Kazuo Ishiguro
Az el nem temetett óriás
pazs
2017. október 5. csütörtök, 14:06
Japán származású angol írót tüntetett ki a Svéd Akadémia a legrangosabbnak tartott irodalmi díjjal.

A Nagy-Britanniában élő, japán származású Kazuo Ishigurónak ítélte az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. A díjazott nevét csütörtök 14 órakor jelentette be Sara Danius, az akadémia állandó titkára Stockholmban.

Kazuo Ishiguro 1954-ben született Nagaszakiban; ötéves volt, amikor a családja Angliába költözött. A Kenti Egyetemen diplomázott 1978-ban, a mesterképzést két évvel később abszolválta a Kelet-Angliai Egyetemen kreatív írásból. Az egyik legnépszerűbb angol szerzőnek számít.

Ishigurónak több műve is megjelent magyar nyelven: Napok romjai, Ne engedj el…, A lebegő világ művésze, Árva korunkban, A dombok halvány képe, legutóbb pedig Az eltemetett óriás. A Napok romjaiból és a Ne engedj el... című regényéből sikeres film is készült, igazi sztárszereposztással.

A testület indoklása szerint a japán születésű, 62 éves írónak a díjat nagy érzelmi erejű regényeiért ítélték oda, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot.

Sara Danius, az akadémia titkára Jane Austen és Franz Kafka keverékének nevezte Kazuo Ishiguro stílusát. Elmondta azt is, hogy a bejelentést megelőzően nem tudták elérni a díjazottat.

Kazuo Ishiguro műveit óvatosan visszafojtott kifejezésmód jellemzi, függetlenül a cselekménytől. Legutóbbi regényeiben azonban fantasztikus elemek is vannak - emlékeztetett közleményében a Svéd Akadémia, utalva a 2005-ben megjelent, Ne engedj el... című disztópiára. E regényében - csakúgy, mint több másikban is - zenei hatások is érezhetők. Nocturnes: Five Stories of Music and Nightfall című elbeszéléskötetében a zene egyenesen főszerepet játszik a karakterek közötti viszonyok ábrázolásában.

Két éve megjelent legfrissebb regényében, Az eltemetett óriásban egy idős házaspár szeli át az archaikus angol tájat abban a reményben, hogy az út végén találkoznak évek óta nem látott fiukkal. A műben Kazuo Ishiguro megindító módon tárja fel, hogyan kapcsolódik az emlékezet és a feledés, a múlt és a jelen, valamint a képzelet és a valóság.

Eddig nyolc regénye jelent meg, film- és televíziós forgatókönyveket is ír.

Sara Danius a bejelentést követő rövid interjúban azt mondta: „szerintem Ishiguro minden könyve gyönyörű. Az egyik kedvencem Az eltemetett óriás, de nagyon szeretem a Napok romjait is”.
 

A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 9 millió svéd korona is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Mint ismeretes, tavaly a Svéd Akadémia sokak által bírált döntést hozott azzal, hogy Bob Dylan énekes-dalszerzőnek ítélte a kitüntetést. A díj utóélete is elég kalandos volt, Dylan először nem is akarta átvenni, a díjátadó gálaesten nem is vett részt, Patti Smitht küldte maga helyett.

comments powered by Disqus
Mert azok a francos kisebbségek állandóan elnyomják őket a saját szent földjükön. Mint anno, a grófok.
Miért sajnálják ki a mogyorót a csokiból, ha az román piacra kerül? Hány termék alkalmaz kettős mércét Nyugat és Kelet között?
Elterelné a légi forgalmat a város fölül egy ideges honatya.
Az ember elolvassa Petre M. Iancu írását és kirázza a hideg, hogy ma is mennyire itt lóg a fejünk fölött a sarló meg a kalapács.
Hogy kerül a cuna meg a farok a mioritikus keresztnévlistára? Többek közt erről is szól Radu Paraschivescu briliáns írása.
Persze, Dăncilă is udvarolhatna elegánsabban a magyar szervezet támogatásáért.
Líceumi diákok készítették, egy tapasztalt filmes óvó szárnyai alatt, és irtó bájos.
Ha ez igaz, nem is értjük, minek kell irtó sok pénzért választást szervezni?
Ki érti ezt? Most, hogy a szokásos cirkusz nélkül lehetne szavazni külföldön, már nem olyan vonzó a szavazás lehetősége.
A PSD egy rothadó politikai hulla. De még mozog. Sőt, irányít. Mircea Morarius írása.
Legszívesebben saját kezűleg lapátolná vissza a földet Kolozsvár vezetése a most megtalált északi kapu alapjaira.
Adózzunk egy perc néma csenddel az életszínvonal emlékének. :(
Ismerős a helyzet, ugye? Valaki belénk gyalogol, jön az igazságszolgáltatás, aztán kiderül, hogy a valaki igazából Valaki, és az igazságszolgáltatás szépen odébb áll.
Ha ilyen alakok irányítják a romániai közoktatást, márpedig ez a helyzet, akkor nincs miért csodálkozni a sorozatos katasztrófákon.