// 2026. november 17., kedd // Hortenzia, Gergő

Emlékkiállítás elhurcolt erdélyi civilek fiókok mélyén őrzött titkaiból

// HIRDETÉS

Óvatos becslések szerint 20-25 ezer erdélyi civilt hurcoltak el a Gulagra. Emlékükre állandó kiállítás nyílt a kolozsvári Sapientia Torda úti épületében.

A szovjet munkatáborokat megjárt erdélyi civilek a láger borzalmait felelevenítő tárgyaiból, leveleiből, fotóiból, hivatalos dokumentumaiból nyílt állandó emlékkiállítás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Torda úti épületének első emeletén. Ahogy mi is többször beszámoltunk róla, a Gulag-emlékév kapcsán kiírt pályázaton sikeresen szereplő felsőoktatási intézmény komoly feltáró és ismeretterjesztő munkával járult hozzá a Szovjetunióba internált erdélyi civilek sorsának felkutatásához és ahhoz, hogy ezeket az emberi történeteket minél szélesebb körben megismerjék Erdélyben és a határokon túl is.

Murádin János Kristóf egyetemi oktató és Benkő Levente újságíró már évek óta kutatják a Gulag és a GUPVI táborok erdélyi vonatkozásait, az emlékév pedig keretet adott gyűjtőmunkájuknak. Ebből kaptak ízelítőt szerdán az érdeklődők.

Murádin János Kristóf kari kancellár (Fotók: Mészáros Tímea)

Bevezetésképpen Tóth Orsolya, a Sapientia tanárának dokumentumfilmjét vetítették le, mely az emlékév apropóján készült két túlélő, Csetri Elek és Török Imre közreműködésével. A filmben részletesen beszámolnak a foglyul ejtés pillanatáról, az utazás kínszenvedéseiről, a kényszermunkáról, az éhezésről, az orvosi ellátás hiányosságairól, és a csodával határos szabadulásról, miközben a korabeli Kolozsvárról, a lágerek szögesdrótjairól, a kényszermunkáról készült felvételek váltogatják egymást. Mint megtudhattuk, a dokumentumfilm rövidebb változatát iskolákban fogják levetíteni, de készül egy hosszabb, egyórás változat is.

Tonk Márton, a Sapientia kolozsvári karának dékánja felszólalásában kifejtette: az emlékkiállítás tárgyai beszédesek: azt az üzenetet hordozzák, amit a Gulagot megjárt civilek már nem tudtak elmesélni. Hozzátette: büszke arra, hogy a Sapientia lehet a – rendhagyó módon másfél évig terjedő – emlékév kolozsvári centruma. Ez is mutatja, hogy a Sapientia több, mint egy egyetem – fogalmazott.

Tonk Márton dékán

A továbbiakban két előadást hallgathatott meg a közönség. Benkő Levente azt elevenítette fel, hogy mi történt 1944 őszén Romániában, milyen magyar- és németellenes közhangulat uralkodott, majd a romániai internálótáborok, különösen a Brassó közelében fekvő barcaföldvári tábor légkörét idézte fel, fotókat is mutatva azokról az épületekről, amelyeknek a falai a 90-es évekig álltak, de azóta az enyészet martalékává váltak. Végezetül sajnálatának adott hangot, hogy a Gulag emlékév nem húsz évvel ezelőtt lett meghirdetve, amivel arra utalt, hogy nagyon sok túlélő már meghalt azóta, így sok kérdés megválaszolatlan marad, és a kutatók csak a – nem minden esetben objektív – levéltári adatokra támaszkodhatnak.

A hallgatóság, köztük az első sorban Bitay László egykori fogoly

Murádin János Kristóf előadásában az erdélyi elhurcoltak számadatait ismertette. Óvatos becslése szerint Erdélyből és a Partiumból 20–25 ezer magyar és német civilt visznek a Gulagra, csak Kolozsvárról – ahol a szovjetek nagyobb ellenállásba ütköztek – ötezer polgári személyt vagoníroztak be. Az ötezerből mindeddig 724 személy nevét és sorsát sikerült feltárnia a kutatónak. Nincsenek pontos adatok a halálos áldozatokról, ugyanis azokat nem tartották nyilván, akik útközben haltak meg. A megnyíló emlékkiállításról a történész elmondta: összesen 449 tárgyból áll, ami 25 hagyatékból származik. A gyűjtemény nagyon rövid idő alatt állt össze, ez is bizonyítja, hogy nagyon sokan megőrizték a fogság emlékeit, annak ellenére, hogy a kommunizmus idején még a családtagoknak sem beszélhettek az úgynevezett „antifasiszta képzés” során átélt szörnyűségekről. Ez a történet ott él a poros íróasztalok mélyén, és ott van nagyapáink emlékezetében – fogalmazot.

Murádin János részletesen bemutatta a tárlat legérdekesebb darabjait, ezekről itt írtunk bővebben. A kiállítás egyébként folyamatosan bővül: az átadása alkalmából a Szerecsenyből érkező résztvevők egy baskíriai egykori barakk tetőszerkezetének darabját hozták Kolozsvárra, hogy gazdagítsa a Sapientián helyet kapó állandó kiállítást.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához
Főtér

A kőbaltától a zászlóig, majd a zászlótól vissza a kőbaltához

Hogyan bírságolta 40 ezer lejre a rendőrség a trikolórt szemétszállításra használó közmunkásokat, és miért olyan fájóan groteszk ez a helyzet?

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS