Rekordot döntött a részvételi arány a szombaton tartott szlovákiai megyei választáson, amelyen a négy évvel ezelőttihez képest a jobbközép ellenzéki pártok jobban, Robert Fico kormánypártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) pedig jelentősen gyengébben szerepelt. A felvidéki magyar választók voksaiért folytatott, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd vegyespárt közötti küzdelemből az MKP került ki győztesen.

Az ország történetének ötödik megyei választása több meglepetést is hozott, ezek közül az egyedüli, amelyet egyhangúlag kedvezőnek értékeltek a megmérettetés résztvevői, a feltételezettnél és a minden korábbinál magasabb választói részvétel. A szombati voksoláson a több mint 4,4 millió szavazásra jogosult 29,95 százaléka, azaz több mint 1 millió 348 ezer választópolgár vett részt. Ez az arány ugyan még mindig viszonylag alacsony a parlamenti és a helyhatósági választások 60, illetve 50 százalékához képest, de rekordnak számít a szlovák megyei választások történetében és jelentősen magasabb a négy évvel ezelőttinél, amikor a részvételi arány alig haladta meg a 20 százalékot. A részvétel megyékre bontva már árnyaltabb képet mutat, a legnagyobb, 40 százalékot meghaladó arányban a besztercebányai megyében járultak az urnákhoz a szavazók,

a legkevesebben viszont a jelentős részben magyarok által is lakott Nagyszombat megyében (24,74 százaléknyian) mentek el voksolni.

A megyei választás következő meglepetése a jelöltjeiket javarészt széles koalícióban indító jobbközép és liberális ellenzéki pártok előretörése, illetve a legerősebb kormánypárt, a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) pozícióinak jelentős gyengülése volt, mely utóbbit legkarakteresebben az általuk elvesztett megyeelnöki posztok mutatják. Míg négy évvel ezelőtt még az Irány által vagy annak támogatásával indult megyeelnök jelöltek nyolc szlovákiai megye közül hétben győztek, most ez csak két megyében, Trencsénben és Nyitrán sikerült nekik. Az egyes megyei önkormányzatokba juttatott képviselők számát tekintve ennél árnyaltabbnak mutatkozik a kép, az Irány gyengülése azonban ott is nyomon követhető. Az eredményeket egyelőre csak Peter Pellegrini, az Irány alelnöke véleményezte, ő azt mondta: pártja ugyan elvesztette dominanciáját, de nem indult el a lejtőn.

Nagy sikernek tudják be a szombati voksolás eredményeit az öt megyében megyeelnöki posztot megszerző ellenzéki pártok,

amelyek négy évvel ezelőtt csak Pozsonyban tudtak győzni. A két legerősebb parlamenti ellenzéki párt, a politikailag nehezen behatárolható, néhány éve protest pártként létrehozott, időnként jobbközépnek jellemzett Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO), illetve a Brüsszellel szemben kritikus, Richard Sulík által vezetett liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) köré csoportosuló, széleskörű – de megyénként változó összetételű – koalíció jelöltjei Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Kassa és Eperjes megyékben szerezték meg a megyeelnöki posztot, s képviselőik száma is magasabb lesz a megyei önkormányzatokban az eddiginél. A megyeelnöki posztért folytatott küzdelemből egyedül egy megyében, Besztercebányán, került ki közvetlen párttámogatás nélkül indult jelölt, Ján Lunter személyében. A politikailag eddig nem aktív nagyvállalkozónak az eddigi megyeelnököt, a pozsonyi sajtó által szélsőjobboldalinak jellemzett ellenzéki parlamenti párt a Mi Szlovákiánk – Néppárt (LSNS) vezetőjét, Marián Kotlebát sikerült maga mögé utasítania.

A felvidéki magyar választók voksaiért folytatott, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd szlovák-magyar párt közötti párharc egyértelmű győztese az MKP lett, amely

a magyarok által is lakott öt megyéből négyben (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya) ért el jobb eredményt, mint a Most-Híd,

amely egyedül Kassán szerzett több mandátumot náluk. Az országos adatokat összesítve míg az MKP-nak 33 megyei képviselője lesz, közülük hárman koalíciós jelöltként jutottak mandátumhoz, addig a Most-Híd 10 megyei képviselői helyet szerzett, közülük csak ketten jutottak mandátumhoz saját jelöltként. Négy évvel ezelőtt az MKP 39, túlnyomó többségükben saját listán indított képviselőt juttatott az önkormányzatokba, a Most-Híd-nak pedig 17 képviselői helyet sikerült szereznie, de közülük 13-an koalíciós listákon indultak.

Az MKP két megyében, Nagyszombat és Nyitra megyékben indított önállóan megyeelnök-jelöltet, a Most-Híd csak Nagyszombatban. A jelöltek által szerzett voksokat tekintve ebből a küzdelméből is az MKP került ki győztesen. Berényi József korábbi pártelnök, aki a nagyszombati megyében indult a posztért, több voksot szerzett, mint négy éve, a húszezer voks most a harmadik helyre volt elegendő. A Most-Híd által a nagyszombati megyében indított Rigó Konrádra valamivel több mint hatezren adták szavazatukat. Farkas Iván, a felvidéki magyar párt Nyitra megyében önállóan indított jelöltje több mint 21 ezer szavazatot kapott, ez az ötödik helyet hozta számára.

„Abban az öt megyében, ahol a Magyar Közösség Pártja indított jelölteket és megyefőnökjelölteket, hoztuk a számokat” – mondta az eredményekre reagálva Menyhárt József, az MKP elnöke. A felvidéki magyar párt közleményében azt írta: nagy eredményt jelent, hogy a regionális politikában megőrizték eddigi súlyukat, ami határozott lehetőségeket jelent a felvidéki magyarság számára is.

A Most-Híd sajtóosztálya az eredmények kapcsán örömtelinek értékelte a korábbiaknál magasabb választási részvételt és – utalva a besztercebányai megyére – a „szélsőségesek gyengülését”.