// 2026. április 7., kedd // Herman

Iohannis, Ponta hasznos idiótája

// HIRDETÉS

Hát, ezt az elnök nem teszi az ablakba, az biztos.

A Külügyminisztériumban két évvel ezelőtt gondosan kitervelték azt a megaláztatást, amit a külföldön élő románoknak le kell majd nyelniük: több órányi sorbaállást a túl kevés szavazókör előtt, a bukaresti hatóságok által nyíltan vállalt pofátlanságot és autizmust, más államok rendfenntartó erőinek agresszióját a kialakult lökdösődések miatt. Ismertek az aljas terv szerzői: Victor Ponta volt kormányfő és az akkori külügyminiszter, Titus Corlăţean.

De a legnagyobb megaláztatásra csak ma került sor. És nemcsak azért, mert Ponta minősíthetetlen módon rágalmazza a külföldön élő románokat, hanem főleg azért, mert ezt Klaus Iohannis elnök cinkosságával teszi.

A 2014-es elnökválasztás alkalmával a külföldi szavazóköröknél kialakult katasztrófa nélkül

Iohannis a legvalószínűbb módon nagyszebeni polgármester maradt volna és soha nem lett volna belőle Románia elnöke.

Ponta önmagát szabotálta el, amikor úgy döntött, drasztikusan korlátozza a szavazójogot a diaszpórában és ezzel dühös hullámot váltott ki idehaza. Mely hullám aztán több mint egymillió szavazattal hozott többet Iohannisnak, mint ahánnyal Ponta rendelkezett. Iohannis pedig ezt felfogta.

Éppen ezért 2014. november 17-én, alig egy nappal a választás megnyerése után a megválasztott elnök nyilvánosan kijelentette: „Arra kérem a még hivatalban lévő elnököt, hogy elemezze ezt a helyzetet és hívja vissza az összes diplomatát, akik nem kezelték megfelelően a helyzetet a szavazóköröknél. Úgy vélem, minimális gesztus visszahívni a nagyköveteket és a konzulokat onnan, ahol megalázták a románokat. (…) A kormánynak elemeznie kell majd ezt az ügyet és felelősségre kell vonnia, valamint le kell váltania azokat, akik felelősek azért, mert a diaszpórában rosszul szervezték meg a szavazást.”

A már beiktatott elnök 2014. december 30-án további pontosításokat tett a nagyszebeni helyi sajtónak adott interjújában. Arra a kérdésre, hogy számításba veszi-e majd a szavazáskor rosszul teljesítő nagyköveteket, azt válaszolta:

„Technikailag ezt meg lehetne tenni, de mélyebb elemzésre van szükség.

A megfelelő pillanatban majd bejelentem az ezzel kapcsolatos döntést.”

Iohannis valóban állta a szavát: visszahívta a németországi nagykövetet, Lazăr Comănescut. Párizshoz, Londonhoz és más helyekhez hasonlóan a 2014-es szavazáskor Münchenben és Bonnban is pokoli sorok voltak. De Comănescut nem büntetésből hívták vissza, hanem jutalomként: elnöki tanácsadóvá nevezték ki. Csaknem egy évvel később pedig, Ponta lemondása és a kormány bukása után, Comănescu bónuszt is kapott – külügyminiszterré nevezték ki.

Végre eljött a pillanat, hogy Iohannis megtegye azt, amit a választás megnyerése után bejelentett: „egy mélyebb elemzést”, hogy „a kormány (…) felelősségre vonja és leváltsa azokat, akik felelősek azért, mert a diaszpórában rosszul szervezték meg a szavazást”.

Mi is történt valójában?

Az egyik legszégyenletesebb politikai bunda 1989 óta.

Bár a kormányt tíz hónapja egy elnökhöz lojális kormányfő vezeti, a külügyminiszter pedig nagyon közel áll Iohannishoz, Lazăr Comănescu egyetlen elemzést sem produkált a Ponta-kormány által a külföldi szavazás esetében elkövetett visszaélésekről. Sőt, titkosította az ezzel a szavazási folyamattal kapcsolatos összes nyilvános információt. És még ez sem volt elég: a MAE (Külügyminisztérium – a szerk.) most is bíróságon küzd velem ezen információk közzététele ügyében, melyeket a közérdekű adatokról szóló törvény alapján már 2015 áprilisa óta kérek.

Tehát nem tehetek mást, csak döbbenten kérdezem: mit rejteget Comănescu?; miért mondott le Iohannis az ígért elemzésről?; a jelenlegi külügyminiszter Ponta szolgája volt a 2014-es választáson?; és ha igen, akkor miért tette meg Iohannis az új elnöki ideálok kiszolgálójává? Vagy csak a ceauşiszta Securitatéról van szó, mely a 70-es években diplomatát csinált Comănescuból?

De akármi is lenne a magyarázat, egy dolog biztos: ha Iohannis megtette volna, amit ígért, akkor ma pontosan tudnánk, hogy miként alázta meg Ponta a románokat az urnáknál, és Viorel már nem gyakorolhatta volna mindnyájunkon a bunkóságát. De Iohannis, akarattal vagy sem, csak egy hasznos idióta volt Ponta számára.

 

Az alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó forrása: nineoclock.ro

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát
Főtér

Ha már a különnyugdíjukat megnyirbálták, a bírák és ügyészek kibuliztak fejenként 60 ezer euró potyát

A kormány ugyanis, ha nem tudta volna, kétmilliárd lejnyi bérhátralékkal tartozik nekik, amit ők maguk pereltek össze maguknak. És akkor a lehetséges kamatokat még nem is vettük számításba…

Szerbia: robbanóanyagot találtak a Magyarországra vezető gázinfrastruktúra közelében
Krónika

Szerbia: robbanóanyagot találtak a Magyarországra vezető gázinfrastruktúra közelében

Nagy romboló erejű robbanóanyagot és annak működésbe hozásához szükséges gyutacsokat találtak Szerbiában a Magyarországot Szerbiával összekötő gázinfrastruktúra közvetlen közelében – tájékoztatta Aleksandar Vucic szerb elnök Orbán Viktor miniszterelnököt.

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?
Főtér

Ki mondja meg, hogy ki a transzilvanista és ki nem?

Kicsit olyan az egész, mint amikor valaki megmondja, ki a fehér, ki a fekete. Ki a Jó, ki a Rossz. Mi meg nézünk, hogy ki ez? És miért mondja meg? És hogy jutottunk ide? Mert itt tartunk.

Több, mint 10 ezer lej értékű lopást követtek el Hargita megyei fiatalok – rendőrkézre kerültek
Székelyhon

Több, mint 10 ezer lej értékű lopást követtek el Hargita megyei fiatalok – rendőrkézre kerültek

Összesen 13 ezer lej értékben tulajdonított el vagyontárgyakat három Hargita megyei fiatal egy kézdivásárhelyi vállalat telephelyéről, közülük kettőt már őrizetbe vettek – közli a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit
Krónika

Fatolvajok bántalmazták egy természetvédelmi terület parkőreit

Halálosan megfenyegette és megtámadta az aradi székhelyű Maros-ártér Tájvédelmi Körzet parkőreit egy fatolvajokból álló csoport.

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó
Székelyhon

Ahol húsvétvasárnap reggel ezrek énekelik együtt a magyar és a székely himnuszt – videó

A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS