// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Félmillió ember és egy polip ment utcára Romániában (PERCRŐL PERCRE)

// HIRDETÉS

Országszerte mára hirdették a legnagyobb tüntetéseket a kormány Btk-t módosító rendelete ellen. A rendeletet a kormány kora délután visszavonta, de már senki se hisz nekik.

Mindenki úgy készült lélekben és logisztikában is, hogy a mai, a hatodik esti tüntetés lesz a legnagyobb nemcsak Kolozsváron vagy Bukarestben, hanem országszerte. Ma kora délután a Grindeanu-kormány visszavonta a kedd éjszakai, még hatályba nem lépett sürgősségi rendeletét, amely részben kivette volna a hivatali visszaélést a Büntető törvénykönyv hatálya alól oly módon, hogy azzal azoknak a (főként) PSD-s politikusoknak kedvezzen, akiknek korrupció miatt gyűlt meg a bajuk a törvénnyel.

Csakhogy:

  1. Már senki az eddig tiltakozók közül nem hisz a kormánynak vagy a kormánypárt elnökének, Liviu Dragneának. A megmozdulások Facebookos szervezése nem állt le, sőt: a felhívások azzal gyarapodtak, hogy mindenki inkább a hangját hozza, mint a vuvuzellát, mert azok elnyomják a tiltakozók üzenetét, és megrémítik a gyerekeket. Szintén a gyerekek miatt kérik a tüntetők társaikat, hogy hagyják otthon az obszcén feliratú táblákat. Sokan továbbra is nagyon dühösek, és egyenesen a kormány lemondását követelik. Ráadásul oda kell figyelni egy másik, január 25-én meghozott, 9-es számú sürgősségi rendeletre is, amely eltörli egy évig a felső határát annak az összegnek, amelyet a helyi és megyei önkormányzatok kérhetnek a központi költségvetésből anélkül, hogy ezért törvény elé állítanák a vezetőiket.
  2. A Grindeanu-kormány mai, rendeletvisszavonó rendeletével azért még módosítja pár helyen a büntető perrendtartást, de ennek mibenlétét a kormányon kívül még nem sokan ismerik. Viszont állítólag szembemegy az alkotmánybíróság egyik tavalyi döntésével. Ha a parlament törvényként jóváhagyja a mai visszavonást, azt a jóváhagyó törvényt az alkotmánybíróság megsemmisítheti, és így (automatikusan?) életbe lép az eredeti, 13-as sürgősségi rendelet, amely ellen hatodik estéje tüntetünk.

Óriási tehát a bizonytalanság, a kormány nem tett meg mindent a helyzet tisztázásáért és a kedélyek lenyugtatásáért. Kövessék velünk ma is, mi történik az utcán.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS