Ha már eddig is nehezen tudta magában tartani az ellenérveket, amelyeket a román állami intézmények autonómiatörekvéseket elutasító álláspontjával szemben fogalmazna meg, akkor most jött el az ön ideje: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állásfoglalásban akar reagálni a román elutasító „érvekre”.

Ki is dolgozták az állásfoglalás tervezetét, azonban azt szeretnék, ha egyrészt minél többen támogatnák, másrészt hozzá is szólnának, hogy így alakuljon ki a végleges magyar álláspont.

Az SZNT a honlapján közzétett dokumentumban megállapítja, hogy a parlamentben tavaly decemberben benyújtott székelyföldi autonómiastatútum-tervezetét elutasító határozatok a Törvényhozási Tanács által megfogalmazott érveken alapulnak. Ezért úgy vélte, a törvényszövegek jogharmonizációját vizsgáló parlamenti szerv véleményezése tekinthető a román állam hivatalos álláspontjának.

A nemzeti tanács szerint

ez az álláspont számos tévedést, valótlan állítást és az európai értékrendtől idegen értelmezést tartalmaz

melyek cáfolatának joga a székely közösséget illeti meg. Ezért bocsátotta közvitára a törvényhozási tanács érveinek a tételes cáfolatát.

Az SZNT valótlan állításnak nevezte, hogy az autonómiastatútum törvénytervezete „egy különálló állami entitás létrehozását célozza, amely az egységes román nemzetállammal párhuzamosan működne”. Közölte: valójában a törvénytervezet Románián belül hozna létre egy olyan közigazgatási egységet, amely többlethatáskörökkel rendelkezik, hogy az őshonos, többséget alkotó nemzeti közösség önazonosságának védelmét szavatolja.

Hozzátette:

Európában jelenleg is működnek területi autonómiák olyan országokban, amelyek szintén egységes és oszthatatlan nemzetállamoknak tekintik magukat.

Az SZNT idézte ugyanakkor Románia 1954-es alkotmányát, mely „egységes, szuverén és független államként” határozta meg az országot, de a „magyar népesség közigazgatási-területi autonómiáját” is szavatolta.

A nemzeti tanács rámutat: a román állam elutasító álláspontját megfogalmazó törvényhozási tanács úgy hivatkozik az Európa Tanács dokumentumaira, mintha az ET elutasítaná a területi autonómia gyakorlatát. „Paradox módon még az (ET) 1334/2003 számú határozatát is így értelmezi, amely a valóságban éppen a területi autonómiát ajánlja mint a konfliktusok megelőzésének hosszú távú biztosítékát” – áll a dokumentumban.

Az SZNT emlékeztet arra, hogy Románia az ET-hez történő csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt az 1201/1993-as ajánlás teljesítésére, mely részévé vált az 1996-ban megkötött román-magyar alapszerződésnek is, és ezáltal törvény erőre emelkedett Romániában. Mint idézi, az ajánlás 11-ik szakasza így fogalmaz: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”

Az SZNT

arra kéri a székelyeket, az erdélyi magyarokat, hogy támogassák aláírásukkal a román állam érvelésének cáfolatát, és ha észrevételeik vannak, ezeket továbbítsák az SZNT címére.

Hozzátette: a véglegesített álláspontot a támogató aláírásokkal együtt fogja továbbítani Románia kormányának és parlamentjének, tájékoztatásul pedig el fogja juttatni a nemzetközi közösség különböző fórumainak is.