Orbán Viktor miniszterelnök szerint „Európában közeledünk az ésszerű migrációs politikához és intézkedésekhez”. A kormányfő erről kedden beszélt a visegrádi tagállamok (V4) kormányfői találkozója utáni sajtótájékoztatón, Varsóban.
A tanácskozáson több más téma – például a múlt heti római EU-csúcs és a Brexit – mellett napirenden volt a bevándorlás kérdése, amelyről szólva Orbán Viktor világossá tette:
Magyarország minden jogi kiskaput bezárt,
és felkészült arra a helyzetre, ha az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás esetleg csődöt mondana. „Képesek vagyunk bármekkora migrációs áradatot megállítani a magyar-szerb határon” – jelentette ki.
Közölte továbbá, hogy Magyarország megtette az első lépéseket a „migránsbiznisz” felszámolásáért, miután „jó néhány NGO nyilvánvalóan üzleti kérdésnek is tekinti a migránskérdést”. Ezért az NGO-k – azaz a nem kormányzati szervezetek – „teljes transzparenciájának a feltételeit is megteremtjük” – tette hozzá.
A miniszterelnök egyúttal illegitimnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek össze akarják kötni a bevándorlás kérdését az európai uniós pénzekkel. „Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket, tartsunk ki az ésszerű migránspolitika mellett!” – mondta.
A kedden hatályba lépett megszigorított jogi határzárat firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: az új rendelkezések elsősorban az uniós polgárok biztonságát szolgálják,
„nemcsak Magyarországot védjük, hanem a hátunk mögött elhelyezkedő országokat” is.
A jogi határzár lehetetlenné teszi a „beszivárgást” az EU-ba a magyar határon – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a „beszivárgást” veszélyesnek nevezve, hiszen sok olyan ember, aki terrorcselekmények elkövetésében vett részt, így jutott be az unióba.
Ahhoz pedig hozzá kell szokni – folytatta –, hogy minden ilyen intézkedés kivált vitákat, és „abszurd ítéletek is születnek” a strasbourgi bíróságon.
A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló brüsszeli kritikákat ugyancsak abszurdnak nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évben „iszonyatos összegeket” költött határvédelemre, és az új határvédelmi kiadásokhoz Brüsszel egyetlen fillérrel sem járult hozzá. Így „ma az osztrák és német polgárok biztonságát a magyar adófizetők fizetik meg” – fogalmazott.
A múlt heti római EU-csúcsról Orbán Viktor azt mondta: a V4-ek látványosan bemutathatták, hogy komoly közös álláspontjuk van a kontinens jövőjéről, illetve hogy a visegrádi együttműködés „nem egy EU-n belüli lobbicsoport, hanem egy olyan országközösség, amelyet közös sors, közös történelem és közös értékek fognak össze egy keretbe”.
Az európai menekültügyi rendszer vegye figyelembe az uniós tagállamok adottságait
– hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő. Megerősítette: Varsó nem egyezhet bele a menekültelosztási kvótákba.
A Brexit vonatkozásában Szydlo elmondta: ennek „rendszerezett módjára” van szükség. A lengyel, valamint más uniós állampolgárok jogait a brit kilépés után biztosítani kell – szorgalamzta, fontosnak nevezte az EU iránt vállalt brit pénzügyi elköteleződések betartását is. A Brexit kapcsán pedig az EU-nak „mély vitát kellene folytatnia a szervezet megreformálásáról is”.
A szombati EU-csúcstalálkozón aláírt római nyilatkozatot illetően Szydlo úgy értékelte: ennek előkészítésében „nagyon fontos és lényeges szerep” jutott a V4 által elfogadott tervezetnek.
Szydlo elmondta: a visegrádi kormányfők nyilatkozatot fogadtak el, melyben nyugtalanságuknak adnak hangot a fehéroroszországi és oroszországi tüntetések utáni megtorlások miatt. „Felhívjuk a két kormányt arra, hogy tartózkodjanak a gyülekezési jog sértésétől” – áll a lengyel kormányfő által idézett nyilatkozatban.
A Brexit témájában Robert Fico szlovák kormányfő a V4-ek közös álláspontját ismertetve úgy értékelte: a kilépési tárgyalások után
az Egyesült Királyságnak „nem EU-tagként nem lehet jobb helyzete, mint amilyen helyzetben a tagállamok vannak”.
Ellenkező esetben az EU zöld jelzést adna azoknak az országoknak, ahol a jövőben unióellenes erők kerülhetnek túlsúlyba – értékelte Fico.
Bohuslav Sobotka cseh kormányfő úgy fogalmazott: a V4-országoknak együtt kell működniük az április 29-én esedékes, a Brexit feltételeivel foglalkozó EU-csúcstalálkozó előtt, hogy „minél nagyobb hatással legyenek az EU tárgyalási szempontjaira”. Ezeknek a szempontoknak tükrözniük kell az országcsoport érdekeit.