// 2026. augusztus 29., szombat // Beatrix, Erna

Kolozsvári bíró a közkegyelemről

// HIRDETÉS

Világos és tömör összefoglaló arról, miért tüntetünk a tervezett közkegyelmi rendelet és a btk álcázott amnesztikaként működő módosítása ellen.

A kormány két sürgősségi rendelettervezetet hozott nyilvánosságra, amelyek jóváhagyása most van folyamatban. (Hétfőn mindössze két órás közvitát rendez róla az igazságügyi minisztérium – szerk. megj.) Az első közkegyelmet céloz, indoka a börtönök túlzsúfoltsága. A második a büntető törvénykönyvet (btk) és a büntető perrendtartási törvénykönyvet módosítaná, indoklása szerint azért, hogy ezeket összhangba hozza az alkotmánybíróság újabb döntéseivel.

 

A következőben a két javaslat gyenge pontjaira mutatok rá, illetve pusztító hatásukra a korrupció elleni küzdelemben.

 

A kegyelem

jogilag az elítélt büntetésének elengedése, azé a büntetésé, amelyre a bíró jogerős ítéletben kötelezte. Kegyelmet általában egyének esetében szokott gyakorolni az államelnök elnöki rendelet útján, bármilyen indokkal, amelyet ő megfelelőnek talál.

 

Közkegyelmet nagyjából tízévente rendelnek el. Az 546/2002-es törvény értelmében közkegyelmi törvényt a parlament hozhat. Az utóbbi években elutasították a honatyák összes ilyen kezdeményezését.

 

Idén a kormány sürgősségi rendeletben gyakorolna közkegyelmet a parlamentben meghozott törvény helyett. Az alkotmány értelmében ezt a kormány csak sürgősségi helyzetben teheti meg. A kormány azonban nem indokolta meg, mitől sürgető a helyzet, csak annyival, hogy Romániát már többször elítélte emiatt az Európai Emberjogi Bíróság. De ez a helyzet már 2012 óta, nincs semmi újdonság.

 

Ráadásul a túlzsúfoltság csak az egyik probléma a romániai börtönökben a fogvatartási körülmények, a fogvatartottak orvosi ellátása, a börtönőrök fizetése mellett.

 

A közkegyelem korábbi gyakorlásait elemezve megállapítható, hogy azokból olyan elítéltek részesültek, akiket legtöbb két év fegyházra ítélt a bíróság, a 60 év felettiek pedig akkor, ha legfeljebb öt évnyi börtönbüntetést kaptak. Nagyon sok, főleg az erőszakos és korrupciós bűncselekmények pedig kivételt képeztek a közkegyelem alól.

 

A jelenlegi közkegyelmi rendelettervezet 

viszont elengedné mindenkinek a büntetését, aki legtöbb öt év fegyházat kapott, a 60 év felettieknek pedig elengedik a büntetésük felét.

 

Mi több, a tervezett rendelet olyan előírásokat is tartalmaz, amelyeknek semmi közük vagy épp ellentmondanak a rendelet indoklásának. A rendelet a 2017. január 18-ig elkövetett bűncselekményekre vonatkozik, ami azt jelenti, hogy nemcsak azok részesülnek kegyelemben, akik a rendelet elfogadásakor börtönben ülnek, hanem azok is, akiknek az ügyét még csak most tárgyalják, vagy akik ellen ezután nyomoznak majd az említett időpontig elkövetett bűncselekmények miatt, és akik esetében a rendelet elfogadása után hoznak majd ítéletet. Számukat nem lehet felbecsülni.

 

A kegyelem a büntető bírságok kifizetésére, illetve a felfüggesztett börtönbüntetésekre is vonatkozik. De ha a túlzsúfoltság problémáját akarjuk megoldani, ezt a két büntetéstípust nem kellene elengednünk.

