// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

A nyugdíjasok köztársasága ketrecbe zárja a gazdasági tigrist

// HIRDETÉS

A kedves kormány tejjel-mézzel folyó Kánaánt ajánl a nyugdíjasoknak. És a szükséges pénzt például az autópályáktól veszi el.

Az új nyugdíjtörvény nagyon kedvező a nyugdíjasoknak. A nyugdíjak 2022-ig gyakorlatilag megkétszereződnének. Míg jelenleg az állami nyugdíjrendszer a GDP-nek csak 6,7 százalékát jelenti, négy év múlva a kétszeresére nő. Honnan lesz erre pénz?

Ha nem tartható a fizetések becsült, az inflációt 10 százalékkal meghaladó növekedési rátája, ha nem sikerül elérni a 7,2 milliós becsült alkalmazotti küszöböt, akkor a majdani kormánynak kell majd finanszíroznia a hiányt. Egyre nagyobbat.

A szakszervezetek jó arányt értek el az Országos Háromoldali Tanácsban (CNT). A bruttó átlagbér 45 százaléka lesz a referenciapont. Az új nyugdíjtörvény értelmében a nyugdíjpont 2019. szeptember 1-től 1.265 lej, 2020. szeptember 1-től 1.775 lej, 2021. szeptember 1-től pedig 1.875 lej lesz.

Számos társadalmi kategória az új törvény boldog nyertese lesz. A több gyermekes nők esetében csökken a hozzájárulási időszak; az 1989 előtti dokumentumaikat nem találók kapnak egy biztos 10 százalékos pótlékot; a különleges körülmények között dolgozók hamarabb nyugdíjba mehetnek.

Egyik kedvezmény a másik után a több mint 5 millió nyugdíjasnak, miközben az alkalmazottak 6,3 millióan vannak.

Persze, voltak olyan kormányzatok is, melyek idejében a nyugdíjasok száma meghaladta az állami rendszerbe befizető alkalmazottakét. De itt most nem a Boc-féle katasztrófáról, vagy a Cioloş-féle közömbösségről beszélünk.
A kormány által nemrég megvitatott új törvény szerint, a referenciapont 2022-től kezdődően évente az infláció átlagos rátájával nő, amihez hozzáadják még a megvalósult bruttó átlagbérkereset valós növekedésének 50 százalékát. Jó, nagyon jó. De honnan lesz erre pénz?

Az új nyugdíjtörvény egy sor 2022-ig nehezen megvalósítható célt tartalmaz. Vagy az átlagbér haladja meg az ezer eurót, vagy az alkalmazottak száma a 7,2 milliót, ahogy azt még itt-ott pusmogják. És még ez sem lesz elég. Csillagászati lesz a költségvetési erőfeszítés.

A költségvetésre gyakorolt hatás 2020-ban 24,8 milliárd lej lesz (a nyugdíjrendszer állami támogatása), ami – a szakértők szerint – 2022-re 81 milliárdra nő. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a kalkulusnál vagy arra számítottak, hogy Románia jelen pillanatban csaknem 200 milliárd eurós GDP-je megkétszereződik, vagy létre tudnak hozni csaknem egymillió új munkahelyet. Ezek egyike sem valósul majd meg. Akkor viszont az állami költségvetés finanszírozza majd az állami nyugdíjrendszert. Honnan veszik majd erre a pénzt? Az oktatástól nem nagyon, mert erre különleges törvény vonatkozik; az egészségügytől sem igen, így a beruházások képezik az egyetlen lehetőséget.

Nem lesznek autópályáink, de a nyugdíjak jók lesznek.

Haladunk Nyugat felé. Temesvártól kezdve bárhova eljutunk Európában kocsival.

Nem hiszem, hogy a jelenlegi kormánykoalíció csak a túszul ejtett szavazóinak hűségét akarta megtartani. Ez túl cinikus lépés lenne. A Szociáldemokrata Párt–Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD–ALDE) tandem (biztosan nem ez lesz a második párt neve) megnehezíti a helyzetét, miközben az ellenzék halovány és programnélküli.

És akkor mit akarnak a hatalmon lévők? Nyugdíjas-országot? Olyasmit tudnak, amit mi nem? A természeti források fedezik majd a nem-dolgozást? Nábobokból álló országgá válunk?

Az a véleményem, hogy ebből a képletből

hiányoznak a munkát serkentő elemek és a nehéz napokra szóló megtakarításra való nevelés.

Minden európai országban vannak magán nyugdíjalapok is. Németországban a szociális nyugdíj nem haladja meg a 300 eurót, az 1.200 euróig (az átlagnyugdíj mértéke) terjedő különbözet a magánrendszerből származik.
Nálunk, semmi. Sem nevelés, sem szabad II-es pillér, melynek jelentős tőzsdei nyeresége volt idén. Ázsiaiakat fogunk majd hozni, hogy megdolgozzanak a nyugdíjunkért?

Európa egyre jobban elöregszik. De az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmussal vagy No-Schengen féle napfordulókkal nem vert országokban szilárd szociális infrastruktúra létezik. A törvények a fogyasztást segítik, hogy növekedjenek az állami költségvetések.

A bánsági gondolatmenethez visszatérve, „ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát”, vagyis annyi nyugdíjat kap. Csakhogy Olguţa grácia (Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter – a szerk.) nagyobb jövedelemmel ajándékozta meg az időskorúakat, mint amennyit az állami költségvetés elbír.

Csak a szavazatok kedvéért, vagy olyasmit tudnak, amit mi nem,

nevezetesen azt, hogy négy év alatt megkétszereződik a románok jövedelme? A Brüsszel, a nagy korporációk, a hivatalosságok által bevezetett totális ellenőrzés miatt ez nem lehetséges. Ők olcsó munkaerőt akarnak. Nos, akkor mi lesz? Ki fizeti majd a nyugdíjunkat?

U. i.: 20 éve befizetek egy magán nyugdíjalapba, hogy öreg koromra tisztességes nyugdíjam legyen. Erre tanítottak a németek. A románoknak még az egy ezreléke sem fizet be magánnyugdíjra.


Az alcímeket a szerkesztőség adta.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon
Krónika

Függőségtől a józanság felé: új életet tanulnak a szenvedélybetegek Magyarózdon

Van, aki a családját, más a munkahelyét, az egészségét vagy emberi méltóságát veszítette el az alkohol és a kábítószer miatt. A Magyarózdon működő Bonus Pastor Alapítvány terápiás otthonában két évtizede próbálnak új esélyt adni a szenvedélybetegeknek.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS