Közösen tiltakoznak az ukrán oktatási törvény ellen a magyar parlamenti pártok

Mindeközben a kijevi amerikai nagykövetség üdvözli a kisebbségellenes jogszabályt.
Hirdetés

Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak – számol be az MTI.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti.

Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érinené hátrányosan, amit az is mutat, hogy

Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel

ebben az ügyben, vagyis elítélik a jogszabályt.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, egyúttal aláhúzta, Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a „vak nagypolitika” tehet.

Az amerikaiak üdvözlik a törvényt
Az új ukrán oktatási törvényt üdvözlő bejegyzést tett közzé hivatalos Twitter-oldalán az Amerikai Egyesült Államok kijevi nagykövetsége. „Gratulálunk Ukrajnának az oktatási reform előmozdításáért – az ifjúságba való befektetés a kulcs a jövőhöz” – áll a szeptember 10-i keltezésű posztban. A bejegyzés alatt több kommentelő – köztük románok és magyarok – is felhívja a nagykövetség figyelmét a törvény diszkriminatív, kisebbségellenes jellegére.

Németh Zsolt közölte, a parlamenti pártok megállapodtak abban is, hogy a kérdésben rendszeresen egyeztetnek majd, hogy közösen tudjanak fellépni a magyar kormány diplomáciai offenzívájában.

A pártok emellett fontosnak tartják, hogy ebbe az offenzívába a parlamenti diplomácia, a külügyi bizottság is bekapcsolódjon – mondta, hozzátéve, a magyar delegáció álláspontját több nemzetközi szervezetben, így az Európa Tanácsban, az EBESZ-ben, a NATO-ban és az interparlamentáris unióban is kifejti.

A Fidesz külügyi kabinetjének vezetője jelezte azt is: a parlamenti pártok megállapodtak abban is, hogy

saját nemzetközi pártcsaládjukban is fellépnek az ukrán oktatási törvény ellen.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a szóban forgó jogszabály az ukrán alkotmány mellett azoknak a szerződéseknek sem felel meg, amelyek Ukrajna és Magyarország között fennállnak.

A törévny életbe léptetése esetén ugyanis felszámolnák a magyar nyelven történő oktatást Kárpát-alján, amivel „150 ezer ember jelene és jövője válna kétségessé” – fejtette ki, megjegyezve, a kárpátaljai magyarság az Ukrajna és Magyarország közötti jó kapcsolatban érdekelt, azonban szülőföldjén meg akarja tartani oktatási rendszerét, kultúráját.

Hirdetés

Brenzovics László kitért arra is, hogy ez az oktatási törvény

ellentétes a soknemzetiségű Ukrajna jól felfogott érdekével,

vagyis például azzal, hogy megvalósítsa európai integrációs célját.

A kárpátaljai politikus kérdésre válaszolva elmondta, a szóban forgó oktatási törvény kezdeti változata szükséges és támogatható javaslatokat tartalmazott, azonban „szélsőséges politikai erők olyan hisztériát keltettek” a nyelvi passzusokkal szemben, amely a kisebbségek érdekeivel teljesen ellentétes jogszabályt eredményeztek.

Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti képviselője kifejtette, az ukrán oktatási törvény egyértelmű megsértése a kisebbségi jogoknak, ami semmilyen formában nem tolerálható, ezért a szocialisták belföldön és külföldön is

minden tőlük telhetőt megtesznek a törvény hatályba léptetése ellen.

Az ellenzéki politikus megjegyezte ugyanakkor, a jogszabály megszületésében szerepet játszhattak a „magyar külpolitika tévedései, rosszul belőtt lépései”.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik álláspontját ismertetve elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek helyzete folyamatosan romlik, így nem volt teljesen váratlan ez a törvény, ami miatt nem is értik a magyar diplomácia „fáziskésését”.

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint teljes belpolitikai konszenzusra van szükség, meg kell akadályozni, hogy a most Ukrajnában történtek átgyűrűzzenek más szomszédos országokba is.

Mint arról beszámoltunk, a módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1-4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5-9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására. Ez gyakorlatilag az anyanyelven való tanulás megszüntetését jelenti az Ukrajnában élő kisebbségek – köztük a kárpátaljai magyarok – számára.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter szerint „Ukrajna hátba döfte Magyarországot”, ezért semmilyen, az ukránok számára fontos nemzetközi ügyet nem fognak támogatni. A román külügyminisztérium pedig leszögezte: elvárják, hogy az Ukrajnában élő román kisebbség jogai ne sérüljenek. 
Hirdetés