Ha nem vagytok képesek (ti. a nacionalisták) úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. Tudor Duică írása.
Erdély ugyanolyan mértékben Románia, ahogy Baszkföld Spanyolország, Katalónia Spanyolország, Dél-Tirol Olaszország, Bajorország Németország, vagy Skócia Nagy-Britannia.
Erdély egyre jobban integrálódik a közép-európai gazdasági és politikai életbe és ugyanakkor egyre népszerűbb úti céljává válik az egész világból érkező turistáknak.
Akár tetszik, akár nem – és, sajnos, számos helybéli azt szeretné, ha a dolgok másképp alakulnának (itt nem csak románokra utalok) –, Erdély multikulturalizmusa – egyik meghatározó tulajdonsága a jelentős homogenizálási erőfeszítések ellenére – megmaradt, ami azt jelenti, hogy
arról, ami megtörténhet, amikor különféle kultúrák több mint 800-900 évig közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással.
Erdély Románia, ugyanakkor nemzetközi brand is, de az ebből fakadó esélyekkel nem nagyon tudunk élni, különösen az idegenforgalom terén.
Erdély Románia, ugyanakkor haza, összes lakója által szeretett és tisztelt haza, akármelyik etnikai közösséghez vagy felekezethez tartozik.
Erdély létezik, eleven, más, a mienk, mindenkié… Ha nem vagytok képesek úgy szeretni, ahogy mi, erdélyiek, legalább tiszteljétek. És
Végezetül Lucian Nastasă-Kovacs professzort idézem:
„Egy dolgot nagyon világosan el kell ismernünk: a bukaresti politikai hatalom 1918 után kigondolt politikát folytatott Erdély elrománosítására. Itt nem annyira a számokról van szó, mert a statisztikák világosan mutatják, hogy a románok többségben voltak. A városi–falusi arányban való reprezentáltságuk volt a kérdés. A románok sokan voltak, de többségük falun élt, márpedig a városi központ a legfontosabb, mely meghatározza egy társadalom modern fejlődését. Aztán az intézményekről van szó. Románia egyértelműen elrománosítási folyamatnak vetette alá Erdélyt. Ez az elrománosítás látható a városi központokban, az iskolai intézményektől kezdve.”
Évtizedeken keresztül elnémetesítési, majd elmagyarosítási és elrománosítási kísérleteknek voltunk alávetve… Elég!!!
Itt az ideje, hogy egy nagyon hosszú elerdélyesítési „kísérletnek” legyünk kitéve…
Az alcímeket a szerkesztőség adta.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
További hírek: a Lia Savonea vezette legfelső bíróság beperelte a kormányt, 2 milliárd lejt követelnek, egy falusi vegyesboltban pedig kábítószert lehetett vásárolni pult alól.
A húsvét manapság sokak számára pusztán kulturális, családi összejövetellé, vakációzássá, hosszú hétvégévé vált, holott a kereszténység legnagyobb ünnepéről van szó, amelynek lényege a szenvedés, a halál és az élet az összefonódása.
A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…
Rendőröket riasztottak egy összetűzéshez csütörtök este a Maros megyei Felsőrépán, de nemhogy csillapodott volna a helyzet, hanem még inkább eldurvult.
Folyamatos az érdeklődés a levélszavazás iránt Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, ahol ezekben a napokban egymást váltják azok az erdélyi magyar választópolgárok, akik személyesen szeretnék leadni voksukat a magyarországi országgyűlési választáson.
Leesett a kerékpárról egy idős férfi Bodzafordulón péntek délután, a sérültet a SMURD helikoptere szállította Brassóba a helyi kórházból.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.