A Megéneklünk Románia nemzedék
Ez a vezető generáció annak idején éltette a Pártot. Most meg elvárja, hogy mint a Párt képviselőit, őt éltesse a nép.
Napjainkban sokat beszélünk a nemzedékek közötti különbségekről, arról, hogy miként befolyásolja őket a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és technológiai környezet, melyben élnek. Létezik X, Y és Z nemzedék is.
A szociológusok számos tudományos tanulmányt készítettek mindegyik generáció jellegzetességeiről, így hát az érdeklődők a sajtóban, többek között az adevarul.ro-on megjelent anyagokhoz folyamodhatnak a jelenség megértése érdekében. Mivel engem inkább a politika érdekel, én csak
azok viselkedésére keresek néhány magyarázatot, akik pillanatnyilag fontos tisztségeket töltenek be az állam vezetésében.
">Tulipán Szimfónián” való részvétele után megpróbáltam megérteni, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelenlegi vezetőségének jelentős része miért vonzódik az ilyenfajta ceremóniákhoz. Pontosabban mondva, a kulturális hátterük alapján mi készteti őket arra, hogy ilyenfajta megnyilvánulásokra rezonáljanak, ahol óvodások, iskolások és „dolgozó emberek” dicsőítik őket nyilvánosan. Az egyetlen magyarázat, ami eszembe jut, a Megéneklünk Románia Nemzeti Fesztiválnak nevezett kulturális jelenséggel kapcsolatos. Az 1976-ban elindított fesztiválnak a tömegkultúra népszerűsítése és a lakosság indoktrinálása volt a célja, felmagasztalva a szocializmus előnyeit és a szeretett vezér imázsát. Úgy tűnik, a fesztivál hatásos volt és olyan indoktrináltakból álló nemzedéket hagyott maga után, melyet Megéneklünk Románia Nemzedéknek nevezhetünk.
Ezzel magyarázható az ország egyes vezető politikusainak viselkedése.
A 60-as években született Liviu Dragnea, Viorica Dăncilă, Tudorel Toader, Florin Iordache és mások gondolatviláguk kialakulásának kellős közepén csípték el az említett kulturális jelenséget. Ebből fakad az is, ahogy megértik és modellezik a jelen valóságát. Társadalmi értékeik az „állami és pártapparátus” által ellenőrzött „tömegkultúra” e típusának terjesztéséből erednek. Ezek a politikusok a „tömegek akarata” fogalom mögé bújva alkotnak törvényeket, kormányoznak és ellenőrzik a társadalmat. A ráció, a jóérzés, az erkölcsösség, az igazságosság és az alkalmasság eltűnik a díszletből és helyét egyfajta „népi demokrácia” veszi át, melyben a tömegek viharos tapssal jutalmazzák a párt- és állami vezetőség fenséges sikereit, miközben egy nyugat által korrumpált kisebbség az EU-s kapitalisták karmai közé akarja vetni az országot.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
