Kató Béla református püspök szerint az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat.

Erdély református püspöke a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán tartott ünnepségen beszélt erről szombaton.

Elmondta: az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök gyakran megkérdi tőle:

megéri-e ma Erdélyben magyarnak lenni?

„Hogyan lehetne erre igennel válaszolni, ha az egyházi tulajdonban levő iskolaépületek omladoznak, dohosak, és gyengén felszereltek. Hogyan lehetne igennel válaszolni, ha apáink örökségét elveszik, és börtönbe is zárnak, ha merjük azt visszakövetelni” – fogalmazott a püspök. Nem csodálkozhatunk ezen, ha ilyen körülmények között itt hagynak gyermekeink – tette hozzá.

Ünnepi istentisztelet a Farkas utcai templomban|Cikkfotók: Kiss Gábor

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarság a sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti. Az RMDSZ elnöke úgy vélte: Luther Márton tanai „és a nyomukban keletkező kreatív káosz”

jelentősen hozzájárult az erdélyiség, a transzilván szellemiség születéséhez.

A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljaikat és küldetésüket e világon.

„Az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé, a maga korában egyenesen különlegessé. Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkor művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés” – idézte fel a politikus.

Orbán Viktor miniszterelnök magyarázatot adott arra a „profán kérdésre”, amelyet Kató Béla említett beszédében. A kormányfő Széchenyi Istvánt idézte, aki szerint

magyarnak lenni felemelő, de nem kifizetődő

– ő márpedig azon dolgozik, hogy kifizetődő is legyen.

A reformáció elmúlt 500. évére utalva Orbán úgy fogalmazott: „kérünk még 500 évet a Kárpát-medencében, Erdélyben, Kolozsváron – majd a mennyei ítélőbíró eldönti, kiérdemeltük-e”.

Orbán Viktor miniszterelnök, Kató Béla püspök és Buzogány Dezső egyháztörténész megnyitja az Erdélyi Református Múzeumot

A miniszterelnök leszögezte: 500 éve a reformáció volt a válasz egy utat tévesztett Európa számára, és a magyarság számára is, gondoljunk a nemzeti nyelvű irodalomra vagy a „nemzeti ellenállás végváraira”, a protestáns iskolákra – és azt sem feledhetjük el, hogy 1989-ben a temesvári református parókiáról „indult útjára a szabadság”.

A kérdés az, van-e ma a reformációnak gyógymódja Európa bajaira,

a kulturális elernyedésre, a gazdasági problémákra, a népességfogyásra – mondta Orbán, aki a magyarokat ért jogsértésekről is beszélt, utalva az ukrajnai helyzetre és a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyére. Mint mondta, abban érdekeltek, hogy Magyarország és Románia viszonya kiegyensúlyozott legyen, és a magyarok jogait is tiszteletben tartják

„Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje” – emelte ki. Úgy folytatta: „közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával“ – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint a nemzeti büszkeség kora következik az egész Kárpát-medencében.

„A jövőt magyar nyelven írják”

– mondta Orbán, aki szerint „ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is”.

„Soli Deo gloria” – zárta beszédét a miniszterelnök.