A magyar operajátszás kezdeteit idézi két kuriózumnak számító zenemű bemutatásával a Kolozsvári Magyar Opera és a Magyar Állami Operaház. A csütörtöki bemutatón a legkorábbi egészben fennmaradt magyar operát, Ruzitska József Béla futása című művét és a még korábbi, de elveszett Pikkó herczeg című opera Orbán György által újraköltött változatát nézheti, hallgathatja a kolozsvári közönség.

A bemutatóról kiadott közlemény Szép Gyulát, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatóját idézi, aki arra emlékeztetett, hogy Ruzitska József 1822-ben Kolozsváron fejezte be a Béla futását.

„A Pikkó herczeget eredetileg 1793-ban mutatták be, de zenéje teljes egészében elveszett. A történet megihlette azonban Orbán György kortárs zeneszerzőt, aki operát írt a fennmaradt szövegkönyv alapján” – tette hozzá Szép Gyula. Az operaigazgató igazi művelődéstörténeti eseménynek nevezte a magyar operajátszás kezdeteit idéző két mű bemutatását.

A közleményben idézett Anger Ferenc rendező, a budapesti Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója elmondta: mindkét operaszüzsé központi eleme a hatalom és a magánélet konfrontációja. „Zöldy Z. Gergely díszlet- és jelmeztervezővel olyan varázslatos látványvilágot igyekeztünk teremteni, amely teljesen egyveretűvé teszi a két művet. A vizuális koncepció köti össze a két történetet, így nem két gyökeresen eltérő két egyfelvonásos darabot fog látni a közönség” – fogalmazott Anger Ferenc.

Selmeczi György, az előadás karmestere úgy fogalmazott, hogy Ruzitska operája az első olyan mű, amely magyar tematikát dolgozott fel, magyar motívumok felhasználásával. Mint felidézte: az operát 195 éve mutatták be Kolozsváron, benne a kor slágerével, az akkor elementáris hatású Hunnia nyög letiporva… kezdetű dallal. Hozzátette, e dalt olyan himnikus átszellemültséggel énekelte az ébredő, polgárosodó magyarság, hogy szinte bizonyosan ez fordította a fiatal Erkel Ferenc érdeklődését a zenés színpad felé.