// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Tom Petty az út végére ért

// HIRDETÉS

Üvöltsetek, rock-kutyák! Nagy zenész ment el az éjjel.

A szikár tények: Tom Petty, a Heartbrakers zenekar 66 éves frontembere távozott az élők sorából. A zenészt öntudatlan állapotban találták malibui lakásán vasárnap este. Kórházba szállították, ekkor még volt pulzusa. Ám az életfenntartó gépek már nem tudtak segíteni rajta. A hétfői napon halottnak nyilvánították. Ennyi.

A kevésbé szikárak: Tom Pettyvel a minden egyes hangjában hiteles, csupa-aranyfedezetű déli rockzene távozott a világból. Thomas Earl Petty 1950. október 20-án született a floridai Gainesville városában. Ott sertepertélt Elvis körül, aztán látta a tévében a Beatlest, és saját bevallása szerint a Rolling Stones volt az ő punkzenéje. Ezzel szinte mindent elmondott arról a zenéről, amit 40 éven keresztül alkotott. Rock and roll, (delta) blues, rock, és ha hozzácsapjuk a countryt, meg is vagyunk.

A szőke, kék szemű, soványka, összességében madárszerű fiatalember a hetvenes évek elején létrehozta a Mudcrutch nevű zenekart, amely aztán 1975-ben fel is bomlott. És ekkor született meg a Tom Petty and the Heartbrakers. A siker még váratott magára, egészen pontosan 1979-ig, a

">Damn the Torpedoes albumig. És ettől a pillanattól kezdve nem volt megállás: platinalemezek, Hollywood Walk of Fame, a megaslágereket ontó Into the Great Wide Open album, a Traveling Wilburys szupergrupp (Bob Dylan, Roy Orbison, Jeff Lynne, George Harrison és Tom Petty), többek közt három Grammy, no meg a kiváló,

">ikonikus dalok hosszú,

">hosszú sora.

És ami a legszebb: bár egészen rendkívüli zenész és hatalmas dalszerző volt (ellentétben pl. a Beatles tagjaival, akikről nemigen lehet elmondani, hogy nagy zenészek voltak), nótái mindvégig elképesztően egyszerűek. Nincs ott egy fölösleges hang sem, egyetlen sallang, gitárbájolás, semmi. A közhely nála nem az: olyanok ezek a dalok, mint az amerikai Dél végtelenül lecsupaszított tájai.

Nem győzzük ismételni: a vérbeli amerikai (mert hát a Dél is Amerika, ugye) zene egy hatalmas fejezete ezennel lezárult. Béke az ő poraira is.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS