Foci vb: átrajzolódott a világ futballtérképe?

Teljes a mezőny, de a lemaradók is szervezkednek.
Hirdetés

A négyszeres világbajnok Olaszország, a háromszoros ezüstérmes Hollandia, a legutóbbi két Copa Americát megnyerő Chile, a tavalyi Európa-bajnokságon elődöntős Wales, az Afrika-bajnok Kamerun, az észak- és közép-amerikai térséget uraló Egyesült Államok egyaránt lemaradt a 2018-as labdarúgó-világbajnokságról. A jövő nyári torna 32-es mezőnye csütörtök hajnalban lett végleges, Peru kijutásával – a legutóbb 1982-ben vb-résztvevő dél-amerikai csapatban a leghosszabb idő után visszatérő válogatottat tisztelhetjük.

A 32 csapat közül 20 szerepelt az előző, brazíliai világbajnokságon is,

azaz  a mezőny több mint egyharmada (37,5 százaléka) cserélődött ki. A tucatnyi új csapat közül azonban tíz már korábban is járt világbajnokságon, csak Izland és Panama abszolút újonc. Érdemes megnézni, korábban milyen mértékben cserélődött ki a mezőny két egymást követő világbajnokság esetében, amióta 1998-ban bevezették a jelenlegi, 32 csapatos lebonyolítási rendszert. Nos, szinte mindig 12 vagy 13 csapat cserélődött ki négyévente, az egyetlen kivétel pont a 2014-es torna volt, amikor csak 8 résztvevő változott 2010-hez képest. Az abszolút újoncoknál a 2006-os tornáé a rekord, Németországban az akkori mezőny negyede, 8 együttes első részvételét pipálta ki, utána viszont mindig csak egy-egy új válogatott jelent meg: 2010-ben Szlovákia, 2014-ben pedig Bosznia-Hercegovina. Azaz a világbajnokságok mezőnye egy nagyjából állandó elitből és középmezőnyből kerül ki, amelybe a „kicsiknek” egyre nehezebb betörni. Vagy egy olyan tudatosan végigvitt nemzeti futballfejlesztési program kell hozzá, mint Izlandon (ennek hatását láttuk már a tavalyi Eb-n is), vagy egy jó adag szerencse, mint Panama esetében, amely a térség egyik nagyhatalmának, az Egyesült Államoknak a vártnál gyengébb szereplését használta ki.

Ha kontinensekre lebontva nézzük a dolgokat,

Európában az északi országok a selejtezők nagy nyertesei: míg Brazíliában egyikük sem volt ott, most Izland mellett a dánok és svédek is jutottak. Utóbbiaknak „köszönhetjük” a négy éve még bronzérmes hollandok és az 1958 óta először lemaradó olaszok távolmaradását is – mindkét nagymúltú válogatott esetében komoly szakmai és gazdasági válság áll a háttérben, ami egyébként klubjaik európai kupaszereplésén is meglátszik. A selejtezők nagy vesztesei a brit csapatok: míg a 2016-os Eb-n a skótok kivételével mind ott voltak, a vb-re ismét csak az angolok jutottak ki. Mert míg a kontinensbajnokság létszámának 24-re emelésével az UEFA kinyitotta a kaput az európai középmezőny nagy része előtt (amiből a magyar válogatott is profitálni tudott), a FIFA továbbra is csak 13 helyet tart fenn Európának, így mindig lesznek nagyon erős távolmaradók. Kelet-Európa most is három csapatot (horvát, szerb, lengyel) delegál a vb-re, ehhez jönnek a rendezőként selejtező nélkül kijutó, amúgy szintén komoly válságban levő oroszok.

Európánál is nagyobb változások csak Afrikában voltak, ahol csak Nigéria maradt hírmondónak a 2014-es csapatok közül. Míg a közelmúltban elsősorban a nyugat-afrikai országok (Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun) számítottak rendszeres résztvevőnek, most ismét előretörtek az észak-afrikai arab válogatottak, amelyek három helyet is elvittek az ötből. A kontinens erőviszonyainak kiszámíthatatlanságára jellemző, hogy az idén januári Afrikai Nemzetek Kupáján a legjobb négy közé jutó csapatok közül a vb-re csak az ezüstérmes Egyiptom mehet.

Ezzel szemben Ázsia maga a megtestesült állandóság, az Irán, Japán, Dél-Korea, Ausztrália négyes ismét kijutott, hozzájuk jön még az 1994 és 2006 között állandó résztvevőnek számító Szaúd-Arábia. A plusz helyet az interkontinentális pótselejtező megnyerésének köszönheti a legnépesebb földrész, a Hondurast elintéző Ausztrália jóvoltából. Az ausztráloknak nagyon bejött, hogy 2004-ben átkérték magukat az óceániai zónából az ázsiaiba: előtte csak egyszer jutottak ki (1974), azóta négyből négyszer. Viszont ők játszották a legtöbb meccset a selejtezőkben, szám szerint 22-t, és közben 250 ezer kilométert utaztak.

Hirdetés

Dél-Amerika a rendezés miatt vesztett egy helyet a múltkori hatból, Ecuador nem is nagyon fog hiányozni, Chile azonban annál inkább. A legutóbbi két Copa America győztese az utolsó fordulóig továbbjutásra állt, Argentína rovására, ám végül Messi mehet Moszkvába, Alexis Sanchez és Vidal nem. Helyettük a középszerű kerettel rendelkező Peru, amelynek legismertebb játékosa a Lokomotiv Moszkva csatára, Jefferson Farfán.

Az USA ötödik helye és kiesése az észak- és közép-amerikai zónában nagyjából az olaszokéhoz hasonló meglepetés, a helyére kerülő Panama pedig mifelénk legfeljebb azért lehet érdekes, mert kapusa, Jaime Penedo a Dinamo Bukarestben véd. Nem véletlen, hogy a selejtezők lezárásakor pont az amerikaiak vetették fel, hogy a 2018. június 14. és július 15. között zajló világbajnoksággal párhuzamosan rendeznének egy tornát a legnevesebb távolmaradókkal, mint Olaszország, Hollandia, Chile vagy Ghána. Ellen-világbajnokság még úgysem volt…

Négy éve is ott voltak, most is ott lesznek: Oroszország, Anglia, Belgium, Franciaország, Horvátország, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Argentína, Brazília, Kolumbia, Uruguay, Ausztrália, Irán, Japán, Dél-Korea, Costa Rica, Mexikó, Nigéria.
Négy éve ott voltak, most nem lesznek: Bosznia-Hercegovina, Görögország, Hollandia, Olaszország, Chile, Ecuador, Egyesült Államok, Honduras, Algéria, Elefántcsontpart, Ghána, Kamerun.
Négy éve hiányoztak, most kijutottak: Dánia, Izland, Lengyelország, Svédország, Szerbia, Peru, Szaúd-Arábia, Panama, Egyiptom, Marokkó, Szenegál, Tunézia.

Hirdetés