Ex humus
Jean St'Ay
2018. július 11. szerda, 11:03
És nem is tudományos okokból. Bűnügyiekből!

Mihai Eminescu ismert és közismert 19. századi román költő volt. Sokan a modern román nyelv egyik atyjaként tartják számon, meg ő a legnagyobb nemzeti költő (afféle román Petőfi). Nyilvános politikai tisztséget nem vállalt, viszont politikai publicisztikájában igen élesen fejtette ki konzervatív-nacionalista nézeteit. Eminescu 39 évet élt, 1889-ben halt meg, földi maradványai a bukaresti Bellu temetőben találhatók. Halálát a leginkább elterjedt hipotézis szerint szifilisz okozta. Egy másik hipotézis szerint a költő mániás depresszióban szenvedett.

Igen ám, de van egy olyan, általában összeesküvés-elméletnek nevezett feltételezés is, miszerint a nagy költőt meggyilkolták. A merényletet egy szanatóriumban követték el, orvosi felügyelet” alatt (egy bizonyos Alexandru Șuțu doktor irányításával), mégpedig higanyinjekciók segítségével.

Persze, ebben az ügyben is gondolhat bárki, amit akar. Ameddig konkrét bizonyíték nincs, minden csak hipotézis. Igen ám, de most színre lépett egy földi maradványok iránt szemmel láthatólag vonzódó román költő, bizonyos Laurian Stănchescu. Az úriember nemigen hívta fel magára a figyelmet a román irodalmi körökben, hát más módszer után nézett. Korábban kezdeményezett egy olyan projektet is, amely a világhírű román szobrász, Constantin Brâncuși csontjainak hazaszállítását tűzte ki célul.

Nos, Stănchescu úr most kapta magát, és írt egy igen cirkalmas levelet Augustin Lazăr úrnak. Aki nem valami irodalmi nagyság, hanem Románia főügyésze. A levélben arra kéri a főügyészt, nyilvánítsa gyanús halálesetnek Mihai Eminescu halálát, továbbá rendelje el a költő földi maradványainak exhumálását, igazságügyi orvosszakértői vizsgálat okán. Érdekességképp, illetve a levél stílusát illusztrálandó, megemlítjük, hogy Stănchescu úr sebzett Istennek nevezi Eminescut. Nem hiába költő.

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/27325
Létezik-e szerelem első látásra, működhet-e a távkapcsolat, számít-e a korkülönbség, áthidalható-e a hűtlenség? – keressük a választ Szabados Andrea párterapeutával. A párkapcsolatok nem működnek maguktól, figyelmeztet, ezért jobb beszélni róla.
Az állami bányavállalatnak elege lett abból, hogy ide járnak a katasztrófaturisták fotózkodni.
Kolozsváron ma délelőtt a törvényszék épülete elé sorakoztak fel az ügyészek, délután más városokban is követik példájukat. Egy hétig nem hoznak ítéleteket, csak sürgős esetekben.
A régiósítás veszélyes. Erdély veszélyes. Transilvania nem veszélyes. Amúgy jé, Romániában élnek emberek Bukaresten kívül is. Micsoda felfedezés!
Meg kell adni: ha az érdek úgy kívánja, a mioritikus államvezetés remekül teljesít. Persze, nem az ország érdeke. A büntetőügyeseké.
Ahogy a hóstátiak kertészkedtek, nem kertészkedik úgy senki. Sajnálhatják is a kolozsváriak a város egykori kertjeit, ha meglennének, frissebb és finomabb biozöldség kerülhetne az asztalukra. Ritka fotókkal mutatjuk be a Hóstát letűnt világát.
Az irodalmi tehetséggondozás kolozsvári fóruma, a Bretter-kör felvette annak az embernek a nevét, akinek az elmúlt évtizedekben talán a leginkább köze volt hozzá: a Bréda Ferencét.
Hiába kötelezi törvény a sztrádaépítésre, nagyon úgy tűnik, a kormány magasról tojik az egészre.
Gaal György helytörténész egy kötettel adózik De Gerando Antonina, a kolozsvári leányintézet alapítója emlékének.
Szögezzük le: a szándék dicséretes! Mindentől függetlenül. De azért vicces, na.
Számolja valaki, hogy a hanyadik álorvos bukott le?
A Musai-Muszáj nyílt levélben üzente meg Kolozsvár polgármesterének, hogy a jónapotnak őszintének kell lennie.
Úgy tűnik az államfő vissza fogja dobni az eleve későn összerakott 2019-es büdzsé tervezetét, amit a hivatala amatőr fércmunkának nevezett.
A szerző szerint Erdély issza meg a bukaresti politikai kavarások levét. Amelyhez az erdélyi magyarok fő érdekképviselője, az RMDSZ is rendesen hozzájárul.