Vasárnap szent napján, délelőtt 10 órakor került sor az Erdélyi Magyar Néppárt által szervezett nemzetközi sajtótájékoztatóra Kolozsváron, egy nappal a székely szabadság napja alkalmából szervezett marosvásárhelyi megemlékezés és tiltakozás után.
Tőkés László európai parlamenti képviselő nevetve meg is jegyezte: 30 éve nem fordult elő vele, hogy vasárnap délelőtt istentisztelet helyett sajtóértekezleten vegyen részt.
A sajtótájékoztató résztvevői: Tőkés László EP-kéviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke; Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke; Jordi Xuclá i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt tagja, spanyol alsóházi képviselő; Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt szóvivője, a spanyol szenátus tagja; Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség (EFA) jogi tanácsadója; Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, aki a moderátori szerepkört is vállalta.
Tőkés László EP-kéviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
A beszélők egy alapvető dologban egyetértettek:
az autonómia jó, az autonómia kell, és az autonómia igényéről nem mondanak le. Pont.
A románok 2018-ban az egyesülés centenáriumát ünneplik. Az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a maga részéről a székely önrendelkezés évének nyilvánította 2018-at, hiszen épp száz éves a székely önrendelkezési törekvés, száz éve alakultak meg a mai SZNT és EMNT jogelődei, amelyek akkor egyenes választ jelentettek Erdély elszakítására. Ezt a munkát ma is töretlenül folytatják, ma is pont úgy tiltakoznak Románia teljesen elhibázott regionális átszervezési tervei ellen, mint annak idején. Ragaszkodnak az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat önrendelkezésre vonatkozó cikkelyeinek betartásához.
Ami az RMDSZ-t illeti (az említett párt részéről még egy jelvény sem volt jelen a sajtótájékoztatón), tőlük elvárják, hogy
ne csak fesztív nyilatkozatok szintjén, hanem gyakorlatilag is kiálljon az autonómia mellett a román parlamentben.
Sikerként értékelhető viszont, hogy egy román párt, a Szabad Emberek Pártja (POL) kiállt a székelyek autonómiatörekvése mellett: szimbolikus értékű, hogy egy regionális román politikai alakulat közösséget vállal a székelységgel. Még ha ez a politikai alakulat nem is túl nagy és nem is túl jelentős, tesszük hozzá, mert még megnőhet.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke
Ami viszont fontos: szombaton véglegesítettek egy vonatkozási pontot, és ez március 10., Marosvásárhely. Ebből a sziklaszilárd pontból évről évre közvetítik a székelyek álláspontját a románság és a nagyvilág felé. És ez nagy győzelem!
Hiába tiltották ki a román hatóságok Dabis Attilát, az SZNT külügyi megbízottját az országból, ez csak annak a jele, hogy a románok nem ismerik a székelyeket.
Minél nagyobb nyomást gyakorol a román hatalom a székelyekre, annál inkább ellenállnak!
Nemzetközi szinten egyre szorosabbra fonódnak az autonomista szálak. Barcelonától Bilbaóig, Olaszországtól a Székelyföldig szövődik a háló. Az Európai Unió a népek szövetsége. Vagyis az olyan népeké is, amelyek alaposan hozzájárultak Európa fejlődéséhez, még akkor is, ha jelen pillanatban éppen nincs államuk.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Erdélyben, a Székelyföldön békés, demokratikus küzdelem folyik az önrendelkezésért. A kulcsszó: a párbeszéd! Ezért sem érthető a román hatalom agresszív hozzáállása az ügyhöz, hiszen
azzal, hogy igyekszik eltaposni az autonómiatörekvést, paradox módon maga a román kormány destabilizálja az országot.
Mert ahol autonómia van, ott stabilitás van.
A külföldről érkezett autonomisták értelemszerűen kicsit másképp beszéltek, hiszen nem a bőrükön érzik az itteni eseményeket, másrészt minden nép, közösség önrendelkezési története és állapota más és más. Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy az autonómia nem káros, hanem hasznos. Az Európai Unió nem 28 tagállamból áll. Európa sokkal komplexebb ennél: közösségek, identitások, nyelvek, kultúrák sokszínű terepe.
Jordi Xuclá i Costa, a Katalán Európai Demokrata Párt tagja, spanyol alsóházi képviselő
A politikusnak – bárhonnan származzon és bármilyen irányvonalat képviseljen is – az a kötelessége, hogy gondoskodjon a népről. (Na igen, ez egy szép gondolat.)
Az autonómia az eszköz, amellyel egy állam határai között élő mindenféle nép, közösség tagjaitól méltó módon lehet gondoskodni.
Érdekes módon a Trianon szót épp az egyik külföldi meghívott mondta ki, mégpedig Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviselője.
Gio Paolo Baglioni, az Európai Szabad Szövetség jogi tanácsadója
Ő egy szabad országban született, ezért csodálattal tekint a magyarokra, akiknek ott volt Trianon, aztán az erdélyi magyaroknak a Ceaușescu-diktatúra, és mindent túléltek. Az általa képviselt, majdnem 50 tagot számláló pártszövetség az önrendelkezésért száll síkra, legyen az föderalizáció vagy más szintű autonómiaforma.
Az idén 100 éves létezését ünneplő (mondjuk, ez fájhatott a román sajtónak) Románia kormányának ezt üzente: az olasz alkotmányban az áll, hogy a köztársaság egy és oszthatatlan. És lám, mégis léteznek különböző autonóm területek Olaszországban, mi több, egész jól boldogulnak.
Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt szóvivője, a spanyol szenátus tagja
A sajtótájékoztató végén rákérdeztünk: rendben, megvan az üzenet, a kulcsszó, nem hátrálnak meg, de mik a konkrét tervek 2018-ban? Milyen lépésekre számíthat a székely és az erdélyi magyar közösség?
Tőkés László röviden és velősen válaszolt: Izsák Balázzsal együtt
találkozót fognak kérni Klaus Iohannis román államelnöktől és a román parlament két házának vezetőitől.
És ha az illetők belemennek, le fognak ülni és elkezdődik a konkrét párbeszéd.
Nos, kíváncsian várjuk, mit válaszolnak a választott (és az esetleges „magyarbarátság” okán a választásokat elveszteni is képes) román vezérek.
Fotók: Szántai János