Hat kínzó kérdés a pénteken rajtoló román focibajnokság előtt

Tud-e duplázni a CFR?

Négyszer volt bajnok az előző évtizedben a CFR, de kétszer egymás után sosem tudott nyerni. Amíg Pászkány Árpád kezében volt a klub, a Bajnokok Ligája-szereplésből befolyó eurómilliók fontosabbak voltak a hazai bajnokságnál, a bajnoki címek utáni évek legjobb eredménye eddig egy 2009-es negyedik hely, kupagyőzelemmel megspékelve. Most viszont egyrészt a román bajnoknak jóval nehezebb eljutni a BL csoportkörébe, másrészt a rájátszásos rendszer miatt valamelyest csökken az őszi hazai meccsek fontossága.

A CFR meg tudta tartani a kulcsembereit, keresett 2,5 millió eurót a Kínába igazoló Kévin Bolin, miközben ingyen hozott öt lejáró szerződésű, utánpótlás- vagy felnőtt válogatott játékost: a román Andrei Radut (Arisz Limasszolt), a horvát Mate Malest (Rijeka), a magyar Lang Ádámot (Dijon), a kameruni Robert Ndip Tambét (Adana Demirspor) és az olasz Giuseppe De Lucát (Virtus Entella).

Lang Ádám és Mate Males (fotó: Erdély László)

Megint második lesz a FCSB?

Amióta Gigi Becali kijött a dutyiból, csapata csak ezüstérmet nyert a Liga 1-ben, előbb az Astra Giurgiu, aztán a Viitorul, idén tavasszal pedig a CFR előzte meg a bajnokság legtehetősebb és a szakértők szerint legjobb játékosokkal rendelkező klubját. A szakértőkkel csak az a baj, hogy ők a bukaresti lakájmédia hivatásos nyalógépei, akik nagyjából úgy dicsőítik Becalit és csapatát, mint annak idején Adrian Păunescu Ceauşescut.

Az ex-Steaua egyértelműen gyengült, legjobb játékosa, Budescu elment Szaúd-Arábiába milliókat keresni, Becali pedig hiába csábította Omranit (CFR), majd Zahovicsot (Maribor). Az Astrával és a Viitorullal ellentétben ugyanis a CFR nem engedte lerabolni magát a bajnoki cím után, Moruţan (Botoşani) és Qaka (Iaşi) pedig nem gólgyárosnak jött. A fogadóirodáknál ugyan a FCSB a favorit (2,25-es szorzó a CFR 2.75-jével szemben), de ez inkább csak az elvakult rajongók bepalizására szolgál.

Mire megy a gólzsákjait eladó Craiova?

A tavalyi bronzérmes és kupagyőztes 6 millió euróért adott el játékost a nyáron, viszont Alexandru Băluţával (Slavia Prága) és Gustavo Vageninnel (Liaoning) az előző szezon góljainak közel fele is távozott. Egyszemélyes támadógépezetek ritkán tudnak bajnokságot nyerni, márpedig a CSU-nál ez a cél, viszont a Szuperkupa is megmutatta, hogy ehhez társak is kellenének a lassan a Liga 1 legértékesebb focistájának számító Alexandru Mitriţă mellé.

Folytatódik a szentgyörgyi sikersorozat?

A 2017-es feljutás csodájára sikerült rátenni az tavasszal vártnál simábban kiharcolt bennmaradással, a második élvonalbeli szezonnak pedig már a felsőházi rájátszás titkos tervével vág neki a Sepsi OSK. Ehhez az átigazolási piac egyik legaktívabb szereplőjeként tucatnyi új játékost igazoltak vagy vettek kölcsön, nagyrészt külföldieket.

Mögöttük áll a legkitartóbb szurkolótábor, a telt ház annak ellenére garantált szinte minden hazai meccsükön, hogy a jegy- és bérletárak Szentgyörgyön a legmagasabbak az egész Liga 1-ben.

Prosser Dániel (balra) és Bokor János, a Sepsi OSK sportigazgatója

Bennmarad-e hazai pálya nélkül a Hermannstadt?

A nagyszebeni foci mindig epizódszereplő volt a román első osztályban, az alig három éve alapított FC Hermannstadt előtt a Şoimii három (1932–34, majd 1950), az Inter nyolc (1988–1996), a Voinţa pedig egyetlen szezont (2011–2012) szerepelt a legjobbak között.

A Liga 2-es csapatként kupadöntőig jutó újoncnak azonban egyelőre megfelelő stadionja sincs, így marosvásárhelyi albérletben kezdi a szezont, pont az ellen a Sepsi ellen, amelynek példáját követve megragadna az élvonalban.

Mire mennek a „magyar” klubok magyar légiósai?

Korábban sem Simek Péter (Temesvári Poli), sem Vass Ádám (CFR) nem nyújtott felejthetetlen teljesítményt, viszont Bőle Lukács már a Poli Iaşi sztárjaként igazolt egy évvel ezelőtt a Fradiba.

Most pont az erdélyi magyarság két kedvenc csapata szerződtetett anyaországi légióst, a CFR az Európa-bajnokságot is megjárt Langot a francia bajnokságból, a Sepsi pedig a Honvéd-nevelés Prosser Dánielt Felcsútról. Egyiküknek sem lesz könnyű dolga alapemberré válni, ám míg Szentgyörgyön inkább tudatos marketing-fogásnak tűnik egy magyar játékos megszerzése, a Fellegváron inkább az ár/érték arányt nézték egy hiányposzt betöltésére, mint a focista nemzetiségét.