Fotó: Epoch Times
inter-juj
Jean St'Ay
2018. november 10. szombat, 11:02
Ha már Bukarestben járt, a magyar külügyminiszter adott egy villám(ló)interjút. Amivel valószínűleg ismét kiveri a biztosítékot az összes román patriótánál.

Amint arról beszámoltunk, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter váratlanul Bukarestben termett pénteken, és tárgyalt egyet kollégájával, Teodor Meleșcanuval.

Persze, a román sajtó levadászta az illusztris vendéget, és nekiszegezte a kérdést: miért is tiltotta el a magyar diplomatákat a nagy román egyesülés centenáriumán tartandó eseményeken való részvételtől. Íme, mit mondott Szijjártó Péter:

Riporter: Az Európai Unió szerint számos demokratikus értéket „meggyilkolnak” Magyarországon, hogy ne kerülgessük a forró kását. Mondok egy példát: a magyar diplomatáknak tilos részt venni Románia nemzeti ünnepén. Miért ez a tiltás?

Szijjártó Péter: Igen, de nem értem, mi köze van ennek a demokráciához. Miért nem demokratikus az, ha én, mint külügyminiszter, hozok egy döntést olyan eseményekkel kapcsolatban, amelyeken a diplomatáim részt vesznek. Ennek semmi köze a demokráciához, sajnálom.

De ez nem csupán egy akármilyen esemény, ez Románia nemzeti ünnepe, azé a Romániáé, amely az EU tagja, a NATO tagja, sőt, szomszédok is vagyunk, tehát elvileg igen jó köztünk a viszony.

De azért tisztáznunk kell valamit. Ennek semmi köze a magyarországi demokráciához, ugye, mert ön a két dolgot igyekszik összemosni.

Csak kérdezem! Kérdezem!

Rendben. A kölcsönös tisztelet jegyében építem a külpolitikai stratégiámat, és ugyancsak a kölcsönös tisztelet jegyében építem a kétoldalú viszonyokat országaink között. Barátommal, Teodor Meleșcanu külügyminiszterrel együtt erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy pozitív irányban mozdítsuk el ezt a kapcsolatot. Miniszterelnököm, Orbán Viktor, számos erőfeszítést tesz ez ügyben. Nagyra becsüljük az önök képviselőházi elnökét, Dragnea urat, aki nagyban hozzájárul a kétoldalú viszonyok pozitív alakulásához. De el kell fogadnunk egy dolgot: vannak olyan történelmi dátumok, amelyek teljesen más jelentéssel bírnak különböző nemzetek számára. És mit tiszteljük az önök érzéseit egy bizonyos dátummal kapcsolatban, amely iránt mi teljesen más érzésekkel viseltetünk. Annyit akarunk, hogy önök tartsák ezt tiszteletben: mi tiszteljük az önök érzéseit és arra kérjük önöket, hogy tiszteljék a mi érzéseinket. Ne kényszerítsük egymást kölcsönösen arra, hogy másképp érezzünk, mint ahogy az számunkra természetes.

Önnek, mint Magyarország külügyminiszterének, van valamilyen üzenete a román nép számára az egyesülés centenáriuma alkalmából?

Nem, általános üzenetem van a román nép számára, ha ugyan szüksége van erre az üzenetre. Inkább egy vágyamat szeretném kifejezni, mert ki vagyok én, hogy üzengessek vagy tanácsolgassak a román népnek?

Üzenetről beszéltem, nem tanácsot kértem.

Vágy, üzenet, ahogy kívánja, anélkül, hogy agresszívek legyünk, persze. Tény, hogy szomszédos országok vagyunk és meg kell értenünk, hogy ha együtt tudunk működni, erősebbekké válunk. Ha kölcsönösen tiszteljük egymást, erősebbekké válunk. Ha nem konfliktusokba fektetjük energiáinkat, akkor lesz erőnk, amelyet hogy értelmes és pozitív tevékenységekbe tudunk fektetni.

Figyelemre méltó, hogy az eredetileg angolul zajló interjú román átiratát fifikásan (az angol you névmás és társai nem megkülönböztető jellegéből fakadóan) úgy munkálták ki, hogy a magyar külügyminiszter végig tegezi a riportert, a román kormányt, sőt, az egész román népet. Ami mélyen tisztességtelen eljárás. Aki kíváncsi az eredeti interjúra is, tessék:

 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/28843
Százak próbálják kiásni Temesvárt a hóból, míg Robuék dísztanácsüléseznek. De hát mit tegyenek, ha most van az évforduló?
Az új alakulat a MRI helyét veszi át.
Ha mindenki olyan hitelesen és érdekesen beszélne a függőségről, mint Kalóz János pszichológus-addiktológus, lehet, hogy kevesebb szerhasználó lenne. Megtudtuk, mitől lesz függő valakiből és hogyan lehet ebből kimászni.
146 éve született a magyar színjátszás meghatározó alakja, a kolozsvári Hollywood atyja.
Elkezdődött a harc az erdélyi és bánsági városok által képviselt sikeres fejlődési modell és a bukaresti atyuska modellje között.
Annak idején nem csak a magyaroknak, sok románnak sem fűlt a foga a nagy egyesüléshez. Főleg, miután látták, hogy jár el az új főváros Erdéllyel szemben.
Mutatjuk, hogyan alussza téli álmát az Europa Nostra-díjas település.
Szigorítják a csendháborítással járó bírságokat.
Mi is a helyzet a Nyugati Szövetséggel? Sabin Gherman sorra veszi a dolgokat, hogy ne szenvedjenek tovább a habzószájú nacionalisták.
Úgyhogy hagyjuk a hazaáruló dumát az erdélyi Svájcról, kedves Cristian Tudor Popescu, kedves álújságírók. Mondja a nemzeti lánggal lobogó szerző.
Egyre nagyobb és hangosabb a zártkörű buli.
Igaz ugyan, hogy Ecaterina Andronescu, a régi-új oktatási miniszter tudja, mennyi kétszer kettő, viszont az oktatási stratégiák szétcseszése terén is markánsan bizonyított.
Leszámol az újkapitalizmus iránti illúziókkal és egy globalizációkritikus, ökopolitikai alternatívát mutat fel Zöld jelzés - Vázlat egy új politikához című, nemrég Kolozsváron is bemutatott könyvében az LMP volt vezetője.
És amúgy sem lesz képes semmit megvalósítani.