// 2026. szeptember 14., hétfő // Szeréna, Roxána

Elhunyt Horváth Andor esszéíró

// HIRDETÉS

Életének 75. évében érte a halál.

Elhunyt hétfőn Horváth Andor esszéíró, műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató.

Az 1944. március 8-án, Kolozsvárott született Horváth Andor középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Gimnáziumban végezte (1961), a Babeș–Bolyai Egyetemen francia–magyar tanári diplomát szerzett (1966). Négy évig Tordán tanított, 1970 óta A Hét belső munkatársa Bukarestben volt; előbb a világirodalmi rovatot szerkesztette, 1975-től az 1983/44-es számig főszerkesztő-helyettes volt. Ekkor egy mesterséges nyomtatási botrány ürügyén átszervezték a szerkesztőséget, Horváth Andor pedig a Művelődés szerkesztőségébe került 1990-ig.

1990 januárjától 1992 szeptemberéig a román Művelődési Minisztérium miniszter-helyettese, majd államtitkára volt. Ebben az időszakban kötött barátságot Andrei Pleşuval, akinek később több művét is lefordította. 1990-ben elnyerte a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusi állását, ahol 1992-től az összehasonlító irodalomtörténet tanára, 1997–2011 között pedig egyetemi docens volt. 1990-ben többedmagával megalapította a romániai Soros Alapítványt. 1995-ben a kolozsvári székhelyű Bolyai Társaság elnökévé választották, e tisztséget 1999-ig megőrizte. 1996 óta a Korunk főszerkesztő-helyettese. 1999 és 2004 között tagja volt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szenátusának.

Első kötetét, amely a Forrás-sorozatban jelent meg (Dávid parittyája, 1979), főként francia klasszikusok örökségét vizsgáló esszéiből állította össze. Stendhal, Balzac, Proust, Anatole France regényeit tárgyismerettel és kritikai nyíltsággal közelíti meg. Műveikben – éppúgy, mint Mauriac vagy Julien Green munkásságában – az önmaga lehetőségeit megsejtő modern ember felszabadító hatalmát keresi: a szót, Dávid parittyáját, amelyik – Anatole France hasonlatával – „leveri az erőszakosokat és ledönti az erőseket” - olvasható a Wikipédián.

Ezen kívül számos kötet szerkesztésében, válogatásában működött közre, a Kriterion világirodalmi sorozatának egyik előszóírója volt, A Hét 1978 óta megjelenő évkönyveinek felelős szerkesztője.

Horváth Andor az irodalomról, a román-magyar viszonyról alkotott álláspontjáról többek között egy két évvel ezelőtti, kolozsvári könyvbemutatóján is sok minden kiderült.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig
Krónika

Politikai alternatíva az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból? Alapítók az ábrándoktól a realitásig

Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt
Főtér

Egy volt ügyvivő kormányfő úgy szidta Dominic Fritzet, hogy az Elie Wiesel Intézet belesápadt

Továbbá: egy román állampolgár bankautomatát akart robbantani Olaszországban, de fordítva sült el. És a vérnackó AUR máris felgyűrte az ingujját a németországi AfD-siker után.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS