Békebeli piknikhangulat költözött a kolozsvári Sétatér Fürdő utcai sarkába, ahova idén a magyarnapos örömfőzés költözött az Apáczai Líceum udvaráról.
Bár idén kevesebb baráti társaság jött el főzni a Fakanalak tánca néven meghirdetett, nem igazán kompetitív beállítottságú főzőversenyre, a hangulat talán még oldottabb volt, mint a korábbi kiadásokon egyszerűen amiatt, hogy az árnyéktalan iskolaudvar aszfaltját felváltotta a Sétatér zöldje.
Reggel kilenckor gyújtottak az üstök, illetve egy nyárs alá, amelyen egy malac pirulgatott egészben és egész lassan. Mellette az örömfőzők gyakorlatilag két táborra oszlottak: bográcsgulyásosokra és gombócosokra.
A levendulás csapat jelentett tényleges kivételt, mert ők színes virágokkal kidekorált tonhalkrémes szeleteket kínáltak.
Nem kivételnek, inkább enyhe elhatárolódásnak tekinthetjük a kolozsvári városi RMDSZ-csapat főzte lecsót, mert kondérjukban nem a hús kapta a főszerepet, de a végeredmény hasonló: hús sok zöldséggel. Amit először meg kell pucolni és fel kell vágni.
A kisjenői Mintások hosszú tokánya sok lével oldotta a húst.
A bonanzások viszont tömény zsírban utaztak: tepertőt sütöttek ki a szombat déli kánikulában.
Az RMDSZ elnöksége tényleg nem törte össze a paszulyt, ahogy arra ígéretet tett: óriási árnyékoló sátruk mellett mintegy 200 adag babgulyás készült egy akkora kondérban, amelyben akár fürödni is lehetne.
Mellette villanymotor forgatta egyenletes lassúsággal a nyársra tűzött malacot. Szegény állatot nemcsak karóba húzták, hanem pironkodása elején hosszú nyelű sütővillával jól meg is szurkálták, hogy adja le szépen a zsírját.
Egy standdal arrébb a disznónak a csülkeit vették kezelésbe: előbb gázlángnál epilálták, …
… majd késsel alapos manikűrt (vagy inkább pedikűrt) hajtottak végre rajta, hogy tisztán és ápoltan lépjen bele a bográcsba.
A főzést nem lehet elkapkodni, főleg ha ipari méretekben történik. Az étvágyat különösen gerjesztő várakozást a felnőttek számára népzenészek enyhítették, a gyerekeket lefoglalta a szaladgálás.
A főzésbe vagy csak a várakozásba belelazultak a politikusok is családostul: meg lehetett lesni, hogyan csitítja a piknikbe belefáradt gyermekét Gergely Balázs vagy épp Kelemen Hunor.
A korán megéhezőket a zsíros kenyeret „főző” csapat mentette meg, a vegákat a baptista gyülekezet és a Kolozsvári Rádió csapata: mindkettő gombócot készített. A rádiósok kisméretű, de habos állagú túrós gombócokkal traktáltak.
A kősziklások azt a sziklakeménységű célt tűzték maguk elé, hogy ma meggyúrnak és kifőznek 900 szilvás gombócot.
Ők lettek a szomjasok mentőangyalai is kétféle limonádéjukkal, amely elől egyszer sem fogyott el a sor.
Bár a húsok lassabban puhultak, amikor az örömszakácsok késznek nyilvánították a gulyást, rögtön felfejlődött a sor az illető kondér előtt, és ott is maradt, amíg a bográcsok ki nem ürültek.
A fakanalak idén olyan kellemesen és családiasan táncoltak a parkban, hogy bár szorítunk az Apáczai Líceumnak, hogy minél hamarabb épüljön fel az új szárnya, de nem azért, hogy az örömfőzés visszaköltözzön az udvarára. A fakanalazók ugyanis igazi otthonra leltek a Sétatéren.