// 2026. április 3., péntek // Buda, Richárd

Ismerik a viccet, hogy a román és magyar párhuzamosok egy pincében találkoznak?

// HIRDETÉS

Képzeljék, ez nem mindig vicc, és nem csak egyetlen poénnal végződik.

Sőt van úgy, hogy a poénnal nem is fejeződik be a magyar-román párhuzamosok találkozója a Mimesis kortársművészeti kiállításon a Bánffy-palota pincéjében.

 

Mi mást vetett volna fel 2018-ban, ha nem a román centenáriumot az Origo Kulturális Egyesület, amely idén hatodjára verbuválta össze Kolozsvár képzőművészeinek, dizájnereinek legpunkosabb csoportját, hogy tagjai a 100 év pár(huzamos)beszéd témára alkossanak: festményt, fotót, installációt, videóinstallációt, stabil és mobil képeket, talált tárgyakból kompozíciót.

 

 

Lőrincz Gyula: Ütközések

 

A felkért művészek (Alexandru Muraru, Bándi Dániel Dávid, Benedek Elemér, Bob József, Burka István, Daradics Árpád, Darvay Tünde, Diana Drăgan Chirilă, Dorel Găină, Ferenczy Botond, Hideg Margit, Ioana Iacob, Kalló Angéla, Kerekes Emőke, Kuti Botond, László Zsolt, Lőrincz Gyula, Makkai András, Makkai Bence, Márkos Tünde, Matei Toșa, Mátyás László, Mihai Nuțu, Mira Marincaș, Mocan Alexandra, Oana Pop, Peter Felix, Székely-Rafan Lucian, Sipos Sándor, Szentes Zágon, Szőcs Zoltán) érezhető lendülettel vetették bele magukat az alkotásba, a nézők viszont türelemmel vegyék be magukat a Bánffy-palota pincéjébe.

 

Egyrészt azért, mert egyszerre csak 30-35 látogató tartózkodhat a volt borospince hol tágas, hol szűkös hűvösében, másrészt mert megéri elmerengeni egy-egy alkotáson azon túl is, ha már vágjuk a poént, vagy kellően felpaprikázódtunk.

 

 

Kicsi a rakás! – dobták magukat a művészgyerekek babzsákokra és egymásra a Bánffy-udvaron, a felnőttek világával teljesen párhuzamosan | Fotók: Szabó Tünde

 

A megnyitó is türelempróbálóra sikeredett, szerencsére a Bánffy-udvar árnyékkal, kézműves sörökkel és babzsákokkal könnyítette meg a várakozást arra, hogy találkozhassunk a (nem mindig) találkozó párhuzamosokkal. 

 

„A Ceaușescu-diktatúrát követően Erdély hol a párhuzamos világok otthona (egy sokak által vizionált kelet-európai Svájc helyett), hol kisebb-nagyobb politikai és/vagy társadalmi harcok metszéspontja (lásd 1990 fekete márciusát például). 2018-ban, a gyulafehérvári nagygyűlés centenáriumának évében teljes mértékben indokolt a kérdés: képesek vagyunk nyíltan szólni párhuzamos világainkról? Párbeszédet folytatni egymás kultúrájáról, egymás kultúrájának elfogadásáról?” – vázolta a kiállítás Szántai János által kidolgozott koncepcióját a megnyitón Márkos Tünde vizuális művész, az Origo Egyesület elnöke.

 

A kérdésekre a kiállító mintegy 30 művész különböző és személyes választ igyekezett adni, de azért megragadható pár közös téma, mondta Zakariás Ágota művészettörténész. Ilyen például az identitás(keresés), a többes identitás, elvándorlás, gyökerek elvesztése/megtalálása, többnyelvűség, a rálátás egyszerre több (egymással akár kapcsolatot teremtő) kultúrára.

 

 

Zakariás Ágota művészettörténész nyilatkozik Darvay Tünde mesés alakjai előtt, akik egyik képen se akarják felfedni magukat.

 

A többnyelvűség a megnyitón is hol párhuzamos volt (az alapvető információk mindkét nyelven elhangzottak), hol metszette önmagát: a két-két román és magyar kolozsvári költő felolvasását nem fordítás, hanem a BHF trió dzsesszfutamai kötötték össze.

 

Ezalatt már lebuktunk a pincébe, ahova egy darabig elkísértek a fenti ritmusok, majd teljesen lekötötte a figyelmünket Márkos Tünde barokk dallamokra előadott könnyed gerinctornája a korai Wittgensteinnak az etikai kifejezhetetleségét kifejező tételeinek előterében, vagy épp Irsai László Zsolt fehér és fekete gólyája, akik számára a fészek ugyan közös, de a perspektíva nem.

 

 

Gólyák és párhuzamos árnyékok a pincében 

 

A közhelyszerű párhuzamossági toposzok, mint a Janus-arc vagy a romániai magyar irodalom, váratlan vagy alig látható kereszteződéseket világítanak meg, miközben a párhuzamosan, de nem egyszerre cseppenő vízcseppek már-már harmonikus hangzást adnak különböző méretű és különböző módon rozsdásodó fémedényeken.

 

Kalló Angéla drazsépoénja pedig egészen zsigerivé válik egy '90-es évekbeli fotója előtt, amelyen az akkor veszélyesen pusztuló, bonchidai Bánffy-kastély előtt juhnyáj legel.

 

 

Peter Felix: Big Fish Cuisine – részlet

 

Üt még a narancsfának titulált csaláncserép vagy a térképekből kirajzolt, egymással farkasszemet néző, nagy-magyar és nagy-román hal poénja, és bőven el lehet morfondírozni a színes, egymással párhuzamos lapkák egymással szintén párhuzamos oszlopainak többszínű árnyékán, amely nyílként vezet egyik oszloptól a másikig.

 

Több poént nem lövünk le, augusztus 26-ig lehet menni megfejteni őket a Szépművészeti Múzeum udvaráról nyíló pincében reggel tíz és délután öt között.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Krónika

Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt

Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton
Főtér

Akkora rönköt vontatott az úttesten egy férfi, hogy a polgármester lehidalt – hírek szombaton

További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
Székelyhon

Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön

A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
Krónika

Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel

A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá
Székelyhon

Látványos fordulat az üzemanyagpiacon: a dízel ára „benézett” tíz lej alá

Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS