Egyhangúlag elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak – számol be az MTI.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti.
Olvasson még:
Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érinené hátrányosan, amit az is mutat, hogy
Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel
ebben az ügyben, vagyis elítélik a jogszabályt.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte a pártok egységes felsorakozását a nemzeti érdek mellett, egyúttal aláhúzta, Magyarország nem függeszti fel, sőt fokozza is azt a humanitárius és fejlesztési segítséget, amelyet Ukrajnának adott az elmúlt években, mivel a szóban forgó döntésről nem a támogatások érintettjei, hanem a „vak nagypolitika” tehet.
Németh Zsolt közölte, a parlamenti pártok megállapodtak abban is, hogy a kérdésben rendszeresen egyeztetnek majd, hogy közösen tudjanak fellépni a magyar kormány diplomáciai offenzívájában.
A pártok emellett fontosnak tartják, hogy ebbe az offenzívába a parlamenti diplomácia, a külügyi bizottság is bekapcsolódjon – mondta, hozzátéve, a magyar delegáció álláspontját több nemzetközi szervezetben, így az Európa Tanácsban, az EBESZ-ben, a NATO-ban és az interparlamentáris unióban is kifejti.
A Fidesz külügyi kabinetjének vezetője jelezte azt is: a parlamenti pártok megállapodtak abban is, hogy
saját nemzetközi pártcsaládjukban is fellépnek az ukrán oktatási törvény ellen.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a szóban forgó jogszabály az ukrán alkotmány mellett azoknak a szerződéseknek sem felel meg, amelyek Ukrajna és Magyarország között fennállnak.
A törévny életbe léptetése esetén ugyanis felszámolnák a magyar nyelven történő oktatást Kárpát-alján, amivel „150 ezer ember jelene és jövője válna kétségessé” – fejtette ki, megjegyezve, a kárpátaljai magyarság az Ukrajna és Magyarország közötti jó kapcsolatban érdekelt, azonban szülőföldjén meg akarja tartani oktatási rendszerét, kultúráját.
Brenzovics László kitért arra is, hogy ez az oktatási törvény
ellentétes a soknemzetiségű Ukrajna jól felfogott érdekével,
vagyis például azzal, hogy megvalósítsa európai integrációs célját.
A kárpátaljai politikus kérdésre válaszolva elmondta, a szóban forgó oktatási törvény kezdeti változata szükséges és támogatható javaslatokat tartalmazott, azonban „szélsőséges politikai erők olyan hisztériát keltettek” a nyelvi passzusokkal szemben, amely a kisebbségek érdekeivel teljesen ellentétes jogszabályt eredményeztek.
Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti képviselője kifejtette, az ukrán oktatási törvény egyértelmű megsértése a kisebbségi jogoknak, ami semmilyen formában nem tolerálható, ezért a szocialisták belföldön és külföldön is
minden tőlük telhetőt megtesznek a törvény hatályba léptetése ellen.
Az ellenzéki politikus megjegyezte ugyanakkor, a jogszabály megszületésében szerepet játszhattak a „magyar külpolitika tévedései, rosszul belőtt lépései”.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik álláspontját ismertetve elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnában élő kisebbségek helyzete folyamatosan romlik, így nem volt teljesen váratlan ez a törvény, ami miatt nem is értik a magyar diplomácia „fáziskésését”.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint teljes belpolitikai konszenzusra van szükség, meg kell akadályozni, hogy a most Ukrajnában történtek átgyűrűzzenek más szomszédos országokba is.