A cél: szerethetővé tenni a székely legendákat a nagyvilágban

Elképzelhető, hogy Norvégia legendáinak animációs feldolgozását a „székely recept” szerint készítik el – tudtuk meg Fazakas Szabolcstól, a Legendárium-projekt vezetőjétől. A nemrég három új rajzfilmmel (A rétyi nyír mondája/Csíksomlyói Babba Mária/A gyergyói táltos asszony) előrukkoló csapat túl van egy ötnapos szemináriumon, műhelymunkán, amelyet az olaszteleki Dániel-kastélyban tartottak, a Norvég Alap és a román kulturális minisztérium támogatásával, és amelyen részt vett Anne Magnussen norvég filmproducer is.

„A találkozó témája az erdélyi magyar kisebbség kulturális örökségének bemutatása volt, persze nem tágabb értelemben, mert az nem a mi asztalunk, hanem kizárólag az általunk készített produkciókon keresztül” – mondta el Fazakas Szabolcs. A norvég producer azzal a céllal érkezett, hogy tanácsokat adjon, de miután megismerte a székelyföldi csapat munkáját, egy esetleges jövőbeni együttműködés lehetőségét vetette fel.

Fazakas Szabolcs viszi a várkastélyt

Ezért végignézték az európai filmes támogatási formákat, koprodukciós lehetőségeket, Magnussen pedig felajánlotta, hogy mivel a rendkívül gazdag norvég legendakincs a székelyföldihez hasonló formában nincs feldolgozva, megfelelő támogatási háttérrel a székelyföldi csapat is elkészíthetné a „norvég legendáriumot”. „Az tetszett meg neki, hogy ez az egész Legendárium egy teljesen banális dolog, csak éppen jól van összerakva” – fogalmaz Fazakas.

Mint kiderült, a norvég kapcsolatra úgy tettek szert, hogy Gabriela Baciu, a romániai kulturális egyesületek szövetségének képviselője segített nekik a pályázati rendszerben való eligazodásban. Ő ismerte a norvég producert, aki romániai produkciós partnereket keresett – csak ezek az információk korábban nem jutottak el Székelyföldre.

„Akinek nem inge, ne vegye magára, de Székelyföldön az a gyakorlat, hogy a pályázatíró cégek csak a nagy, »Ctrl+C/Ctrl+V-s« pályázatokkal foglalkoznak, a kisebb, komolyabb erőfeszítést igénylő pályázatokkal kevésbé. Pedig érdemes, mert sok kicsi sokra megy, és Bukarestben van egy csomó lehetőség, amiről mi nem is tudunk” – fejti ki Fazakas. Elmondása szerint pozitívan csalódott, mert korábban számtalanszor pályáztak a román Nemzeti Kulturális Alaphoz (AFCN), sikertelenül, most viszont minden ment, mint a karikacsapás, a kulturális minisztériumi pályázatot egy hét alatt sikerült „levezényelni” tavaly decemberben.

„A székelyföldi legendákat kivinni az európai és a világpiacra nem egyszerű dolog, viszont a kételkedőknek mindig az a válaszom: nézzük meg, mekora nemzetközi sikert értek el a gallok, a vikingek, a skótok mondái. Ezért kell jó rajzfilmeket készíteni, ezért vontunk be egy amerikai animációs vezetőt és más külföldi szakembereket is, hogy tudjunk piacképes animációt gyártani, amely bármelyik nemzetközi tévécsatornán megállja a helyét. Szerethetővé kell tenni a székely legendákat, mert ezek nagyon vagány sztorik” – vallja Fazakas, aki azt is elmondja, hogy meghívták Milánóba és Los Angelesbe, a televíziós producerek nemzetközi találkozójára.

Készül a Kolozsvár-makett

A Legendárium-projekt vezetője arról is beszámolt, hogy a Szejkefürdőn létrehozandó Mini Erdély Park, terveik szerint, már idén megnyitná – legalábbis részlegesen – a kapuit. A létesítményben – amelynek a brüsszeli Mini-Europe és a klagenfurti Minimundus park az előképei – Erdély fénykorának épített örökségét mutatnák be maketteken, eredeti álapotukban.

„Orbán Balázs szülőföldjén vagyunk – Szejkefürdőn van eltemetve –, és úgy képzeltük el ezt a parkot, mintha egy kicsit az ő szemén keresztül néznénk a korabeli Erdélyt” – tudjuk meg Fazakastól, aki azt is elárulja, hogy jelenleg hét épület van készen. Épp most készül Kolozsvár belvárosa, és úgy tervezik, hogy idén meglesz 15 makett, jövőre 50, a teljes parkot pedig 90 épületre tervezték. Az épületek közt lehet majd sétálni, megpihenni – de nem csak kastélyok, várak lesznek, hanem rekonstruálják például a vásárhelyi zenélő kutat is (amely zenélni is fog) vagy a bodvaji vaskohót. Egyaránt lesznek benne magyar, szász, román érdekeltségű épületek, templomok, falurészek: ezek rekonstrukciójában Gyöngyössy János történész-grafikus segíti a csapatot, a maketteket pedig Vajda Domokos készíti Budapesten.

„Erdély fénykorát akarjuk bemutatni, amit Erdély építészetileg adott ennek az országnak  és Európának” – összegez Fazakas Szabolcs.