 

Azok részesülnek majd közkegyelemben, akik legtöbb öt éves börtönbüntetést kaptak, akik nem visszaesők, és nem a rendeletben kivételekként felsorolt bűncselekményeket követték el. Szabadlábra helyezésük után legtöbb egy éven belül kötelesek kifizetni azt az összeget, amelyet a bíró az eredeti jogerős ítéletben kirótt rájuk. Ehelyett én úgy kötelezném őket a kártérítés kifizetésére, hogy csak azok kapnának kegyelmet, akik a rendelet Hivatalos Közlönyben történt publikálása utáni 30 napban kifizetnék a rájuk rótt összeget.

 

A rendelet elengedi a büntetésük felét azoknak, akik elmúltak 60 évesek, a terhes nőknek és azoknak, akik 5 évesnél idősebb gyerekeket kell eltartaniuk – azzal a feltétellel, hogy ne legyenek visszaesők. Vagyis a rendelet szerint nem fontos, hogy gyilkosság, súlyos erőszak, kiskorúak ellen elkövetett vagy korrupciós bűncselekmények miatt ítélték el őket – ami megengedhetetlen. 

 

A terhességnél pedig nem rögzíti a kegyelmi rendelet, hogy a mikor terhes nőkre vonatkozik: ha az elítélt nő a kegyelemgyakorlás pillanatában kell, hogy terhes legyen, akkor egy ilyen terhességet 2017. január 18. után is elő lehet idézni, a terhes nő orvosi beavatkozásra is hivatkozhat, illetve az is megtörténhet, hogy terhesként szabadlábra kerül, majd elveteti a gyereket.

 

A btk és a büntető perrendtartás tervezett módosításának

vajmi köze van az alkotmánybíróság egyes döntéseihez. Be nem vallott célja egyes súlyos bűncselekmények dekriminalizálása, illetve a nyomozás  megakadályozása más bűncselekmények esetén.

 

Nem számít majd bűncselekménynek az a szolgálati visszaélés, amely 200 000 lejnél kisebb kárt okozott, és megsértette egy személy jogait vagy érdekeit. Az a szolgálati visszaélés lesz bűncselekmény, amely 200 000 lejnél nagyobb kárt okozott, de az ügyész nem indíthat hivatalból eljárást, csak akkor, ha a károsult előzetes feljelentést tesz.

 

Ezt feltételül szabják a jelenleg is folyó ügyeknek, vagyis a jelenleg ezzel gyanúsított polgármesterek, helyi vagy megyei tanácsok vezetői, miniszterek kell eldöntsék, hogy feljelentik-e magukat (mivel közpénzes ügyekben ők képviselik az államot is, amelyet megkárosítottak – szerk. megj.). Ez egy az egyben hülyeség, mivel a btk 267. cikkelye bármely intézmény alkalmazottját kötelezi, hogy jelentse, ha szolgálati terén bűncselekmény jut tudomására, különben ő maga is bűncselekményt követ el. Vagyis nem kötelezheted bűncselekmény jelentésére, ha ugyanakkor az intézményvezető döntésére bízod, hogy jelenti-e. Megjegyzendő, hogy a DNA ügyiratainak egyharmadában szerepel szolgálati visszaélés.

 

Eltűnik majd a most nagyon gyakori szolgálati hanyagság is. Nem lesz bűncselekmény az érdekütközés sem, ha az így szerzett haszon jogos, és ez teljesen megváltoztatja az értelmét annak, hogy miért lett ez egyáltalán bűncselekmény. Ezeknek a helyzeteknek a számát sem lehet előre felbecsülni.

 

Mind a három módosítás hatása nagyobb lesz, mint egy amnesztiáé:

az amnesztia azt jelenti, hogy maga a bűncselekmény továbbra is szerepel a btk-ban, de az elkövetőnek megbocsátják, hogy elkövette, és bármelyik szakaszban is tartson, leáll a bűnvádi eljárás ellene; míg most dekriminalizálás történik, vagyis a tett eltűnik a btk-ból, és senkit se lehet majd megbüntetni a jövőben ilyen cselekmények miatt.

 

Még egy pontosítás: ahhoz, hogy életbe lépjenek, a tervezett rendeleteket a kormány el kell, hogy fogadja, és közölje a Hivatalos Közlönyben. Publikálás után azonnal életbe lépnek (ellentétben a törvényekkel, amelyek publikálás után három nappal válnak érvényessé). Abban a pillanatban az összes olyan fogvatartottat szabadlábra kell helyezni, akire vonatkozik a közkegyelmi rendelet, és le kell állítani az összes ügy nyomozását vagy tárgyalását, amely a dekriminalizáció hatálya alá esik.

 

Még akkor is hatást fognak gyakorolni, ha a kormány utólag visszavonja a rendeleteket, vagy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja őket, vagy a parlament törvénnyel utasítja el őket, mivel ezek számítanak majd a „kedvezőbb törvénynek”. A büntetőjogi gyakorlat szabálya szerint ha egy büntetőügy lefolytatása során több norma is közbejön, amely az ügynek ugyanazt az aspektusát érinti, akkor azt kell alkalmazni, amelyik kedvezőbb a gyanúsítottnak vagy vádlottnak.

 

 

A cikk szerzője, Cristi Dănileț a Kolozs megyei Törvényszék bírója, a Legfelső Bírói Tanács volt tagja. A szöveget szerkesztőségünk alcímezte.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?
Főtér

Mi a túróért beszél három napja egy lepényről az egész ország?

Románia legfontosabb ügye: a péksütemények. Egy lepényállam vajaskifli-gyarmatának franciás hadicsele durrant el...

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását
Krónika

Kiderült, mely NATO-tagállamok elleni orosz fenyegetés válthatta ki a CIA-igazgató moszkvai látogatását

John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik
Főtér

Amikor az elgörbített ideológiai tükör váratlanul szilánkokra törik

Egyre nagyobb hullámokat vet a legfiatalabb fekete Cambridge-i professzor körül kialakult ideológiai és tudományos botrány, amely sajnos tragédiába is fulladt. Az eset az egész európai kultúra szempontjából tanulságos lehet.

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament
Székelyhon

Tengerbe fulladt az a férfi, akit ma már háromszor is kihúztak a hullámok közül, de újra visszament

Egy 68 éves férfi fulladt a tengerbe Eforiénál csütörtök délután, miután a nap folyamán háromszor is kimentették a hullámok közül a vízimentők, de újra és újra bement a vízbe. Eforie Nord strandjain vörös zászló van kitűzve, tilos a fürdőzés.

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja
Krónika

Rejtély, miért kérte hazarendelését Montreálból Románia magyar nemzetiségű főkonzulja

Saját kérésére visszahívták állomáshelyéről Balla Tullia Imolát, Románia montreáli főkonzulját, aki két és fél éve látta el a diplomáciai kirendeltség irányítását. A korábban számos kormányzati pozíciót betöltő diplomatát több mindennel megvádolták.

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során
Székelyhon

Nagy mennyiségű aranyat foglaltak le egy székelyföldi házkutatás során

Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Egy rühes kutya esete a PNRR-pénzekkel és az energiaválsággal

Sánta Miriám

Nem a megújuló energia az oka annak a kritikus helyzetnek, amelybe az országos villamosenergia-rendszer került, hanem a sorozatosan elhibázott döntések miatt vagyunk ott, ahol.

Ezért nem menthetnek meg minket a technokraták

Sólyom István

Hivatásos politikusokra akkor is szükségünk van, ha sokszor legszívesebben a pokol fenekére kívánnánk őket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Szántai János

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

„A Kárpátok szimbólumát egy gyűlölt, kártékony, kóborló vadállattá züllesztette a politikum”

Sólyom István

A medveproblémára egyetlen valódi megoldás létezik, az állomány visszalövése az optimális létszámra. Birtalan István gyergyószentmiklósi vadásszal beszélgettünk, nemcsak a medvékről.

 

// HIRDETÉS