// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

Adyval a szaunában

// HIRDETÉS

Sikerült Ady Endrének az, amire mindig is vágyott: hogy kíméletlen szavaival sok magyart izzasszon meg egyszerre.

A szaunába Laczkó-Vass Róbert legújabb műsoráért mentünk együtt a színész stabilan gyarapodó kolozsvári rajongótáborával. Az ő és Nagy Gergő zongoraművész A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének című zenés Ady-fantáziája ugyanis a Bánffy-palota Tonitza-termében kapott helyet az idei Kolozsvári Magyar Napokon. 

 

Az idén már többször kipróbált termet egyrészt nem lehet szellőztetni program közben, másrészt legalább 150-en zsúfolódtunk Nicolae Tonitza festő képei közé, ahova legtöbb száz ember tud leülni kényelmesen. (Ady-versek környezeteként tökéletes lett volna a Szépművészeti Múzeumnak ez a zsebgalériája, tudtuk meg utólag az eredeti elgondolást, az 1886-ban született román festő ugyanis Ady Endre kortársa volt.)

 

Ekkora közönséget valószínűleg nem egyedül Ady, még csak nem is a megzenésített Ady vonzott, hanem Laczkó Vass Róbert zengő hangja és előadói karizmája. Már nemcsak élvezzük, hanem várjuk is, hogy minden nyáron új verses-zenés esttel lepjen meg. Idén a színész hangján Ady mellé szegődtünk a hit, a háborgás, a szerelem és a halál ösvényein a pesti kocsmáktól a párizsi Szent Mihály útjáig.

 

 

Laczkó-Vass Róbert nemcsak előadóként kiváló: az estje előtti napokban kitűnően adagolta az információkat Ady verseinek azon megzenésítőiről, akikről eddig nem is hallottunk. Ady korabeli megzenésítői közül Kodály és Bartók mellett csak Nicolae Bretan (1887-1968) tanult kifejezetten zenésznek, Eisikovits Mihály és Reinitz Béla jogot végzett, de egyikőjük sem lett gyakorló ügyvéd, hanem zenei szakíróként, tanárként és dalszerzőként dolgoztak. A kiváló sanzon- és kuplészerző Reinitz ráadásul Ady jóbarátja volt, ismerte a költő előadásmódját, hanglejtését, amit Kodály szerint bele is komponált az Ady-dalaiba.

 

Megzenésítve az Ady-pózok sem tűnnek már olyan modorosnak, Laczkó Vass Róbert pedig gondoskodott róla, hogyha egy-egy dallam édessége túlszelídítené Ady haragját, vagy ellágyítaná a közönséget, akkor ezek közé egy-egy szakasznyi éles szavalatot dobjon. Amelyek így még jobban illusztrálták, hogy tulajdonképpen mennyire sanzonosak Ady Endre versei.

 

Bár több olyan vers és dallam elhangzott, amelyet és így Kolozsváron még nem hallottunk, az egészen bizonyos, hogy hiába ismertük mind az Emlékezés egy nyár-éjszakára címűt, még soha nem hallottuk ennyire vészjóslónak azt, hogy „Különös, különös nyár-éjszaka volt”. Holott csak egy szokásosan katarktikus, Laczkó Vass Róbert-féle nyár-délután volt.

 

 

 

A színésszel hétfőn még lehet találkozni a Györkös Mányi Albert Emlékházban, ahol délután háromtól kezdődik a Nyitott szemmel beszélgetősorozatának nyári különkiadása Részigazságok metszéspontján – migráció magyar szemmel Németországban címmel. Meghívottai Rab Irén kultúrtörténész, a Göttingeni Egyetem volt magyar lektora és Csákvári Dániel református lelkész Münchenből.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS