Fotó: Epoch Times
inter-juj
Jean St'Ay
2018. november 10. szombat, 11:02
Ha már Bukarestben járt, a magyar külügyminiszter adott egy villám(ló)interjút. Amivel valószínűleg ismét kiveri a biztosítékot az összes román patriótánál.

Amint arról beszámoltunk, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter váratlanul Bukarestben termett pénteken, és tárgyalt egyet kollégájával, Teodor Meleșcanuval.

Persze, a román sajtó levadászta az illusztris vendéget, és nekiszegezte a kérdést: miért is tiltotta el a magyar diplomatákat a nagy román egyesülés centenáriumán tartandó eseményeken való részvételtől. Íme, mit mondott Szijjártó Péter:

Riporter: Az Európai Unió szerint számos demokratikus értéket „meggyilkolnak” Magyarországon, hogy ne kerülgessük a forró kását. Mondok egy példát: a magyar diplomatáknak tilos részt venni Románia nemzeti ünnepén. Miért ez a tiltás?

Szijjártó Péter: Igen, de nem értem, mi köze van ennek a demokráciához. Miért nem demokratikus az, ha én, mint külügyminiszter, hozok egy döntést olyan eseményekkel kapcsolatban, amelyeken a diplomatáim részt vesznek. Ennek semmi köze a demokráciához, sajnálom.

De ez nem csupán egy akármilyen esemény, ez Románia nemzeti ünnepe, azé a Romániáé, amely az EU tagja, a NATO tagja, sőt, szomszédok is vagyunk, tehát elvileg igen jó köztünk a viszony.

De azért tisztáznunk kell valamit. Ennek semmi köze a magyarországi demokráciához, ugye, mert ön a két dolgot igyekszik összemosni.

Csak kérdezem! Kérdezem!

Rendben. A kölcsönös tisztelet jegyében építem a külpolitikai stratégiámat, és ugyancsak a kölcsönös tisztelet jegyében építem a kétoldalú viszonyokat országaink között. Barátommal, Teodor Meleșcanu külügyminiszterrel együtt erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy pozitív irányban mozdítsuk el ezt a kapcsolatot. Miniszterelnököm, Orbán Viktor, számos erőfeszítést tesz ez ügyben. Nagyra becsüljük az önök képviselőházi elnökét, Dragnea urat, aki nagyban hozzájárul a kétoldalú viszonyok pozitív alakulásához. De el kell fogadnunk egy dolgot: vannak olyan történelmi dátumok, amelyek teljesen más jelentéssel bírnak különböző nemzetek számára. És mit tiszteljük az önök érzéseit egy bizonyos dátummal kapcsolatban, amely iránt mi teljesen más érzésekkel viseltetünk. Annyit akarunk, hogy önök tartsák ezt tiszteletben: mi tiszteljük az önök érzéseit és arra kérjük önöket, hogy tiszteljék a mi érzéseinket. Ne kényszerítsük egymást kölcsönösen arra, hogy másképp érezzünk, mint ahogy az számunkra természetes.

Önnek, mint Magyarország külügyminiszterének, van valamilyen üzenete a román nép számára az egyesülés centenáriuma alkalmából?

Nem, általános üzenetem van a román nép számára, ha ugyan szüksége van erre az üzenetre. Inkább egy vágyamat szeretném kifejezni, mert ki vagyok én, hogy üzengessek vagy tanácsolgassak a román népnek?

Üzenetről beszéltem, nem tanácsot kértem.

Vágy, üzenet, ahogy kívánja, anélkül, hogy agresszívek legyünk, persze. Tény, hogy szomszédos országok vagyunk és meg kell értenünk, hogy ha együtt tudunk működni, erősebbekké válunk. Ha kölcsönösen tiszteljük egymást, erősebbekké válunk. Ha nem konfliktusokba fektetjük energiáinkat, akkor lesz erőnk, amelyet hogy értelmes és pozitív tevékenységekbe tudunk fektetni.

Figyelemre méltó, hogy az eredetileg angolul zajló interjú román átiratát fifikásan (az angol you névmás és társai nem megkülönböztető jellegéből fakadóan) úgy munkálták ki, hogy a magyar külügyminiszter végig tegezi a riportert, a román kormányt, sőt, az egész román népet. Ami mélyen tisztességtelen eljárás. Aki kíváncsi az eredeti interjúra is, tessék:

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28843
Hej, zengték a jeles jelöltek a „magyar nótát” egyre-másra. Kivéve a PSD-vezért. Neki tele volt a szája.
Jól látják, kedves Olvasók. A nagy tudású politikai elemző szerint Magyarország egy kisebb orosz medve, amely persze folyton Erdélyre feni a fogát.
Yuval Harari tézisei alapján a szerző többek közt levonja a következtetést: az állítólagos hazaszeretetével dicsekvő ultranacionalista dragnióta rezsim sohasem fog hazafinak számítani.
A Facebookon, egy élő bejelentkezésben kérte követőit, hogy szóljanak a rendőrségnek és menekítsék ki a helyszínről.
Nem csak Che Guevara és Marx, hanem Boc, Băsescu, Dragnea, Cioloş is pólóra került. Meg Orbán, Merkel, Trump vagy Macron is.
„Magyar az, akinek fáj Trianon”. De hogyan lehet feldolgozni ezt a traumát? És kinek a felelőssége?
A gyűlölet magasztalói és prédikálói visszafordítják a román társadalmat abba a korba, amikor a nacionalista hév pótolni tudta a sokak számára hasznos racionális megoldásokat.
A legnagyobb világsztárok közül kevesen és ritkán jutnak el Romániába, de nem azért, mert nem akarnak: az autópályák és az ideális fellépőhelyszínek hiánya ijeszti el Bonót, Beyoncét és társait.
Bár Nagyvárad gyógyszerészettörténeti emlékeit a rendszerváltás után szétlopkodták, az irgalmas rendiek Gránátalma patikájának berendezése túlvészelt minden viszontagságot. A katolikusok teljesen önerőből feltárták, leltározták és most a közönségnek is megmutatják.
Gryllus Dánielt kérdeztük a Kaláka és Kányádi Sándor kapcsolatáról Kolozsváron, ahol a zenekar Bogdán Zsolt színművésszel a tavaly elhunyt költő verseiből adott elő egy estére valót.
Ráadásul rekord idő alatt. Na de: Sebastian Ghițát nem sikerült kipiszkálni Szerbiából, pedig állítólag akarták. És Markó Attilát se Magyarországról. Igaz, azt annyira nem is erőltették.
Több megyében is menekülniük kellett az embereknek az áradások elől.
Nem volt olyan szövetség, melyben Románia kitartott volna, állítja a szerző. És ha már hagyomány, akkor tessék, itt az újabb nemzetközi botrány.
Diószegi László így büntetné meg a rájátszásban katasztrofálisan teljesítő játékosait.