A kép forrása Mira Feticu Facebook-oldala
bohócfej
szabot
2018. november 18. vasárnap, 15:13
Egy román származású holland írónő ásta elő egy névtelen levél nyomán. Mégsem égették el a zsákmányt?
Két személy azzal állított be szombat este a bukaresti holland nagykövetségre, hogy megtalálták a 2012-ben ellopott hét festmény egyikét, egy Picasso-alkotást. A követség értesítette a román hatóságokat, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) kezdett nyomozni az ügyben – közölte vasárnap maga a DIICOT.
 
A 800 ezer eurót érő Picasso-alkotás, a Harlequin fej Tulcea megye területén bukkant elő, a DIICOT kriminalisztikusokkal közösen vizsgálja, pontosan milyen körülmények között. A festményt átadták a román hatóságoknak, hétfőn a bukaresti szépművészeti múzeumba szállítják a szakértői vizsgálatok elvégzése céljából. 
 
 
A képet hat másikkal (Matisse- és Monet-festményekkel) együtt 2012. október 15-én éjjel lopták el a rotterdami Kunsthal múzeum kiállításáról. A hat vádlottat jogerősen elítélték – írja a száraz tényeket a hatósági közlemény. A holland sajtóra hivatkozó News.ro beszámolója ennél sokkal részletesebb:
 

a Picassót az az írónő találta meg, aki regényt írt a festménylopásból.

A román származású, hollandul publikáló Mira Feticu 2015-ben Tascha címmel írt regényt a hat évvel ezelőtti, nagyszabású festménylopásból ihletődve. A múzeumból éjjel kilopott festmények eszmei összértékét akkor 18 millió euróra becsülték, de piaci értékük meghaladhatja a százmillió eurót is.
 
Feticu most azt állítja, hogy tíz nappal ezelőtt kapott egy névtelen, román nyelvű levelet arról, hova van elrejtve Picasso Harlequin feje. A levél a címet tartalmazta és utalásokat arra, hogy azon a címen pontosan hova is van elrejtve a kép. A levél kézhezvétele után azonnal felhívta azt a rotterdami nyomozót, akivel regénye megírásakor is együttműködött.
 
Pár nap múlva repülőre szállt, Romániába jött, és felkereste a kapott címet. Az utasítások alapján egy kő alatt megtalálta a műanyag borítású csomagot, kiásta, majd az autójába visszaülve kibontotta és megtalálta benne a festményt, amelyet egy korábban készített fotó alapján azonosított.
 
„Amikor megláttam, elkezdtem sírni. Nem vagyok szakértő, de úgy tűnik, ez Picasso műve. Úgy vélem, a mű Hollandiáé, ezért azonnal átadtam a bukaresti nagykövetségnek” – mesélte kalandjait az írónő, akit még szombat este kihallgatott a rendőrség.
 

Nem égtek el a lopott festmények?

Pavel Şuşară művészettörténész és kritikus viszont azt nyilatkozta a News.ro hírügynökségnek, hogy Romániában nem lehet hitelt érdemlően megállapítani egy Picasso-festmény eredetiségét, mert a hazai szakértők egyikének sincs erre feljogosító képzettsége. Mindössze arra van felhatalmazásuk, hogy megállapítsák, az illető festmény Picassónak melyik korszakában készülhetett.

A kritikus szerint kevés valódi Picasso-szakértő létezik a világon, ők pedig a nagy aukciós házaknak dolgoznak. Úgy véli, Romániában legfeljebb a használt festék és a vászon korát tudják hitelt érdemlően megállapítani, de a festmény eredetiségének megállapításához a rotterdami múzeumtól kellene szakértőket hívni. A festmény piaci értékét az őt ért kaland jelentősen megdobhatja – véli a kritikus.
A rotterdami Kunsthalból kilopott festményeket a román állampolgárságú tolvajok két párnába rejtették, úgy hozták át egy autó csomagtartójában a nagylaki határátkelőnél. A festményeket az egyik tolvaj, Radu Dogaru házába vitték a Tulcea megyei Carcaliu településen. 
 
Dogaru édesanyja azt mondta a nyomozóknak, hogy előbb egy elhagyatott ház udvarán ásta el a képeket, majd kiásta és a saját házához közeli temetőben rejtette el. Végül azt vallotta, hogy ismét kiásta és elégette őket a kályhában, miután többször is házkutatást tartottak nála. Később arra módosította a vallomását, hogy a képeket egy, a fiához közelálló személynek adta át.
 
A lopásban aktívan közreműködő Radu Dogaru és Eugen Darie beismerő vallomást tett a 2013 júliusában kezdődő bírósági tárgyaláson, ezért az ő esetükben 2014 februárjában már jogerős ítélet született. Radu Dogarura hat év letöltendő börtönbüntetést, Eugen Dariéra pedig 5 év és 4 hónap szabadságvesztést szabtak ki.
comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28940
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.
De egy álláskereső portálnak az alkalmazottak 44 százaléka bevallotta.
Úgy tűnik. Igaz, nem magyar, hanem román zászló alatt. De sízni így is jól lehet majd, ha minden megvalósul.
Szakszerű elemzés arról, hogyan járatja le magát a mioritikus haza a nemzetközi katonai stratégiai pályán. És persze, Magyarország megint jobban teljesít.
A magyarellenes szurkolói megnyilvánulások sem szegik kedvét a Sepsi OSK futballcsapat tulajdonosának, aki ugyanolyan sikerrel próbálja megállni a helyét a román labdarúgás élvonalában, mint a kenyérpiacon.
A szenátus ismét megszavazta az államfő által korábban kifogásolt jogszabályt.
Ha jobban belegondolunk, ezen nagyon nincs mit csodálkozni. Tessék, a magyarázat.
A katolikus egyház is halad a korral, ha a pápalátogatás megszervezéséről van szó.
Ki kell találni valamit a hasznosításukra, döntöttek a háromszéki elöljárók.
Aztán be is zárt, de közben jól megnéztük magunknak a nemzetközi ebseregletet, és saját győzteseket is választottunk, ha már kutyaszépség és verseny.
Megalapozottak-e az Afrikával kapcsolatos sztereotípiáink? Erről is beszélgettünk Lukács János Istvánnal, aki nemrég tért haza ugandai önkénteskedéséből. Azt is elárulta, milyen erdélyi magyar vonatkozása van az afrikai országnak.
Most szavazta meg a szenátus, hogy feloldják az 1938-89 közötti döntések titkosságát.
Szerző szerint azáltal, hogy meg akarják fúrni Laura Codruța Kövesi jelölését az európai ügyészi székbe, az ország vezetői tulajdonképpen Románia érdekei ellen cselekszenek.