Terjedelmes interjúban számolt be a PressOne portálnak a köztelevízió kolozsvári stúdiójánál uralkodó állapotokról Adrian Roca-Rozenberg, a román nyelvű műsorok távozó főszerkesztője. Mint arról beszámoltunk, Rozenberg – Pákai Enikővel, a magyar adás főszerkesztőjével együtt – nem vállalja tovább a főszerkesztői tisztséget, ezt azzal indokolta, hogy a stúdión belül elmérgesedett a helyzet, és nem tud együttműködni Romeo Couțival, a kolozsvári tévé igazgatójával.

A közszolgálati tévé kolozsvári stúdiója – szerkesztőinek szándékával ellentétesen – azzal került be a hírekbe, hogy egyik külső munkatársuk manipulatív riportot készített a tavalyi Kolozsvári Magyar Napokon koncertező Beatrice fellépéséről, az azt kísérő felvételekről. A helyi román nyelvű adás főszerkesztője nem engedte adásba, ennek ellenére – Couți közbenjárásának köszönhetően – a TVR központi csatornáinak híradóiban többször is adásba került. 

Adrian Roca-Rozenberg

Az ügy a TVR vezetőtanácsa és etikai bizottsága, valamint az Országos Audiovizuális Tanács elé került, maguk a kolozsvári stúdió munkatársai is panaszt tettek. Az etikai bizottság elítélte a félrevezető és tendenciózus anyagot, a vezetőtanács és az audiovizuális tanács vizsgálata pedig még folyamatban van. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a riport készítője, Diana Apahidean azóta már nem dolgozik a kolozsvári tévének, a tordai városháza szóvivője lett.

Adrian Roca-Rozenberg minden részletre kiterjedően beszél a tarthatatlan helyzetről, ezek közül kiemelnénk azokat az aspektusokat, amelyek a kolozsvári tévé igazgatójának magyar vonatkozású témákkal kapcsolatos hozzáállását tükrözik.

• Rozenberg szerint a konfliktus közte, illetve a tévé munkatársai és Couți között nem újkeletű, de múlt nyáron „robbant”, a Beatrice-riport miatt. A Kolozsvári Magyar Napok elleni támadás szándékolt, tudatos volt, az igazgató megrendelte az anyagot.

Ő tendenciózusnak ítélte Apahidean riportját és nem engedélyezte a sugárzását, mire az igazgató bejelentette, hogy akkor őt megkerülve elküldi az anyagot a bukaresti stúdiónak. Az igazgató bosszúálló alkat, többször is beavatkozott a műsorkészítésbe, bár ezt nyíltan nem ismerné el.

• Az igazgatónak mintegy két éve „akadtak be” a magyarok. Azelőtt, amíg az RMDSZ-t képviselő Sebesi Karen Attila is tagja volt a tévé igazgatótanácsának, nem volt semmi problémája a magyarokkal, akkor „a magyarok voltak a legjobbak”; vagyis kontextustól függően váltogatja a hozzáállását.

• Kevesen tudják – állítja Rozenberg –, hogy Couți kitalálta: december 1-én, a román nemzeti ünnepen ne Gyulafehérvárról tudósítsanak, ahogy az megszokott volt, hanem a Székelyföldről, hogy bemutassák az ottani románok helyzetét. A projekt végül épp a helyi románok ellenállásán bukott meg, akik arra kérték a kolozsvári tévéseket, hogy feleslegesen ne szítsanak feszültséget.

• A kolozsvári tévé volt az egyetlen, amely műsort készített arról, hogy Szucságon felavatták egy volt szekustiszt büsztjét, akit Székelyudvarhelyen lincseltek meg a ’89-es forradalom alatt. Annak ellenére ki kellett szállniuk a helyszínre, hogy a munkatársak nem tartották jó ötletnek egy volt szekus mártírrá avatását.

• A magyarok mellett az igazgató másik rögeszméje Moldova Köztársaság, ez számtalan helyszíni tudósításban, közös projektben nyilvánult meg, még akkor is, ha ezek szakmaisága hagyott is kívánnivalót maga után.

Romeo Couți igazgató a PressOne megkeresésére nem kívánta kommentálni a kialakult helyzetet. Az Adrian Roca-Rozenberggel készült beszélgetés teljes terjedelmében elolvasható a cikkünk alatti linken.