Klaus Iohannis államfő azt nyilatkozta szerdán, hogy az igazságügyi miniszter javaslatai az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvény módosítását illetően, támadást jelentenek a jogállam, az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupcióellenes harc ellen. A tervezet tízéves visszatérést jelentene az igazságszolgáltatásra gyakorolt nyomás „régi gyakorlatához”, és meghatározatlan ideig hatást gyakorolna a Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (MCV)jelentéseire – véli az államfő, akinek nyilván az sem tetszik, hogy a kormány kizárná őt a legfőbb ügyész és a főügyészek kinevezési eljárásából.
Hamis problémát sugall a miniszter azzal, hogy az államfő lenne az a politikai tényező, amelyet el kell távolítani a vezető ügyészek kinevezéséből. Szerinte a nemzetközi szakértői jelentések éppen az igazságügyi minisztert jelölték meg olyan befolyásoló tényezőként, amelyen keresztül a politika beleszól az igazságszolgáltatás dolgaiba – szerepel az államfő közleményében.
Olvasson még:
Iohannis szerint a szerdán bemutatott javaslatok a bírák és ügyészek szakmai pályájának alakítása tekintetében az igazságügyi miniszter szerepét növeli, s ezzel párhuzamosan csökkenti a Legfelsőbb Bírói Tanácsét, ami lényegében az igazságszolgáltatás gyengítését jelenti. Hangsúlyozta: a bírák és ügyészek megfélemlítését és függetlenségük csökkentését eredményezi elszámoltathatóságuk, a vagyoni felelősség kilátásba helyezése szakmai hibák esetén.
A legfőbb ügyészség is „meglepetéssel és aggodalommal” vette tudomásul az igazságügyi miniszter által bejelentett módosításokat és leszögezte: az ügyészekkel nem egyeztettek a javaslatokról.
„Ez ügyben felhívjuk a figyelmet arra a javaslatra, amely külön szaktestületet hozna létre a bírák és ügyészek által elkövetetett feltételezett bűncselekmények kivizsgálására (ez azt a hatást kelti, mintha a korrupció az ügyészek és bírák körében, és nem azon kívül lenne, ha már ez az egyetlen foglakozási kategória Romániában, amelynek ilyen testületet kell létrehoznia)” – írja a főügyészség az Agerpres által idézett szerdai közleménye.
A dokumentumban kifogásolják továbbá azt is, hogy az Igazságszolgáltatási Felügyeletet a politikailag kinevezett igazságügyi miniszter fennhatósága alá akarják helyezni és azt is, hogy elutasítják az igazságszolgáltatás függetlensége fölött őrködő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács javaslatát a legfőbb ügyészség vezetőinek kinevezési módjára vonatkozóan.
A legfőbb ügyészség álláspontja szerint „felforgatják a rendszert” a javaslat más elemei is, például az, amelyik előírja, hogy miként lehet felvételt nyerni az Országos Igazságszolgáltatási Intézetbe. A legfőbb ügyészség egy teljesebb állásfoglalást ígért azután, hogy megkapja a módosító javaslatok pontos szövegét.
