Ilyennek láttuk az idei Kolozsvári Magyar Napokat

Most, hogy véget értek a 8. Kolozsvári Magyar Napok (KMN), és – talán – mindenkinek sikerült kipihennie a bő egy hétig tartó pörgés fáradalmait, fokozatosan visszatérhetünk az olyan hétköznapi tevékenységekhez, mint például a munka. Igaz, hogy az újságíró fesztivál ideje alatt is dolgozik, a tejfölös lángos és a kézműves sörök kóstolgatása mellett. A Főtér szerkesztősége is ott volt a KMN szubjektív megítélésünk szerint fontosnak vagy érdekesnek tűnő eseményein, meg is örökítettük amit láttunk, hallottunk.

Ezeket a hangulatbeszámolókat, fotóriportokat, zenészekekkel készített videós interjúinkat gyűjtöttük most fordított időrendi sorrendben egy csokorba össze, hogy aki véletlenül lemaradt valamiről, most, a nyugalom óráiban pótolhassa azt. A cikkek a címre kattintás után külön ablakban nyílnak.

Lendületet vett a Szent Korona kutatása, sok az új felfedezés

Nemzeti ereklyénk izgalmas történetébe, a kutatásáról szóló legújabb felfedezésekbe és a koronázási szertartásokba egyaránt betekintést nyerhetünk a Lendület egyik kutatócsoportja által készített dokumentumfilmnek köszönhetően. 

A téma jelenlegi két legnagyobb szakértője, Pálffy Géza (az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője) és Maczó Ferenc történészek voltak a meghívottjai a nemzeti ünnepünkön – és egyben a 8. Kolozsvári Magyar Napok zárónapján – tartott, filmbemutatóval egybekötött beszélgetésnek a Sapientia Tordai úti épületegyüttesének Aula Magna termében.

Dancs Annamari erdélyi lány maradt (VIDEÓ)

A Kolozsvári Magyar Napok záróeseménye, a Csárdáskirálynő-előadás után találkoztunk a Stázit alakító, sepsiszentgyörgyi származású művésznővel, aki fantasztikusan érezte magát Kolozsváron.

Ifjak fújták a toronyzenét a Kolozsvári Magyar Napokon

Idén a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvós Zenekar szolgáltatta a toronymuzsikát a Szent Mihály-templom tornyából.

Pontosabban az ifjúsági zenekar néhány tagja. A teljes együttes korábban a Farkas utcai színpad előtt lépett fel. A toronyzene a KMN zárógálája előtt hangzott fel, és idén sem a virtuóz előadásmód miatt szerettük, az valószínűleg nem is érvényesülne, amikor a hangszerek ilyen távol vannak a hallgatóságtól. A templomtoronyból szóló muzsika inkább olyan, a teret és a téren korzózókat feldobó kis esemény, mint amikor élőszobrok tűnnek fel az utcán.

Otthonra találtak a bográcsok a Sétatéren

Új helyen táncoltak a fakanalak a Kolozsvári Magyar Napokon. Békebeli piknikhangulat költözött a kolozsvári Sétatér Fürdő utcai sarkába, ahova idén a magyarnapos örömfőzés telepedett át az Apáczai Líceum udvaráról.

Lecsőfőzés a Sétatéren (Fotó: Szabó Tünde)

Lehet-e szép egy lakónegyedi betonszörnyeteg? (FOTÓK)

„A betonházak között nem várnak csodák”. Városnézésen voltunk a korzós lányokkal.

Bluestörténelmet írt Bill és Hobo Kolozsváron (VIDEÓ)

Frenetikus bulit csaptak, majd őszintén meséltek nekünk a magyar blues istenei.

Hogyan kerülnek szuperhősök az '56-os Budapestre?

