A PSD-hadtest célja világos: az államelnöki intézmény fokozatos és sebészi pontosságú kiherélése.
Éppen zajlik a Dragnea Köztársaság intézményesülése. A Dragnea-rezsim Viorica Dăncilă Győzelem-palotabeli megjelenésével képes megszilárdulni, elkerülve a korábbi miniszterelnöki mandátumokat megterhelő feszültségek kockázatát. Viorica Dăncilă hajlandó elmenni a végsőkig. E tekintetben
A kormányfő a politikai patrónusának akarata által mozgatott tehetetlen mechanizmus.
Az a gyorsaság, mellyel a köztársasági elnök elfogadta Viorică Dăncilă jelölését, elkerülve az alkotmány által biztosított késleltető taktikákhoz való folyamodást, visszatekintve annak a tévedésnek tűnik, melynek hatásai most kezdődnek érződni, mint egy rengéshullám esetén. Drámai a különbség a Grindeanu- és Tudose-korszakokhoz képest. Az államfő mozgástere ezúttal korlátozott, ha nem éppen teljesen nulla. A kormányfő híján van annak a szabad akaratnak, mely lehetővé tenné számára egy önálló személyiség megjelenítését a végrehajtó hatalom szintjén. A Dragnea Köztársaság a Dăncilă-korszakban fokozottan agresszívvé válik, és a politikai és az alkotmányos mechanizmusok újragondolása a mozgatórugói.
Úgy tűnik, a köztársasági elnök végre felfogta, hogy Liviu Dragnea célja jelenleg éppen azokon a területeken kiüresíteni az államfő hatásköreit, melyeken az elnöki befolyást eddig senki sem vitatta: a hírszerző szolgálatok, a főügyészek kiválasztása, a külpolitika.
A Dragnea Köztársaság parlamenti oligarchiaként körvonalazódik, mely egy beidomított kormányt használ fel céljai eléréséhez. A Dragnea Köztársaság strómanokon keresztül finomítja a kormányzást, kiiktatva az államfőt az alkotmányos egyenletből. És mindezt anélkül, hogy az alaptörvény módosításához folyamodna.
Liviu Dragnea nagyon is világos tanulságot vont le abból, hogy az USL-s (Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) kormányzatnak nem sikerült módosítani az alkotmányt. Tudatosan kerüli egy általános terv végrehajtását, helyette különálló lemetszésekhez és csonkításokhoz folyamodik. Minden egyes rohammal és minden egyes nyilatkozattal az elnöki intézmény – fokozatos és sebészi pontosságú – kiherélése zajlik.
Jelentősége van minden megnyitott frontnak. Az Alkotmánybíróság megkeresése a DNA-s (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) főügyész leváltásának elutasítása ügyében lehetőséget teremthet egy szolgalelkű bíróság számára annak az értelmezési szabálynak a megfogalmazására, mely kiüresítené az államfő ezzel kapcsolatos szerepét, elősegítve a bírói hatalom megszelídítését. Más téren Románia nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetésének kezdeményezése, a külpolitikai érveken túlmenően, annak előhírnöke lehet, hogy az elnököt kizárják az egyik alkotmány által biztosított területéről.
Liviu Dragnea stratégiája minden adut felhasznál, amit a mostani vitathatatlan hegemóniája nyújt neki. A hírszerzési közösség profiljának átrajzolásának mániákusan hajtogatott ötlete a politikai rezsim ilyen irányú változása felé vezető lépés lenne.
A most zajló harc nemcsak arról szól, hogy képes lesz-e elnyerni egy második mandátumot, hanem egy olyan rezsim túléléséről vagy de facto eltávolításáról, mely jelentős szerepet biztosít az államfőnek.
A Dragnea Köztársaság, a kiváltságok szupremáciájára és patrónusságra alapított oligarchiaként csakis a teljhatalmát korlátozó akadályok kiiktatásával maradhat fenn. Az elnöki hatáskörök aláásása nem baleset, hanem annak a tervnek a része, melynek az autokrácia romániai bevezetése a célja. A Dragnea Köztársaság a végső ostromra készül.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
További híreink: négy év börtönre ítélték „a nagy matematikusnak” kampányoló manelistát, de meglépett, a településekre bemerészkedő medvéket pedig ezentúl azonnal ki lehet lőni.
88 éves korában szerdán elhunyt Jenei Imre, a román és a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitánya, aki a Bukaresti Steaua csapatának edzőjeként 1986-ban megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
Megrongálták a Sepsi OSK utánpótláscsapatának autóbuszát Craiován. Nem vár tovább, megnősül Nicușor Dan.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Őrizetbe vették szerdán egy lugosi iskola pedagógusát, miután azzal gyanúsítják, hogy tanítás közben felpofozott két tízéves diáklányt. A városi rendőrséget a gyerekek szülei értesítették a történtekről.
Hatósági felügyelet alá helyezték és nem taníthat az a lugosi pedagógus, akit a hét közepén őrizetbe vettek a rendőrök, miután két szülő feljelentést tette ellene, miszerint arcul ütötte tízéves lányaikat.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Nem a magánember, hanem a politikus mosolyáról lesz itt szó, abban pedig benne van az egész romániai mélyvalóság.
Gondolatok az alkotmánybíróság és a különleges nyugdíjak 15 éves problémája körül.
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?