Nem sci-fi: húsz sváb él a faluban, mégis kihelyezték a német feliratú helységnévtáblát

Történik mindez abban az országban, ahol a szász Klaus Iohannis államfő épp korlátozni akarja a kisebbségek nyelvhasználati jogait.
Hirdetés
Kétnyelvű helységnévtábla fogadja az érkezőket ezentúl a Temes megyei Niczkyfalván, az irodalmi Nobel-díjas Herta Müller szülőfalujában. A helyi polgármester, Dănuţ Drăghici kezdeményezésére a település bejáratainál ünnepélyes keretek közt helyezték ki a falu német megnevezését – Nitzkydorf – tartalmazó táblát, a hagyományos sváb búcsú (Kirchweih) alkalmával, a Bánsági Svábok Egyesülete képviselőinek jelenlétében. 
 
Mindezt olyan körülmények közt, hogy a községben már csupán 20 (igen, húsz) sváb él. 
 
Érdemesnek tartjuk beidézni Dănuţ Drăghici polgármestert, aki azt mondta, az önkormányzat ezzel a jóérzésű gesztussal szeretné kifejezni a német ajkú közösség iránti tiszteletét. „Úgy emberséges, hogy amikor az itt élő svábok, vagy az elszármazottak hazatérnek, lássák a településük nevét a saját nyelvükön” – fogalmazott az elöljáró. Halkan tesszük hozzá, hogy a településen 25 magyar is él a legutóbbi népszámlálási adatok szerint. 
 
Fotó: Hella Gerber Facebook-oldala
 
A meglehetősen szokatlan, de nemes gesztus már csak amiatt is hírértékkel bír, mivel a német ajkú Klaus Iohannis államfő épp a minap döntött úgy, hogy nekimegy a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó húszszázalékos küszöbnek. 
 

Amennyiben a taláros testület helyt ad a Herr Präsident óvásának, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti: le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány, és Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken. 

Hirdetés