Eláruljuk: képregényesen. Békés Márton történész szerint bevallottan hőskultuszt építenek a rendhagyó műfaji kerettel.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mítoszát többféleképpen feldolgozták már, de a képregény eddig nem tartozott azon médiumok közé, amelyet a pesti srácok és lányok küzdelmének megörökítésére használtak volna. Azaz ez sem teljesen igaz, mert – amint Békés Márton történész, a budapesti Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója elmondta – nem kisebb művész készítette az első (igaz, csak négyoldalas) képregényt a magyar forradalomról 1959-ben, mint Jack Kirby, akit többek közt Amerika kapitány figurájának megalkotójaként ismerünk.

A nők elleni erőszak nem magánügy

Ezért kivitték a köztérre az erőszak elleni kampányt.

Az RMDSZ Nőszervezete aktivistákkal együtt kampányolt szombat délben a kolozsvári Főtéren azért, hogy ne övezze mély hallgatás a romániai társadalomban a nők ellen naponta elkövetett erőszakos cselekedeteket, és hogy ezeket szigorúbb törvényekkel büntessék, illetve előzzék meg.

Drukkolás a nemzeti traumáktól a bundáig

Gazdag József felvidéki újságíró, író mesélt a dunaszerdahelyi magyar csapatról és a magyar focit beborító bundáról. Amíg a romániai futballbajnokság első osztályában, a Liga I-ben összesen 6 magyar focista játszik, addig a szlovákiai élvonalban az egész dunaszerdahelyi klub, az FC DAC 1904 a magyar identitásra és a minőségi focira építi a brandjét –derült ki péntek délután a sörudvarban, ahol két sportújságíró, Boros Miklós és Gazdag József mesélt arról, milyennek látszik a futball kisebbségi szemmel.

Farkaséhesek a Farkas utcában (Fotó: Fall Sándor)

Zabáló és piáló nemzet vagyunk

De mi van ezen túl a magyar gasztronómiában? Sömmi? Cserna-Szabó András pacalkalandjai és Rózsa Sándor véres mészárlásai a Kolozsvári Magyar Napokon.

Cserna-Szabó Andrást gasztroíróként szokás emlegetni, miközben a magyar irodalom egyik legzseniálisabb novellistája, mutatta be tömören László Noémi költő a meghívottját, akivel a pacal és az irodalom, illetve Rózsa Sándor és az irodalom kapcsolatáról beszélgetett péntek délután a TIFF-házban. Mivel Cserna-Szabónak heteken belül jelenik meg a 77 magyar pacal című könyve, és irodalomtörténeti léptékkel mérve nemrég, azaz két éve jelent meg a Rózsa Sándorról írt regénye, a Sömmi.

Hoppá: Bethlen-palota lesz a Teleki-Béldi-palota

Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.

A főtéri Jósika-palota soha nem volt a Telekieké, még a telke sem, a Szilvássy-házat pedig korának egyik legtevékenyebb erdélyi főura, Teleki Domokos gróf építtette.

Kiszínezett múlt: így még nem láttuk Kolozsvárt

Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain. Jókai Mórt, Laborfalvi Rózát, Kossuth Lajost vagy épp Haller Károlyt, Kolozsvár egykori polgármesterét is fotózta Kolozsvár és Erdély első fényképészműhelyét működtető Veress Ferenc a 19. század második felében.

Kék (pontosabban lila) és narancssárga színekbe öltözötött a Borutca (Fotó: Szabó Tünde)

„Nem azért, mert nem tudunk románul, hanem mert jár”

A jó törvénykezés nem elég: a helyi közösségeknek élniük kell a meglévő jogokkal – hangzott el a nyelvi jogokról szóló kolozsvári beszélgetésen.

Az elmúlt időszak kétségkívül legfontosabb kolozsvári fejleménye a nyelvi jogok frontján a többnyelvű (plusz latin feliratos) helységnévtáblák kihelyezése. Ez azonban korántsem jelenti, hogy minden, a nyelvi jogokkal kapcsolatos probléma megoldódott, a többnyelvűsítés terén még rengeteg a tennivaló – figyelmeztetett Bethlendi András, a Musai-Muszáj kezdeményező csoport és az AGFI (Advocacy Group for Freedom of Identity/Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért) képviselője, aki Landman Gábor holland-magyar aktivistával és Fancsali Ernővel, az EMNP kolozsvári szervezetének vezetőjével beszélgetett.

