// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Dragnea és Tăriceanu óva intette az Egyesült Államokat

// HIRDETÉS

Washington csak ne szóljon bele Románia belügyeibe!

Nem sokkal azután, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma közleményben fogalmazta meg bírálatait és aggodalmát a romániai igazságügyi jogszabályok éppen zajló módosítása kapcsán, Liviu Dragnea és Călin Popescu Tăriceanu, a képviselőház és a szenátus elnöke reagált az amerikai megnyilvánulásra.

A közös közleményben, amelyet házelnökként írnak alá, a parlament nevében hangsúlyozzák, hogy van egy fontos alkotmányos alapelv, ami ugyanaz az Egyesüt Államokban és Romániában is és ami szerint a törvényhozásban folyó viták, az ott hozott döntések és a szavazások a nép szuverenitásának nevében történnek és nem képezhetik nyomásgyakorlás tárgyát.

Ez magyarul azt jelenti, hogy az Egyesült Államok méltóztassék nem beleszólni Románia belügyeibe.

„Az Amerikai Egyesült Államoknak bíznia kell Románia Parlamentjében, amely azon dolgozik, hogy megszilárdítsa az igazságügyi rendszer függetlenségét és hogy megszüntesse az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai befolyást” – írja közös közleményében Dragnea és Tăriceanu.

Megemlítik azt is, hogy miért nem kellene Washingtonnak beleavatkoznia a bukaresti folyamatokba:

„...ez ugyanaz a parlament, amely elfogadta Románia és az Egyesült Államok közötti két évtizedes stratégiai partnerséget ünneplő nyilatkozatot; védelmi kiadásokra fordította a bruttó hazai termék 2 százalékát; döntött a román katonai erők részvételéről az afganisztáni és iraki missziókban, valamint az Iszlám Állam elleni koalíció keretében az USA és más szövetségesek mellett; elfogadta a Patriot rakétavédelmi rendszer beszerzéséről szóló törvényeket”.

A két házelnök reméli, hogy az amerikai külügy jóhiszeműen szólalt meg az igazságügyi módosítások ügyében, de azért megjegyzik, hogy a washingtoni közlemény nem tűnik „a tények alapján végzett kiegyensúlyozott, objektív és átfogó elemzés eredményének”, inkább a romániai nyilvánosságban megjelent bivonyos vélemények visszhangjának.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS