// 2026. június 29., hétfő // Péter, Pál

Tulcea megyében bukkant fel egy lopott Picasso

// HIRDETÉS

Egy román származású holland írónő ásta elő egy névtelen levél nyomán. Mégsem égették el a zsákmányt?

Két személy azzal állított be szombat este a bukaresti holland nagykövetségre, hogy megtalálták a 2012-ben ellopott hét festmény egyikét, egy Picasso-alkotást. A követség értesítette a román hatóságokat, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) kezdett nyomozni az ügyben – közölte vasárnap maga a DIICOT.

 

A 800 ezer eurót érő Picasso-alkotás, a Harlequin fej Tulcea megye területén bukkant elő, a DIICOT kriminalisztikusokkal közösen vizsgálja, pontosan milyen körülmények között. A festményt átadták a román hatóságoknak, hétfőn a bukaresti szépművészeti múzeumba szállítják a szakértői vizsgálatok elvégzése céljából. 

 

 

A képet hat másikkal (Matisse- és Monet-festményekkel) együtt 2012. október 15-én éjjel lopták el a rotterdami Kunsthal múzeum kiállításáról. A hat vádlottat jogerősen elítélték – írja a száraz tényeket a hatósági közlemény. A holland sajtóra hivatkozó News.ro beszámolója ennél sokkal részletesebb:

 

a Picassót az az írónő találta meg, aki regényt írt a festménylopásból.

A román származású, hollandul publikáló Mira Feticu 2015-ben Tascha címmel írt regényt a hat évvel ezelőtti, nagyszabású festménylopásból ihletődve. A múzeumból éjjel kilopott festmények eszmei összértékét akkor 18 millió euróra becsülték, de piaci értékük meghaladhatja a százmillió eurót is.

 

Feticu most azt állítja, hogy tíz nappal ezelőtt kapott egy névtelen, román nyelvű levelet arról, hova van elrejtve Picasso Harlequin feje. A levél a címet tartalmazta és utalásokat arra, hogy azon a címen pontosan hova is van elrejtve a kép. A levél kézhezvétele után azonnal felhívta azt a rotterdami nyomozót, akivel regénye megírásakor is együttműködött.

 

Pár nap múlva repülőre szállt, Romániába jött, és felkereste a kapott címet. Az utasítások alapján egy kő alatt megtalálta a műanyag borítású csomagot, kiásta, majd az autójába visszaülve kibontotta és megtalálta benne a festményt, amelyet egy korábban készített fotó alapján azonosított.

 

„Amikor megláttam, elkezdtem sírni. Nem vagyok szakértő, de úgy tűnik, ez Picasso műve. Úgy vélem, a mű Hollandiáé, ezért azonnal átadtam a bukaresti nagykövetségnek” – mesélte kalandjait az írónő, akit még szombat este kihallgatott a rendőrség.

 

Nem égtek el a lopott festmények?

Pavel Şuşară művészettörténész és kritikus viszont azt nyilatkozta a News.ro hírügynökségnek, hogy Romániában nem lehet hitelt érdemlően megállapítani egy Picasso-festmény eredetiségét, mert a hazai szakértők egyikének sincs erre feljogosító képzettsége. Mindössze arra van felhatalmazásuk, hogy megállapítsák, az illető festmény Picassónak melyik korszakában készülhetett.

A kritikus szerint kevés valódi Picasso-szakértő létezik a világon, ők pedig a nagy aukciós házaknak dolgoznak. Úgy véli, Romániában legfeljebb a használt festék és a vászon korát tudják hitelt érdemlően megállapítani, de a festmény eredetiségének megállapításához a rotterdami múzeumtól kellene szakértőket hívni. A festmény piaci értékét az őt ért kaland jelentősen megdobhatja – véli a kritikus.

A rotterdami Kunsthalból kilopott festményeket a román állampolgárságú tolvajok két párnába rejtették, úgy hozták át egy autó csomagtartójában a nagylaki határátkelőnél. A festményeket az egyik tolvaj, Radu Dogaru házába vitték a Tulcea megyei Carcaliu településen. 

 

Dogaru édesanyja azt mondta a nyomozóknak, hogy előbb egy elhagyatott ház udvarán ásta el a képeket, majd kiásta és a saját házához közeli temetőben rejtette el. Végül azt vallotta, hogy ismét kiásta és elégette őket a kályhában, miután többször is házkutatást tartottak nála. Később arra módosította a vallomását, hogy a képeket egy, a fiához közelálló személynek adta át.

 

A lopásban aktívan közreműködő Radu Dogaru és Eugen Darie beismerő vallomást tett a 2013 júliusában kezdődő bírósági tárgyaláson, ezért az ő esetükben 2014 februárjában már jogerős ítélet született. Radu Dogarura hat év letöltendő börtönbüntetést, Eugen Dariéra pedig 5 év és 4 hónap szabadságvesztést szabtak ki.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?
Főtér

Miért szeretik jelenleg jobban az RMDSZ-t a románok, mint a magyarok?

És mi lenne, ha ki-ki kénye-kedve szerint oszlathatna fel neki nem tetsző pártokat?

Volt magyar miniszter is védelmébe vette a Kolozsvárról „kiutált” oroszokat
Krónika

Volt magyar miniszter is védelmébe vette a Kolozsvárról „kiutált” oroszokat

Novák Károly Eduárd pénteken úgy fogalmazott: „az orosz sportolók részvételének megtagadása” a kolozsvári ritmikus gimnasztika világkupán azzal a kockázattal jár, hogy negatív precedenst teremt a román sport számára a nemzetközi porondon.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon
Főtér

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kirúgjuk egymást verőfényes csütörtöki napokon

Szántai János kollégánk – aki egyben az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke is – beszéde a 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét megnyitóján.

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején
Székelyhon

Megvan, hogy mikor jöhet a zivatar a vörös hőségriasztás idején

Vörös hőségriasztás van érvényben szerda reggelig az ország területének háromnegyed részén; fokozott hőterhelés és helyenként 41 Celsius-fokos maximumok várhatók.

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé
Krónika

Nyugdíjkifizetések: szép összeg érkezik az állami juttatás mellé

Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról
Székelyhon

Részleteket közölt a meteorológiai szolgálat a holnapra várható viharról

Két sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) viharos időjárás, erős szél és jelentős mennyiségű csapadék miatt az ország több megyéjére. A riasztások kedden és szerdán lesznek érvényben.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Hogyan tájékozódunk, mihez kezdünk az okostelefonunk nélkül?

Varga László Edgár

A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?

Nicușor Dan, a projektország hasznos idiótája

Szántai János

Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A romániai kommunizmus egyáltalán nem jelentette az itt élő népek testvériségét

Sólyom István

Az 1989 előtti etnikai egyenlőség matematikája alapján tizenegy magyar diák nem tett ki hét embert. Utolsó előtti felvonásához érkezett az MCC-történészkerekasztal.

A sakkvilág elitjét is megizzasztotta a világbajnoki címre hajtó Balog Ronaldo

Sólyom István

Az immár hétéves szatmárnémeti tehetség játékszenvedélyét, kitartását és lendületét a profi sakk árnyoldalai sem kezdhették ki. A sakkzseni édesapjával, Balog Cristiannal beszélgettünk.

// HIRDETÉS