A PSD-hadtest célja világos: az államelnöki intézmény fokozatos és sebészi pontosságú kiherélése.
Éppen zajlik a Dragnea Köztársaság intézményesülése. A Dragnea-rezsim Viorica Dăncilă Győzelem-palotabeli megjelenésével képes megszilárdulni, elkerülve a korábbi miniszterelnöki mandátumokat megterhelő feszültségek kockázatát. Viorica Dăncilă hajlandó elmenni a végsőkig. E tekintetben
A kormányfő a politikai patrónusának akarata által mozgatott tehetetlen mechanizmus.
Az a gyorsaság, mellyel a köztársasági elnök elfogadta Viorică Dăncilă jelölését, elkerülve az alkotmány által biztosított késleltető taktikákhoz való folyamodást, visszatekintve annak a tévedésnek tűnik, melynek hatásai most kezdődnek érződni, mint egy rengéshullám esetén. Drámai a különbség a Grindeanu- és Tudose-korszakokhoz képest. Az államfő mozgástere ezúttal korlátozott, ha nem éppen teljesen nulla. A kormányfő híján van annak a szabad akaratnak, mely lehetővé tenné számára egy önálló személyiség megjelenítését a végrehajtó hatalom szintjén. A Dragnea Köztársaság a Dăncilă-korszakban fokozottan agresszívvé válik, és a politikai és az alkotmányos mechanizmusok újragondolása a mozgatórugói.
Úgy tűnik, a köztársasági elnök végre felfogta, hogy Liviu Dragnea célja jelenleg éppen azokon a területeken kiüresíteni az államfő hatásköreit, melyeken az elnöki befolyást eddig senki sem vitatta: a hírszerző szolgálatok, a főügyészek kiválasztása, a külpolitika.
A Dragnea Köztársaság parlamenti oligarchiaként körvonalazódik, mely egy beidomított kormányt használ fel céljai eléréséhez. A Dragnea Köztársaság strómanokon keresztül finomítja a kormányzást, kiiktatva az államfőt az alkotmányos egyenletből. És mindezt anélkül, hogy az alaptörvény módosításához folyamodna.
Liviu Dragnea nagyon is világos tanulságot vont le abból, hogy az USL-s (Szociál-Liberális Szövetség – a szerk.) kormányzatnak nem sikerült módosítani az alkotmányt. Tudatosan kerüli egy általános terv végrehajtását, helyette különálló lemetszésekhez és csonkításokhoz folyamodik. Minden egyes rohammal és minden egyes nyilatkozattal az elnöki intézmény – fokozatos és sebészi pontosságú – kiherélése zajlik.
Jelentősége van minden megnyitott frontnak. Az Alkotmánybíróság megkeresése a DNA-s (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság – a szerk.) főügyész leváltásának elutasítása ügyében lehetőséget teremthet egy szolgalelkű bíróság számára annak az értelmezési szabálynak a megfogalmazására, mely kiüresítené az államfő ezzel kapcsolatos szerepét, elősegítve a bírói hatalom megszelídítését. Más téren Románia nagykövetsége Jeruzsálembe költöztetésének kezdeményezése, a külpolitikai érveken túlmenően, annak előhírnöke lehet, hogy az elnököt kizárják az egyik alkotmány által biztosított területéről.
Liviu Dragnea stratégiája minden adut felhasznál, amit a mostani vitathatatlan hegemóniája nyújt neki. A hírszerzési közösség profiljának átrajzolásának mániákusan hajtogatott ötlete a politikai rezsim ilyen irányú változása felé vezető lépés lenne.
A most zajló harc nemcsak arról szól, hogy képes lesz-e elnyerni egy második mandátumot, hanem egy olyan rezsim túléléséről vagy de facto eltávolításáról, mely jelentős szerepet biztosít az államfőnek.
A Dragnea Köztársaság, a kiváltságok szupremáciájára és patrónusságra alapított oligarchiaként csakis a teljhatalmát korlátozó akadályok kiiktatásával maradhat fenn. Az elnöki hatáskörök aláásása nem baleset, hanem annak a tervnek a része, melynek az autokrácia romániai bevezetése a célja. A Dragnea Köztársaság a végső ostromra készül.
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kinevezte Lőrincz Helgát az RMDSZ javaslatára az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Hatóság (ANRP) elnökévé.
… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.
Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.