// 2026. szeptember 24., csütörtök // Gellért, Mercédesz

Elhunyt Horváth Andor esszéíró

// HIRDETÉS

Életének 75. évében érte a halál.

Elhunyt hétfőn Horváth Andor esszéíró, műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató.

Az 1944. március 8-án, Kolozsvárott született Horváth Andor középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Gimnáziumban végezte (1961), a Babeș–Bolyai Egyetemen francia–magyar tanári diplomát szerzett (1966). Négy évig Tordán tanított, 1970 óta A Hét belső munkatársa Bukarestben volt; előbb a világirodalmi rovatot szerkesztette, 1975-től az 1983/44-es számig főszerkesztő-helyettes volt. Ekkor egy mesterséges nyomtatási botrány ürügyén átszervezték a szerkesztőséget, Horváth Andor pedig a Művelődés szerkesztőségébe került 1990-ig.

1990 januárjától 1992 szeptemberéig a román Művelődési Minisztérium miniszter-helyettese, majd államtitkára volt. Ebben az időszakban kötött barátságot Andrei Pleşuval, akinek később több művét is lefordította. 1990-ben elnyerte a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusi állását, ahol 1992-től az összehasonlító irodalomtörténet tanára, 1997–2011 között pedig egyetemi docens volt. 1990-ben többedmagával megalapította a romániai Soros Alapítványt. 1995-ben a kolozsvári székhelyű Bolyai Társaság elnökévé választották, e tisztséget 1999-ig megőrizte. 1996 óta a Korunk főszerkesztő-helyettese. 1999 és 2004 között tagja volt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szenátusának.

Első kötetét, amely a Forrás-sorozatban jelent meg (Dávid parittyája, 1979), főként francia klasszikusok örökségét vizsgáló esszéiből állította össze. Stendhal, Balzac, Proust, Anatole France regényeit tárgyismerettel és kritikai nyíltsággal közelíti meg. Műveikben – éppúgy, mint Mauriac vagy Julien Green munkásságában – az önmaga lehetőségeit megsejtő modern ember felszabadító hatalmát keresi: a szót, Dávid parittyáját, amelyik – Anatole France hasonlatával – „leveri az erőszakosokat és ledönti az erőseket” - olvasható a Wikipédián.

Ezen kívül számos kötet szerkesztésében, válogatásában működött közre, a Kriterion világirodalmi sorozatának egyik előszóírója volt, A Hét 1978 óta megjelenő évkönyveinek felelős szerkesztője.

Horváth Andor az irodalomról, a román-magyar viszonyról alkotott álláspontjáról többek között egy két évvel ezelőtti, kolozsvári könyvbemutatóján is sok minden kiderült.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?
Krónika

Útkereső fazekasok Marosvásárhelyen: hagyomány vagy újítás?

Megőrizni a tájegységekre jellemző hagyományos, népi mintákat és formákat vagy a vevők igényeihez igazítani a cserépedényeket – erre a kérdésre is keresték a választ a fazekasok Marosvásárhelyen az Erdélyi Mesterségek Ünnepén.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset történt Maros megyében, 19 éves fiatal vesztette életét

Halálos közúti baleset történt keddre virradó éjjel Marossárpatakon. A balesetben egy autó volt érintett, a benne utazó 19 éves fiatal életét vesztette.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS