// 2026. február 27., péntek // Ákos, Bátor

// Nagyítás

// Archívum

Kolozsvári bíró a közkegyelemről

roMánia

Szerző: Cristi Dănileț
2017. január 29., 16:24

Világos és tömör összefoglaló arról, miért tüntetünk a tervezett közkegyelmi rendelet és a btk álcázott amnesztikaként működő módosítása ellen.

A kormány két sürgősségi rendelettervezetet hozott nyilvánosságra, amelyek jóváhagyása most van folyamatban. (Hétfőn mindössze két órás közvitát rendez róla az igazságügyi minisztérium – szerk. megj.) Az első közkegyelmet céloz, indoka a börtönök túlzsúfoltsága. A második a büntető törvénykönyvet (btk) és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosítaná, indoklása szerint azért, hogy ezeket összhangba hozza az alkotmánybíróság újabb döntéseivel.

A következőben a két javaslat gyenge pontjaira mutatok rá, illetve pusztító hatásukra a korrupció elleni küzdelemben.

A kegyelem

jogilag az elítélt büntetésének elengedése, azé a büntetésé, amelyre a bíró jogerős ítéletben kötelezte. Kegyelmet általában egyének esetében szokott gyakorolni az államelnök elnöki rendelet útján, bármilyen indokkal, amelyet ő megfelelőnek talál.

Közkegyelmet nagyjából tízévente rendelnek el. Az 546/2002-es törvény értelmében közkegyelmi törvényt a parlament hozhat. Az utóbbi években elutasították a honatyák összes ilyen kezdeményezését.

Idén a kormány sürgősségi rendeletben gyakorolna közkegyelmet a parlamentben meghozott törvény helyett. Az alkotmány értelmében ezt a kormány csak sürgősségi helyzetben teheti meg. A kormány azonban nem indokolta meg, mitől sürgető a helyzet, csak annyival, hogy Romániát már többször elítélte emiatt az Európai Emberjogi Bíróság. De ez a helyzet már 2012 óta, nincs semmi újdonság.

Ráadásul a túlzsúfoltság csak az egyik probléma a romániai börtönökben a fogvatartási körülmények, a fogvatartottak orvosi ellátása, a börtönőrök fizetése mellett.

A közkegyelem korábbi gyakorlásait elemezve megállapítható, hogy azokból olyan elítéltek részesültek, akiket legtöbb két év fegyházra ítélt a bíróság, a 60 év felettiek pedig akkor, ha legfeljebb öt évnyi börtönbüntetést kaptak. Nagyon sok, főleg az erőszakos és korrupciós bűncselekmények pedig kivételt képeztek a közkegyelem alól.

A jelenlegi közkegyelmi rendelettervezet

viszont elengedné mindenkinek a büntetését, aki legtöbb öt év fegyházat kapott, a 60 év felettieknek pedig elengedik a büntetésük felét.

Mi több, a tervezett rendelet olyan előírásokat is tartalmaz, amelyeknek semmi közük vagy épp ellentmondanak a rendelet indoklásának. A rendelet a 2017. január 18-ig elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy nemcsak azok részesülnek kegyelemben, akik a rendelet elfogadásakor börtönben ülnek, hanem azok is, akiknek az ügyét még csak most tárgyalják, vagy akik ellen ezután nyomoznak majd az említett időpontig elkövetett bűncselekmények miatt, és akik esetében a rendelet elfogadása után hoznak majd ítéletet. Számukat nem lehet felbecsülni.

A kegyelem a büntető bírságok kifizetésére, illetve a felfüggesztett börtönbüntetésekre is vonatkozik. De ha a túlzsúfoltság problémáját akarjuk megoldani, ezt a két büntetéstípust nem kellene elengednünk.

Azok részesülnek majd közkegyelemben, akik legtöbb öt éves börtönbüntetést kaptak, akik nem visszaesők, és nem a rendeletben kivételekként felsorolt bűncselekményeket követték el. Szabadlábra helyezésük után legtöbb egy éven belül kötelesek kifizetni azt az összeget, amelyet a bíró az eredeti jogerős ítéletben kirótt rájuk. Ehelyett én úgy kötelezném őket a kártérítés kifizetésére, hogy csak azok kapnának kegyelmet, akik a rendelet Hivatalos Közlönyben történt publikálása utáni 30 napban kifizetnék a rájuk rótt összeget.

A rendelet elengedi a büntetésük felét azoknak, akik elmúltak 60 évesek, a terhes nőknek és azoknak, akik 5 évesnél idősebb gyerekeket kell eltartaniuk – azzal a feltétellel, hogy ne legyenek visszaesők. Vagyis a rendelet szerint nem fontos, hogy gyilkosság, súlyos erőszak, kiskorúak ellen elkövetett vagy korrupciós bűncselekmények miatt ítélték el őket – ami megengedhetetlen.

A terhességnél pedig nem rögzíti a kegyelmi rendelet, hogy a mikor terhes nőkre vonatkozik: ha az elítélt nő a kegyelemgyakorlás pillanatában kell, hogy terhes legyen, akkor egy ilyen terhességet 2017. január 18. után is elő lehet idézni, a terhes nő orvosi beavatkozásra is hivatkozhat, illetve az is megtörténhet, hogy terhesként szabadlábra kerül, majd elveteti a gyereket.

A btk és a büntető perrendtartás tervezett módosításának

vajmi köze van az alkotmánybíróság egyes döntéseihez. Be nem vallott célja egyes súlyos bűncselekmények dekriminalizálása, illetve a nyomozás megakadályozása más bűncselekmények esetén.

Nem számít majd bűncselekménynek az a szolgálati visszaélés, amely 200 000 lejnél kisebb kárt okozott, és megsértette egy személy jogait vagy érdekeit. Az a szolgálati visszaélés lesz bűncselekmény, amely 200 000 lejnél nagyobb kárt okozott, de az ügyész nem indíthat hivatalból eljárást, csak akkor, ha a károsult előzetes feljelentést tesz.

Ezt feltételül szabják a jelenleg is folyó ügyeknek, vagyis a jelenleg ezzel gyanúsított polgármesterek, helyi vagy megyei tanácsok vezetői, miniszterek kell eldöntsék, hogy feljelentik-e magukat (mivel közpénzes ügyekben ők képviselik az államot is, amelyet megkárosítottak – szerk. megj.). Ez egy az egyben hülyeség, mivel a btk 267. cikkelye bármely intézmény alkalmazottját kötelezi, hogy jelentse, ha szolgálati terén bűncselekmény jut tudomására, különben ő maga is bűncselekményt követ el. Vagyis nem kötelezheted bűncselekmény jelentésére, ha ugyanakkor az intézményvezető döntésére bízod, hogy jelenti-e. Megjegyzendő, hogy a DNA ügyiratainak egyharmadában szerepel szolgálati visszaélés.

Eltűnik majd a most nagyon gyakori szolgálati hanyagság is. Nem lesz bűncselekmény az érdekütközés sem, ha az így szerzett haszon jogos, és ez teljesen megváltoztatja az értelmét annak, hogy miért lett ez egyáltalán bűncselekmény. Ezeknek a helyzeteknek a számát sem lehet előre felbecsülni.

Mind a három módosítás hatása nagyobb lesz, mint egy amnesztiáé:

az amnesztia azt jelenti, hogy maga a bűncselekmény továbbra is szerepel a btk-ban, de az elkövetőnek megbocsátják, hogy elkövette, és bármelyik szakaszban is tartson, leáll a bűnvádi eljárás ellene; míg most dekriminalizálás történik, vagyis a tett eltűnik a btk-ból, és senkit se lehet majd megbüntetni a jövőben ilyen cselekmények miatt.

Még egy pontosítás: ahhoz, hogy életbe lépjenek, a tervezett rendeleteket a kormány el kell, hogy fogadja, és közölje a Hivatalos Közlönyben. Publikálás után azonnal életbe lépnek (ellentétben a törvényekkel, amelyek publikálás után három nappal válnak érvényessé). Abban a pillanatban az összes olyan fogvatartottat szabadlábra kell helyezni, akire vonatkozik a közkegyelmi rendelet, és le kell állítani az összes ügy nyomozását vagy tárgyalását, amely a dekriminalizáció hatálya alá esik.

