Nem építhető be a köztisztviselői kormányügynökség alkalmazottainak alapbérébe az az 50 százalékos bérpótlék, amelyet júniusban szavazott meg számukra a román parlament, maga a pótlék azonban nem sérti az alaptörvényt – állapította meg szerdán az alkotmánybíróság.
A törvényhozás az alapbér 50 százalékával egyenlő „veszélyességi és neuropszichológiai túlterheltségi” pótlékot irányozott elő az úgynevezett Köztisztviselők Országos Ügynöksége (ANFP) állományába tartozó, kevesebb mint másfél száz hivatalnoknak, oly módon, hogy a pótlékot beépítené az alapbérbe, így minden további juttatás alapját másfélszeresére növelné.
Ez utóbbi rendelkezés, amely további „pótlékos pótlékok” számolására képezne alapot, a taláros testület szerint alkotmányellenes előjogot jelentene az érintett köztisztviselők számára, ezért a vonatkozó szövegrészt megsemmisítette.
A törvénymódosítás ellen a Dacian Cioloş vezette szakértői kormány emelt alkotmányossági óvást, arra hivatkozva, hogy az intézkedés hátrányos megkülönböztetést jelent más közalkalmazottakkal szemben, és a törvényhozók anélkül rendelkeztek a költségvetési kiadások növeléséről, hogy meghatározták volna annak forrását.
A média a törvény elfogadásakor úgy értelmezte, hogy a honatyák valamennyi köztisztviselőnek és közméltóságnak – tehát saját maguknak is – 50 százalékos „túlterheltségi” pótlékot szavaztak meg.
Birtalan József államtitkár, az ANFP elnöke az MTI érdeklődésére azonban tisztázta: valójában a bérpótlék nem a teljes, 130 ezer embert jelentő romániai köztisztviselői karra vonatkozik, hanem csak a munkájukat irányító kormányzati ügynökség 140 alkalmazottjára.
Egy hasonló jogvitában az alkotmánybíróság korábban kétszer is a Cioloş-kabinetnek adott igazat, amikor megsemmisítette a volt önkormányzati vezetőknek megszavazott extra nyugdíjat. A parlament kisebb módosításokkal másodszor is elfogadta ez utóbbi törvénytervezetet, amely ellen a bukaresti kormány ismét alkotmányossági óvást nyújtott be, és a taláros testület újfent megsemmisítette jogszabályt.
A 2016-os választási év folyamán a bukaresti parlament számos bér- és nyugdíjemelésről döntött, amelyek ellen rendre alkotmányossági óvást emelt a szakértői kormány, arra hivatkozva, hogy a parlament nem nevezte meg a többletkiadások költségvetési fedezetét.