The Times They Are A-Changin'
pazs
2016. október 13. csütörtök, 14:11
Az amerikai zenész-költő-dalszerzőnek ítélte a világ legrangosabbnak tartott irodalmi kitüntetését a Svéd Akadémia.

A testület indoklása szerint a világhírű zenész új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset.

A díjazott nevét Sara Danius, a Svéd Akadémia állandó titkára jelentette be csütörtökön, romániai idő szerint 14.00 órakor:

A díjazott 8 millió svéd koronával (mintegy 3 millió 701 ezer lej) gazdagodik, a díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A bejelentést követően adott interjújában Sara Danius, az akadémia főtitkára nagy költőnek, az angol nyelvű költői tradíció kiemelkedő képviselőjének nevezte Bob Dylant, aki már 54 éve alkot, folyamatosan megújítva magát, új identitást teremtve.

Arra a felvetésre, hogy Bob Dylan nem írt regényeket vagy hagyományos értelemben vett verseket, és így kitüntetése az akadémia horizontjának kiszélesedését jelzi, Sara Danius úgy válaszolt: bár így tűnhet, valójában nincs erről szó. Ha visszatekintünk a régmúltba, ott volt Homérosz vagy Szapphó, aki előadásra – gyakran hangszerekkel kísért előadásra – szánt költői szövegeket írt. Ugyanez a helyzet Bob Dylannel – mutatott rá az akadémia főtitkára, hozzátéve, hogy ahogy ma is olvassuk Homéroszt és Szapphót, és élvezzük műveiket, Bob Dylan is ugyanúgy olvasható, és olvasni is kell.

Arra a kérdésre, hogy mit gondol, éri-e majd kritika az akadémia döntését, Sara Danius annyit mondott: „remélem, nem”.

Bob Dylant már évek óta emlegették az irodalmi Nobel-díj várományosai között, a legnagyobb brit fogadóiroda, a Ladbrokes listáján idén is a legesélyesebb 15-ben szerepelt, de kevés szakértő volt, aki feltételezte, hogy a Svéd Akadémia kiterjeszti díját a könnyűzene műfajára. A bejelentést, hogy az amerikai zenésznek ítélték az elismerést, hatalmas taps fogadta a helyszínen.

Bob Dylané az első amerikai irodalmi Nobel-díj 1993 óta, amikor Toni Morrisont ismerték el a legnagyobb irodalmi kitüntetéssel. Az amerikai írók közül elsőként Sinclair Lewis kapott irodalmi Nobel-díjat 1930-ban, és eddig összesen tizenkét amerikai szerzőnek ítélték oda az elismerést, köztük olyan világhírű íróknak, mint William Faulkner, John Steinbeck vagy Ernest Hemingway.

Bob Dylan a 60-as években (archív)

Bob Dylan (születési nevén: Robert Allen Zimmermann) 1941-ben született a minnesotai Duluthban. Ötven éve a folk- és rockzene egyik meghatározó alakja.
Legismertebb dalai az 1960-as években születtek, melyek közül a Blowin’ in the Wind és a The Times They Are A-Changin' a háborúellenes és polgárjogi mozgalmak himnuszává vált. Zenéinek alapját elhagyva megalkotja hatperces slágerét, a Like a Rolling Stone-t, amivel 1965-ben radikálisan megváltoztatja a popzenét.

Dalszövegeire hatással volt a politika, a szociális kommentár, a filozófia és az irodalom, így sikeresen szállt szembe a korabeli könnyűzene konvencióival és elnyerte az ellenkultúra tetszését. Míg kitágította és magáévá tette a zenei stílusokat, hatással volt rá többek között a folk, a country, a blues, a rock and roll, a kelta ballada és a dzsessz.
Dylan gitáron, billentyűs hangszereken és szájharmonikán játszik. Állandóan változó összetételű zenekarával az 1980-as évek vége óta rendszeresen turnézik. Alkalmanként más zenészekkel is együtt játszott, például Paul Simonnal, Tom Pettyvel és Eric Claptonnal. Bár pályájának középpontjában előadói munkássága és albumai állnak, általában mégis dalszerzői tehetségéért rajonganak.

Az idős mesternek egyébként idén jelent meg új albuma. Mivel most mindenki a régi nagy klasszikusokat posztolja, a 2016-os Fallen Angelsről ajánlunk egy dalt:
 

comments powered by Disqus
A bejegyzés trackback címe: http://foter.ro/trackback/17548
A visszavonást az RMDSZ javasolta. A PSD örömmel megszavazta.
A nemzetközi jog irányváltása az 1919–1920-as időszakban az egyes államok által másokkal szemben elkövetett nemi erőszak nyomán született meg.
A hétvégén a bélesi (jósikafalvi) tónál jártunk. A látvány lélegzetelállító. De van itt más is. Sajnos.
Romániát érthető módon nagyon érdekli a katalán helyzet. Hiszen neki is van egy „puskaporos hordója”: Erdély.
A második helyért a szociáldemokraták és a radikális jobboldaliak versengenek.
Tőkés László újabb elnöki megbízást kapott a szervezet tisztújító ülésén.
Ha ezt többször és többen kérdeznénk az utcáinkon kutakodóktól, sokkal többet tudnánk és mentenénk meg a saját múltunkból és örökségünkből.
A reformátusok által épített ingatlant annak idején azonnal államosították. Most Balog Zoltán, az emberi erőforrások budapesti minisztere jelenlétében avatták újra.
Cikksorozatunkban székely sorsokat elevenítünk fel Madéfalvától Bukovináig, Hadikfalvától Szatmárig, Bácskától a Völgységig.
Az útvonal Erdélyben és Észak-Magyarországon negyvennégy helyszínt tartalmaz.
Mindegy, mi történik, a Szociáldemokrata Párt nem változik. Ami egyrészt érthető. Másrészt viszont elég szomorú. Ránk nézve.
Most minek ez a függetlenségesdi? Hát nem jó, ahogy van? A többség szépen elnyomja a kisebbségeit, és kész.
Az AcitiveWatch a politikai befolyás veszélyeire figyelmeztet.
Mihai Tudose átverte a PSD-n, amit akart: átalakítja kormányát. Távoznak a korrupcióval gyanúsított miniszterei, miközben Dragnea állami intézményeket fenyegetett meg.