Még akkor is hatást fognak gyakorolni, ha a kormány utólag visszavonja a rendeleteket, vagy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja őket, vagy a parlament törvénnyel utasítja el őket, mivel ezek számítanak majd a „kedvezőbb törvénynek”. A büntetőjogi gyakorlat szabálya szerint ha egy büntetőügy lefolytatása során több norma is közbejön, amely az ügynek ugyanazt az aspektusát érinti, akkor azt kell alkalmazni, amelyik kedvezőbb a gyanúsítottnak vagy vádlottnak.

A cikk szerzője, Cristi Dănileț a Kolozs megyei Törvényszék bírója, a Legfelső Bírói Tanács volt tagja. A szöveget szerkesztőségünk alcímezte.

Különvélemény

Káosz a fejekben: amikor gyerekek ölnek, késelnek, vernek és bántalmaznak

Sánta Miriám

Merengés az egyéni és közösségi felelősségvállalásról és a romániai gyermekvédelem zátonyairól.

„Ne legyen adóemelés!” De aztán mégis lett adóemelés. Amikor az RMDSZ közvetlenül farkasszemet néz a dühös választóival

Fall Sándor

A kampányban a pártok hazudnak, különben nem tudnának választást nyerni. Mit lehet tenni ez ügyben?

Nagyítás

Egy MI-„énekesnő” berúgta az ajtót és azóta megy a kultúrhiszti a mioritikus hazában

Szántai János

A mesterséges intelligencia körül forrongó kultúrharc nem új. Az viszont tény, hogy a Lolita Cercel nevű MI-entitás az első, ami ennyire felkavarta a hazai vizeket. Ugyanis… irtó népszerű.

Szégyen, hogy a kapusok szeszélyétől függ, ki és mikor látogathatja Mátyás király szülőházát

Sólyom István

Hunyadi János és Hunyadi Mátyás vagy Ioan de Hunedoara és Matia Corvinul? Az érintettek nem tudtak volna mit kezdeni ezzel a kérdéssel. Ismét összeültek a történészek az MCC kolozsvári képzési központjában.

// ez is érdekelheti

Főtér

Valós riport a nagyváradi premontrei apát elhalasztott kilakoltatásáról

Fejes Rudolf Anzelm és hívei hosszú időn át farkasszemet néztek a végrehajtóval, a patthelyzetet végül a polgármesteri hivatal oldotta fel, ideiglenesen.

Krónika

Mégis ki a felelős a 2022-es magyarországi választások előtti levélszavazatos diverzióért?

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.

Főtér

Hogy kerül a dilettáns festőcsizma a múzeumi asztalra?

A kolozsvári szépművészeti múzeumban nemrég megnyílt egy kiállítás. Egy újságíró művei lepték el a falakat. Ami önmagában nem baj. A baj az, hogy az ember dilettáns. És a művészeti szakemberek beengedték.

Székelyhon

Veszített a csapatuk, ezért elővették a Mongólia-kártyát a nagyszebeni drukkerek

Miközben a körülményekre és a fogadtatásra panaszkodtak, azt azért fontosnak tartották megjegyezni az AFC Hermannstadt egyik szurkolótáborának tagjai, hogy a csíkszeredai drukkerek annak az országnak a nevét skandálták, akiknek „lakói Mongóliából jöttek”.

Krónika

„Vagy a régi bánya indul újra, vagy újat nyitunk”. Parajd polgármestere a katasztrófa sújtotta település jövőjéről

Új árvízvédelmi rendszert építtet a román kormány 332 millió lejes beruházással a Korond-patakon, amely alapvetően befolyásolhatja Parajd jövőjét. Nyágrus Lászlót, Parajd polgármesterét kérdeztük a beruházás részleteiről és az új bánya lehetőségéről.

Székelyhon

Elővette az etnikai kártyát egy AUR-os tanácsos Marosvásárhelyen

Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.

// még több főtér.ro

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.

2023. szeptember 25., hétfő

Székelyföld nem fog elszakadni, hiába fél Románia Koszovó függetlenségétől

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

2023. május 22., hétfő

Ha a Nagy-Magyarország térkép rossz, a Nagy-Románia térkép miért jó?

Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.

Különvélemény