udvarán ásta el a képeket, majd kiásta és a saját házához közeli temetőben rejtette el. Végül azt vallotta, hogy ismét kiásta és elégette őket a kályhában, miután többször is házkutatást tartottak nála. Később arra módosította a vallomását, hogy a képeket egy, a fiához közelálló személynek adta át.

 

A lopásban aktívan közreműködő Radu Dogaru és Eugen Darie beismerő vallomást tett a 2013 júliusában kezdődő bírósági tárgyaláson, ezért az ő esetükben 2014 februárjában már jogerős ítélet született. Radu Dogarura hat év letöltendő börtönbüntetést, Eugen Dariéra pedig 5 év és 4 hónap szabadságvesztést szabtak ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Főtér

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást
Krónika

Böjte Csaba keményen üzent azoknak, akik elvitatják a piski emlékhelyre kapott támogatást

Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet
Főtér

A mioritikus politikus, a kivándorló románok, a bevándorló idegenek és az őshonos gyűlölet

A mioritikus politikus a multikulturalizmus lelkes híve, amíg csak hangoztatni kell a szépen zengő szólamokat. Ám amikor a valóság elkezd bevándorolni, elpárolog a lelkesedés. Ami érthető. Csak problémás.

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye
Székelyhon

Luxusfehérneműre és parfümökre szórták a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, meg lett a következménye

Luxusfehérneműre, parfümökre, kozmetikumokra és több ezer lejes díszcserepekre költötték a közpénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter lemondásra szólította fel az intézmény vezetőségét.

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr
Krónika

Szerelem a raktérben: így járt túl a Securitate eszén az erdélyi lány és az angol kamionsofőr

Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették
Székelyhon

A játszótérhez már nagyok, hát kikértek két sört a fiatalok: még a szüleiket is megbüntették

Több mint ötezer lejes pénzbírságot róttak ki a marosvásárhelyi helyi rendőrök, miután két fiatalt sörözésen kaptak. Az őket kiszolgáló pincér járt rosszabbul.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS