// 2026. március 16., hétfő // Henrietta

A Román Akadémia elnöke azt állítja, nem volt besúgó

// HIRDETÉS

Ioan-Aurel Pop szerint a személye ellen irányuló áskálódásról van szó.

Amint arról beszámoltunk, a Revista 22 internetes oldal közzétett egy 200 személy nevét tartalmazó listát, amelyet a Ceaușescu-rezsim Külügyi Hírszerző Központja állíttatott össze az „Antiemigráns Brigád”-nak nevezett kollaboránsairól, akiknek „a külföldi propagandaközpontok által a Románia Szocialista Köztársaság ellen irányuló ellenséges akciók kivédése” volt a feladatuk. Magyarán, a Romániából kivándoroltak megfigyelése.

Az ominózus lista talán leghíresebb figurája Ioan-Aurel Pop, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (a hírek szerint leköszönni készülő) rektora, a Román Akadémia frissen megválasztott elnöke.

Az elnök úr természetesen reagált a listára. Szerinte ez nem egyéb, mint ellene való áskálódás, mert ebben az országban enélkül nem lehet meglenni. Továbbá, ő semmiféle együttműködési nyilatkozatot nem írt alá a Ceaușescu-rezsim semmiféle állambiztonsági szervével. 

Az igaz, hogy 1985 és 1987 között írt néhány, a román történelmet népszerűsítő cikket, amelyek a román emigráció egyik kiadványában megjelentek. Ezeket a cikkeket főnöke, Ștefan Pascu történész, akadémikus, a BBTE volt rektora kérésére írta. Pascu egyébként el is vitte neki egy Németországban megjelent kiadvány két számát. Ioan-Aurel Pop azt állítja, nem utasíthatta vissza a kérést, ugyanis Pascu a főnöke volt, ugyanakkor a doktori disszertációjának vezetője.

Azt sem szabad elfelejteni, magyarázza az elnök úr, hogy 1989 előtt külföldön publikálni szinte elképzelhetetlen volt. Fontos dolog volt a tudományos tevékenység szempontjából, és a politikai propaganda-termékeken kívül alig lehetett valahol közölni. Pascu professzor a maga részéről szabadon utazhatott, ellentétben Pop úrral, akinek – saját bevallása szerint – 1989 előtt nem engedték meg, hogy kapcsolatba lépjen a román emigrációval, mégpedig azért, mert csak a „szocialista lágerbe” utazhatott: egyszer Budapestre, egyszer Moszkvába és egyszer Várnába. Csak ez lehet az ok, amiért arra a listára felkerült a neve. Más oka nem lehet! 

Az elnök úr azt is szükségesnek tartotta kihangsúlyozni, hogy a neve mellett az a szó áll, hogy „NEM!”. Mi meg azt tartjuk szükségesnek kihangsúlyozni, hogy az Pop elnök úr érvelése nem száz százalékosan meggyőző.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Főtér

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették
Krónika

Az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet meghatározó szereplőit is kitüntették

A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Főtér

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér
Székelyhon

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
Krónika

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház
Székelyhon

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Már nem számítanak kuriózumnak Székelyföldön a szalmabála házak, de tény, hogy nem választják túl sokan ezt a fajta építkezést, talán azért, mert ódzkodnak az ismeretlentől: három házba látogattunk el, vendéglátóink pedig az építkezésről meséltek.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS