Régen álltak olyan jól a csillagok Magyarország felett, mint éppen most, a magyar ügy pedig ma nyert ügy, minden együtt van, amit a nagy tervek megkövetelnek – mondta Orbán Viktor beiktatási beszédében csütörtökön, a budapesti parlamentben.

A kormányfő szerint a magyarok azt akarják, hogy az előttük álló jövő lehetőségeihez méltó kormányuk legyen.

„Ez bátorít és feljogosít, hogy terveinket ne négy-, hanem tízéves kitekintéssel készítsük el. Sőt, inkább 12 éves időtávban kell most gondolkodnunk”

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a felelős kormányzás is ezt követeli meg, hiszen az EU következő költségvetése, illetve végrehajtása valójában 2030-ig tart majd. Közölte: mindig is egy egységes korszaknak látta a 2010-2030 közötti 20 évet.

Megjegyezte, hogy a ciklus végére elérheti a kormányon és az ellenzékben töltött évek egyensúlyát – 16-16 év –, és „akkor még mindig csak döntetlenre állok majd (…), de nem érjük be a döntetlennel”.

Azzal folytatta, tudja, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, ő azonban elérhetőnek, hogy Magyarország 2030-ra az EU első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni.

Azt hangsúlyozta, hogy kormánya a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz, amely a kétharmados alkotmányos többség alapján áll, de mindig a háromharmadot szolgálja majd.

Előrevetítette: a követező négy évben nagy dolgokra fognak vállalkozni, „igazi nagy fába, sőt fákba akarjuk vágni a fejszénket. „Tudjuk azt is, hogy bizonyos nézőpontból egy veréb lehet jobb, mint egy túzok, de mi most igazi nagyvadakra akarunk menni” – fogalmazott.

Orbán Viktor azt is megfogalmazta, már 2010 előtt is azt tekintette a rá váró feladatnak, hogy megértesse, „új korszakba léptünk, és ez mindenkitől változást követel”. Az akkori válságkezelésről szólva azt mondta, annak célja nem a válság előtti jobb időkhöz visszatérés volt, hanem hogy „új alapokat is vessünk, új dolgokat is bevezessünk”. Új adórendszer, új monetáris politika, új alkotmány, új törvénykönyvek, új családtámogatás, új munkamorál – sorolta.

Beszélt arról, hogy ha egy nép új utakra lép, nem spórolhatja meg a szellemi természetű vitákat.

„A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a léhák és a restek ilyenkor egy táborba sorakozva támadják az újítókat, (…) minél sikeresebbek vagyunk mi, annál dühödtebbek a kritikusaink”.

„Fölfogásom szerint az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért”, alkalmatlan lett arra, hogy megvédje az ember méltóságát, hogy megadja a szabadságot, nem tudja garantálni többé a fizikai biztonságot, és már nem tudja fenntartani a keresztény kultúrát sem – fejtette ki, megjegyezve: vannak Európában, akik még „bütykölnek rajta”, mert azt hiszik, megjavíthatják. Nem értik, hogy nem a szerkezet romlott el, hanem a világ változott meg – értékelt.

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy

„a zátonyra futott liberális demokrácia helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására”.

Mi kereszténydemokraták vagyunk és kereszténydemokráciát akarunk – emelte ki.

Szólt arról is, hogy Magyarország elkötelezett tagja marad a nyugati szövetségi rendszernek, de ez nem változtatja meg a magyar államiság földrajzi meghatározottságát: nyugatra a germán vaskancellárok földje, keletre a szláv katonanépek világa, délre pedig muszlim embertömegek találhatók. Ezért a magyar politika nem szimpatizálhat a demokráciaexport-elméletekkel, nem társulhat a más népeket kioktatókhoz és azokhoz sem, akik a német, az orosz, a török népet és annak vezetőit sértegetik – figyelmeztetett.

Az EU-ról beszélve kiemelte: erős Európát, békét, kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretnének.

„Szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk”

– tette hozzá a miniszterelnök, közölve: minden erejükkel azt fogják képviselni, hogy az uniónak a szabad nemzetek szövetségeként kell működnie, fel kell adnia az európai egyesült államokra vonatkozó „hagymázas rémálmait”, s vissza kell térnie a realitások talajára.

Szavai szerint Brüsszelben ma fizetett aktivisták, bürokraták, politikusok ezrei dolgoznak azért, hogy a migrációt alapvető emberi joggá minősítsék, „ezért akarják elvenni tőlünk a jogot, hogy magunk dönthessünk, kit fogadunk be és kit nem”. Úgy látja, a migráció végül a nemzetek felbomlásához vezet, s csak egyetlen nyílt társadalom marad egyetlen egységes európai kormánnyal. „Ez a sors vár azokra, akik nem védekeznek a migráció ellen” – közölte, megerősítve ugyanakkor, hogy kormánya mindennek elszánt ellenzője.