// 2026. március 19., csütörtök // József, Bánk

Így lettem magyar

// HIRDETÉS

Az egyik legműveltebb kolozsvári beszélt élete kalandjáról.

Kíváncsi, hogyan válik valaki magyarrá? Ha ön román, akkor ne kínozza magát ezzel a cikkel, olvassa el inkább Horváth Andor románul írt új könyvét, a Carte de vizită-t (Névjegykártya), amelynek ez az alcíme: Amelyben a szerző elmeséli, hogyan vált magyarrá. Ma mutatták be a kolozsvári Book Corner könyvesüzletben a szerző és méltatói jelenlétében, zömében magyar közönség előtt.

 

Horváth Andor, az egyik legismertebb kolozsvári bölcsész (esszéíró, műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató) nem bevándorló, hanem bennszülött a magyar kultúrában, és úgy gondolja, a család után az irodalom az, amely bevezet minket egy adott kultúrába és annak közösségi létébe.

 

Ő úgy lett magyar, hogy az elemi, általános és középiskolában, illetve az egyetemen megismerte a magyar irodalmi műveket – vallotta be. Mégsem a háziolvasmányait ismerteti egy az egyben az Idea által most kiadott könyvében, hanem azokat a műveket és velük együtt a történelmi eseményeket és személyeket, amelyek és akik meghatározóak a magyar és különösen az erdélyi magyar emberek számára. Ezek alakítják azokat a morális döntéseinket és azok indokait, körülményeit, amelyekre személyes identitásunk is épül – mondta el a mai könyvbemutatón.

 

Nem nekünk, de értünk

Az erdélyi magyarok az iskolai tananyaggal kötelezően megismerik a román irodalmat, ez a kötelezettség viszont nem kölcsönös, ezért Horváth tanár úr Névjegykártyáját a románok asztalára szeretné letenni. Úgy véli, többé-kevébé jól tud románul (ne higyjünk a szerénységének, műfordítóval van dolgunk), és azt is sejti, hogyan kommunikáljon a mindennapi román emberrel arról, kik és mik a magyarok: honnan jönnek, mit akarnak, a román többség mire számíthat tőlük, és mire nem.

 

Már ha érdeklődik ez a mindennapi román ember, és nyitott a párbeszédre. Ez a dialógus száz éve kezdődött, jegyezte meg a szerző. Nem a két nép közötti kontaktus, hanem az a viszony új (alig száz éves), amelyben a magyarok vannak Erdélyben a románokkal, és amely párbeszédre kényszerít. 

 

 

Egyed Péter, Horváth Andor, a Cartea de vizită és Alexandru Polgár | Fotó: Szabó Tünde

 

A magyar, a román és a világirodalom, sőt a filozófia egyik legavatottabb ismerője nem magyar nemzettörténetet vagy mitológiát írt – vezetett be Egyed Péter filozófiaprofesszor, író magába a kötetbe, amely szerinte akár az ő névjegykártyája is lehetne. 

 

Morális és érzelmi habitusunkat, politikai meglátásainkat a rendről, szabadságról, a történelemről egyaránt alakította Móricz, Petőfi, Madách Imre vagy József Attila. Ez a mi magyar ethoszunk pontos történelmi adatokkal megtűzdelt irodalom- és művelődéstörténetként bomlik ki Horváth Andor kötetében, méltatta Egyed Péter, aki többször is dicsérte a szöveg és az információk pontosságát, és hogy mennyire világosan írja le, hogyan „képződik” a magyar értelmiségi.

 

Jó lenne folytatni a kötetet

– vette át a szót Marius Tabacu zenész, dokumentumfilmes, műfordító, a kolozsvári filharmónia jelenlegi igazgatója. (Tőle szintén nem idegen a magyar kultúra: a kétnyelvű Tabacu nemrég fejezte be Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának románra fordítását.) 

 

Egyrészt saját, felületesnek titulált ismereteit mélyítette el a Névjegykártya, ezért is szeretné, ha a szerző folytatná, de azért is, hogy több huszadik századi író, költő kerüljön bele, sőt 21. századi is, akik most teljességgel hiányoznak onnan. A huszadik és huszonegyedik század nem formálták? – kérdezett rá Tabacu. – Talán inkább deformáltak – válaszolta Horváth Andor a közönség derültségére.