A Ghymes a szláv tengerből a román tengerbe jött (VIDEÓ)

A sajátos zenei és szövegvilággal rendelkező felvidéki együttes zenéjéra nincs recept, Szarka Gyula énekes szerint. A Ghymessel indult az idei KMN főtéri koncertkínálata.

Kolozsvári Magyar Napok: megnyílt a Farkas utca (FOTÓK)

Beindultak a lacikonyhák, mérik a sört, kínálják a portékát. Buli van na.

A Farkas utca a Kolozsvári Magyar Napok egyik fő helyszíne. Itt lehet ugyanis pohárral a kézben sétálgatva nézegetni a portékákat, vásárolgatni, esetleg enni. Jó, ha az embernél van egy jó vastag pénztárca, mivel a csecsebecsék, kézműves kolbászok, sajtok, mindenféle pörköltek és sült húsdarabok elég nagy része bizony pofátlanul drága.

Kolozsvár kosarat kap

Pontosabban kosárlabdát. És nem is akármilyet. Európa-bajnokságit.

Erről, meg a kolozsvári kosárlabdázás dicső múltjáról beszélgettek a hozzáértők: Vizi Imre volt válogatott kosárlabdázó, illetve Túrós Jakab László és Boros Miklós sportújságírók. Mégpedig a Magyar Kézműves Sörök Udvarán. Ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) az érdeklődő közönség úgy érezhette magát, mint a Sepsi SIC valamelyik meccsén a Kolozsvári U ellen, akkora volt ugyanis a hangzavar.

Ők kapták idén a Kincses Kolozsvárért-díjat

A kitüntetést olyanoknak adományozzák, akik sokat tettek nemcsak a KMN-ért, hanem a város magyarságáért is. A Kolozsvári Magyar Napok első nagyszínpadi koncertje, a felvidéki Ghymes együttes fellépése előtt adták át a Főtéren az idei Kincses Kolozsvárért-díjakat.

Na mi nyílt meg ma? Na mi?

A Kolozsvári Magyar Napok origójának legnagyobb konkurenciája: a borutca.

Már kapható a tíz lejes kóstolópohár KMN-logóval, több pincészet, kereskedés megnyitotta a bódéját (de még nem mindegyik), és van, ahol már a hűtőt is beüzemelték a Fogoly utcában, a várfal tövében.

Róth Miksa üvegmennyezete a Magyar Napok egyik idei szenzációja (Fotó: Szabó Tünde)

A jegybanktól a ravatalozóig: szecessziós kincsek Kolozsváron

A szépség maga költözött be a sétatéri Kaszinóba Róth Miksa üvegfestő munkáit bemutató vándorkiállítással.

A középkori üvegfestés magyar feltámasztója és megújítója, Róth Miksa műveit épp csak felvillantó kiállítás nyílt meg kedd este a sétatéri Kaszinó épületében. Azért csak felvillantja, mert a festett üvegablakokat és mozaikokat reprókon mutatja meg, két-három tucatnyit az 55 városban található legalább 94 épületből – Róth visszaemlékezéseiben ennyit említ a „jelentősebb” üvegfestészeti művei közül.

Rányugizott a Magyar Napok a Sétatérre

Extrapihenősre rendezte be a parkot. Pont ez hiányzott!

Első látásra főnyeremény a Sétatér mint a Kolozsvári Magyar Napok legújabb helyszíne. Pont azt nyújtja, ami a Farkas utcából vagy a Főtérről hiányzott: hogy két program között meg lehessen pihenni valahol az árnyékban.

A nyugalom szigete a Sétatéren (Fotó: Szabó Tünde)

Van egy autóbuszjegyünk Arany Jánostól

Interaktív vándorkiállítás járja a Kárpát-medencét, most épp Kolozsváron vesztegel. Még másfél napig felszállhat az Arany-buszra!

A va-le-szi bárdok – betűzi egy kisfiú a nevezetes Arany-ballada címét, mire az autóbusz másik felében egy hölgy halkan méltatlankodni kezd a kiejtés miatt („ennyit se tud?”), de valaki leinti: „gyerek még, azért van itt, hogy megtanulja”. És valóban: a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Arany 200 busza pont arra alkalmas, hogy az erre fogékonyabbakat játékosan bevonzza az Arany János-univerzumba.

Psszt! Térképre vitték a csendet

Kolozsvári művészek buktak alá a Bánffy-palota pincelabirintusába, hogy megmutassák, milyen sűrű, vicces vagy épp fájó bír lenni a csend.

Mivel a városban zajból van elég, ezért a Csend–Tér–Kép volt az idei, azaz már az ötödik Mimesis kortárs vizuális művészeti fesztivál hívószava, amely a nyolcadik Kolozsvári Magyar Napokon nyílt meg, abban az évben, amikor a Mimesist alkotó művészek kiindulási helye, az Insomnia kávéház húsz éves – sorolta az évfordulókat a fesztivál hétfői megnyitóján annak kezdeményezője, Márkos Tünde.

A Bánffy-palota lenyűgöző perspektívái (Fotó: Szabó Tünde)
 

Folkbuli és tértánc mindenkinek

Találkozhat, sőt táncolhat is a Szent István-napi Néptánctalálkozó táncosaival Kolozsvár Főterén.

Ha csodálkozik, mitől van jókedv a már délben a kolozsvári Főtéren, eláruljuk: népviseleti és néptáncbemutatót tartanak a 19. Szent István-napi Néptánctalálkozó együttesei a Mátyás-szobor előtt. 

Adyval a szaunában

Sikerült Ady Endrének az, amire mindig is vágyott: hogy kíméletlen szavaival sok magyart izzasszon meg egyszerre.

A szaunába Laczkó-Vass Róbert legújabb műsoráért mentünk együtt a színész stabilan gyarapodó kolozsvári rajongótáborával. Az ő és Nagy Gergő zongoraművész A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének című zenés Ady-fantáziája ugyanis a Bánffy-palota Tonitza-termében kapott helyet az idei Kolozsvári Magyar Napokon.

Jól csúszott a kézműves sör, különösen a meggyes és az ultraerős Romanov (Fotó: Szabó Tünde) 

Megnyílt a Kolozsvári Magyar Napok origója

Fesztiválnevén a Magyar Kézműves Sörök Udvara. Mi folyik itt, te jó ég! Tavaly ugyanez a helyszín olimpiai udvar néven próbálta pótolni a pótolhatatlan és immár használhatatlan Conti / New York kávézó romos földszintjét. Idén nyárra a Szentegyház utca 4 szám alatti ingatlan belső udvara megújult, és elképesztően jól néz ki.

Torockótól Kolozsvárig izzanak a színek

Dóczyné Berde Amál vibráló festményein, amelyeket 40 évi hanyagolás után a Kolozsvári Magyar Napok hoz vissza a köztudatunkba.

Erőteljesen bukkannak fel a művészettörténészi fumigálás és közösségi ignorancia homályából Dóczyné Berde Amál festményei, és tovább izmosítják az idei Kolozsvári Magyar Napok hihetetlenül erős képzőművészeti felhozatalát – derült ki szombat délután az erdélyi művész képeiből nyílt kiállítás megnyitóján.

Egy kis pop-art senkinek sem árt!

Főleg ha személyes mitológiával dolgozik. Legutóbb 40 éve állított ki a Bánffy-palotában Paulovics László festő, grafikus.

Mi köze egy pop-artos Lear királynak a három gráciához, vagy a kentauroknak 1956-hoz? Épp Paulovics László életműkiállításává állnak össze, amely péntek délután nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban a Kolozsvári Magyar Napok sokadik bevezető programjaként.

A magyar underground élő legendája viccet (is) mesél! (VIDEÓ)

A Balaton zenekar koncertjén tényleg presztízs volt ott lenni. És a videó végén mindenki nevethet Víg Mihállyal.