Hoppá: Bethlen-palota lesz a Teleki-Béldi-palota

Nem a nemesi családok csereberélik az ingatlanjaikat, hanem Kolozsvár feliratozza újra a műemlékeit.
Hirdetés
A főtéri Jósika-palota soha nem volt a Telekieké, még a telke sem, a Szilvássy-házat pedig korának egyik legtevékenyebb erdélyi főura, Teleki Domokos gróf építtette. A Csávássy-ház, a jelenlegi Ernesto kocsma épülete eleve fogadónak épült a volt Monostori kapu közelében, csak az adóbeszedőként Kolozsváron meggazdagodott, tiszaeszlári Vass Pál el kellett, hogy adja, amikor elszegényedett amiatt, hogy beosztottjai meglopták, és megléptek Törökországba.
 
Ilyen és ehhez hasonló város- és családtörténeti epizódokkal ismerkedtünk péntek délben a Babeș-Bolyai Tudományegyetem nyílt napot tartó Történeti Intézetében, ahol Kovács Zsolt a kolozsvári műemlékfeliratok készítésének tapasztalatairól beszélt. A művészettörténész három-négy fős kezdeti közönsége tíz perc alatt legalább 25 fősre duzzadt, és megtöltötte az intézet egyik emeleti termét.
 
Kovács Zsolt művészettörténész
 
Kovács Zsolt művészettörténész | Fotók: Szabó Tünde
 
A műemlékfeliratozás ugyanis kényes téma Kolozsváron, heves viták és indulatok övezik, amelynek ki nem mondott tétje az, hogy a belváros épületeit és emlékműveit kinek a kultúrájaként és örökségeként jelenítsük meg a városlakók és a turisták számára. Gondoljunk csak a Mátyás-szobor talapzatán évekig vívott tábla- és feliratháborúra, vagy a Baba Novac-szobor talapzatára, amelynek felirata szerint a román hadvezért a magyarok – így, általánosságban a magyarok – „gyilkolták meg borzalmas kínok között”. És amely feliratból most épp hiányzik az ungur szó, csak a nyoma látszik. 
 
A városi műemlékekre 2013-2014-ben kezdték kihelyezni az ötnyelvű feliratokat Horváth Anna hathatós közreműködésével, a feliratok elkészítésével az egyetem történelem karát bízták meg 2014-ben. Kovács Zsolt is a munkacsoport tagja volt, és most arról adott elő, milyen szakmai problémákkal szembesültek a feliratok elkészítésekor. 
 
Magukat a feliratokat viszont alig láttuk a belvárosi épületeken, azokra sem helyezték még ki, amelyeket nemrég felújítottak. A feliratcsata olyan állóháborúnak tűnik jelenleg, ahol senki sem áll nyerésre: a homlokzatokon magasan elhelyezett címerek, esetleg latin feliratok utalnak az építtető arisztokrata családra vagy egyházra, ha pedig egy épületnek van valamilyen román kulturális vonatkozása, akkor az általában a bejáratokhoz közel elhelyezett, nagyméretű emléktáblán jelenik meg kizárólag román nyelven. 
 
A Redut felirata
 
Tömör, közérthető információ csak azon a nagyon kevés épületen olvasható, amelyre már kihelyezték a városháza rendelte, ötnyelvű táblákat, például a néprajzi múzeumnak otthont adó, volt Redut épületén.
 
462 kolozsvári tétel szerepel a műemlékek országos hivatalos listáján: 34 régészeti lelőhely, 292 egyedi műemlék és műemlékegyüttes, 29 emlékház és 8 emlékmű. Ez a műemléklista viszont számos hibát tartalmaz, mondta el Kovács Zsolt, és ezt már akkor tudták, amikor nekifogtak a feliratok elkészítésének, mert több magyar helytörténeti munka is kitért ezekre. 
 
Levéltári kutatásokra nem volt lehetőség, mondta a szakember, a hibákat a legfontosabb szakirodalom, városkalauzok és az 1869-től 1943-ig rendszeresen kiadott lakásjegyzékek alapján javították.
 
A kolozsvári Jósika-palota
 
A Jósika-palota a Főtér nyugati oldalán
 
Az erdélyi klasszicizmus jelentős emléke, a főtéri Jósika-palota például Teleki-palotaként szerepel a hivatalos listán, a mellette lévő Rhédey-palota peddig Bornemisszaként.
 
A rövid ismertetők megírásakor több problémával is szembesültek. Az egyik az ötnyelvűség miatt kötelező tömörség, vagyis nem részletezhettek alapvető információkat sem. A másik a személynevek írásának módja volt: ahogy Apáczai Csere János neve is nagyon furán nézne ki lefordítva, úgy nem akarták magyarosítani a soknemzetiségű város változatos identitású építőinek keresztnevét sem. 
 
Arra törekedtek, hogy kiderítsék, az illető mester maga hogyan írta alá a nevét különféle megbízási vagy kifizetési szerződéseken. Ha ilyen nem állt rendelkezésre, akkor más háttérinformációk alapján döntötték el, Maetz Frigyesről például lehetett tudni, hogy medgyesi szász mester volt, ezért Friedrichként tüntették fel a keresztnevét. Ezzel együtt a szakember elismerte, egyes névvariánsokon valószínűleg lehetne még finomítani.
 
A harmadik probléma maguknak a műemléképületeknek a megnevezése: a kolozsvári köztudatban a belvárosi házak, paloták gyakran az első vagy épp az utolsó ismert tulajdonos nevével szerepelnek, szakmailag viszont indokoltabb az építtetője alapján elnevezni őket. A 18-19. század fordulóján sok nemesi család épített városi palotát Kolozsváron, miután 1791-ben Nagyszebenből Bánffy György gubernátor ide költöztette az Erdélyi Királyi Guberniumot.
 
A Teleki (Szilvássy) ház
 
A polgrámesteri hivatallal szemben, most épp felújítás alatt lévő Teleki-palotát Szilvássy Carola hagyta a református egyházra
 
A Szilvássy-házat például utolsó magánszemély tulajdonosa, Szilvássy Carola miatt hívjuk így, a feliraton viszont Teleki-palotaként fog szerepelni. Levéltári adatok alapján derítették ki, hogy az a Gróf Teleki Domokos (1750-1824) építtette, aki még az építés, azaz 1810 előtt versben örökítette meg saját életét. Kastélyt épített Marossárpatakon és Marosvásárhelyen is, azt a palotát, amely előtt Bernády György szobra áll:
 
A Teleki-ház Marosvásárhelyen
 
 
Wesselényi Miklós kolozsvári házát a Deák Ferenc utcán például Kazincy egyik levele alapján azonosították be, amelyet 1816-os erdélyi útjáról írt:
 
A Schilling-házként ismert Wesselényi-ház
 
Azért ismerjük Schilling-házként, mert id. Wesselényi Miklósné Cserei Ilona adósságai fejében 1821-ben eladta a Cserei családnak, majd az épület onnan a Schilling család tulajdonába került.
 
A címlapképen lévő Teleki-Béldi-palota feltételezett építtetője, Gróf Bethlen Károly (1784-1837) nevét fogja viselni. Az 1798-as nagy tűzvész után épített palota Bethlen Károly lánya, Eszter házassága révén kerül gróf Teleki Lajos tulajdonába, majd a Béldi családhoz. A Király utcai impozáns épületben jelenleg a Francia Intézet működik.
 
Bepillantottunk több más belvárosi épület történetébe is, és nem a műemlékek feliratozása volt az egyetlen izgalmas előadás a Történeti Intézet Kolozsvári Magyar Napokra időzített nyílt napján. Teltház hallgatta Napoca város történetét, sokan ismerkedtek a túlfűtött teremben a honfoglaláskori sírok feltárásával, és persze nagy érdeklődés övezte azt is, milyen sírokat, csontokat találtak a Szent Mihály-templom előtti idei régészeti feltáráson, amelyről korábban már itt írtunk.
 
Amekkora az érdeklődés a KMN-en tartott előadások iránt, legalább akkora érdeklődéssel várjuk, mikor jelennek meg tömegesen a szakszerű feliratok a kolozsvári műemlékeken. Addig a turisták például ebből az applikációból tudhatnak meg többet a kolozsvári reprezentatív épületek történetéről.

Hirdetés