 

Tabacut meglepte a kötet tanulmányozásakor, hogy milyen sok – és remek – műfordító fordított magyar verseket románra. A kötetben idézett prózai részleteket viszont maga Horváth Andor fordította románra – derült ki.

 

A román diákoknak nincs esélyük megismerni a magyar vagy más, Romániában és környékén élő közösségek irodalmi műveit – ismerte be Marius Tabacu, mert ha egyesek meg is jelentek románul, de nagyon kis példányszámban, és az érdeklődés sem buzog a diákok, olvasók körében. Hogy lehetséges, hogy két, már ennyi ideje egy helyen élő közösség, mint a román és a magyar, ennyire párhuzamosan él egymás mellett? – tette fel a könyvbemutató legnagyobb téttel bíró és legérzékenyebb pontokat feszegető kérdését, amely végül válasz nélkül maradt.

 

Szabadalmaztatni kellene ezt a Horváth Andor-módszert,

mondta a vonat miatt késve érkező Sorin Antohi eszmetörténész, fordító, aki a késését gyorsan összekötötte a Ciorant is érdeklő kérdéssel, hogy mi tesz valakit románná. A kötet remek felépítése mellett neki az is tetszett, hogy a Névjegykártya nyilvánvalóvá teszi, hogy személyes identitásunk kialakulása a pszichológiai mellett történeti folyamat is.

 

Erről a románoknak is van nem is olyan régi tapasztalata, említette meg Antohi azt, ahogy a régi regát franciául, görögül beszélő nemesi elitje a 19. századi nemzetépítés során kellett, hogy megtanulja saját szolgái nyelvét. Mi több, a kötet arra ösztönzi Antohit, vallotta be, hogy ő is megírja saját művelődési és identitástörténetét, a Hogyan lettem románt.

 

 

A közönség mögül épp Sorin Antohi érkezik

 

Nem kellene lefordítani a könyvet magyarra?

– vetette fel Alexandru Polgár szerkesztő, az Idea kiadó szintén kétnyelvű munkatársa. Az eltérő szóhasználat és konnotációk miatt nem lehet egy az egybe lefordítani magyarra, válaszolta Horváth Andor. És nem is érdemes, mivel a könyvet és annak üzenetét elsősorban a román közönségnek szánta, ezért az információk jellege is eltér: a román olvasókkal olyan információkat is meg kellett, hogy osszon, amelyek a magyar olvasók számára magától értetődőek – magyarázta.

 

Vagyis ha ennek ellenére is érdekel minket, hogyan lesz valaki magyar, kénytelenek leszünk románul elolvasni.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Igazi aranyélet: ezért jó hírszerzőnek lenni Romániában!
Főtér

Igazi aranyélet: ezért jó hírszerzőnek lenni Romániában!

Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.

Megújul a csíksomlyói kegytemplom, anyaországi támogatással óvják a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyét
Krónika

Megújul a csíksomlyói kegytemplom, anyaországi támogatással óvják a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyét

Csíksomlyó évszázadok óta a magyarság egyik legfontosabb lelki találkozási pontja: a pünkösdi búcsú idején százezrek gyűlnek össze a Nyeregben, hogy közösen imádkozzanak és erősítsék meg hitüket.

Talpramagyar, hívahaza, a rózsaszín blézer és a konnektorban felejtett vasaló
Főtér

Talpramagyar, hívahaza, a rózsaszín blézer és a konnektorban felejtett vasaló

Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett
Székelyhon

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.

Tragikus hirtelenséggel elhunyt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke
Krónika

Tragikus hirtelenséggel elhunyt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos alelnöke

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Schwartz Róbert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos alelnöke – közölte kedden Facebook-oldalán a szervezet.

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt
Székelyhon

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Ittas sofőr okozott anyagi kárral járó balesetet Csíkszeredában kedden, de Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is alkoholos befolyásoltság alatt vezető sofőröket szűrtek ki a rendőrök – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Ott volt a házmester, a postás, a villanyszerelő – ezért járunk rockkoncertre

Fall Sándor

A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.

Hogyan védi meg magát a bizánci típusú bürokrácia Bolojan reformjai ellen?

Varga László Edgár

És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?

// HIRDETÉS
Nagyítás

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS