Hát, ezt az elnök nem teszi az ablakba, az biztos.
A Külügyminisztériumban két évvel ezelőtt gondosan kitervelték azt a megaláztatást, amit a külföldön élő románoknak le kell majd nyelniük: több órányi sorbaállást a túl kevés szavazókör előtt, a bukaresti hatóságok által nyíltan vállalt pofátlanságot és autizmust, más államok rendfenntartó erőinek agresszióját a kialakult lökdösődések miatt. Ismertek az aljas terv szerzői: Victor Ponta volt kormányfő és az akkori külügyminiszter, Titus Corlăţean.
De a legnagyobb megaláztatásra csak ma került sor. És nemcsak azért, mert Ponta minősíthetetlen módon rágalmazza a külföldön élő románokat, hanem főleg azért, mert ezt Klaus Iohannis elnök cinkosságával teszi.
A 2014-es elnökválasztás alkalmával a külföldi szavazóköröknél kialakult katasztrófa nélkül
Ponta önmagát szabotálta el, amikor úgy döntött, drasztikusan korlátozza a szavazójogot a diaszpórában és ezzel dühös hullámot váltott ki idehaza. Mely hullám aztán több mint egymillió szavazattal hozott többet Iohannisnak, mint ahánnyal Ponta rendelkezett. Iohannis pedig ezt felfogta.
Éppen ezért 2014. november 17-én, alig egy nappal a választás megnyerése után a megválasztott elnök nyilvánosan kijelentette: „Arra kérem a még hivatalban lévő elnököt, hogy elemezze ezt a helyzetet és hívja vissza az összes diplomatát, akik nem kezelték megfelelően a helyzetet a szavazóköröknél. Úgy vélem, minimális gesztus visszahívni a nagyköveteket és a konzulokat onnan, ahol megalázták a románokat. (…) A kormánynak elemeznie kell majd ezt az ügyet és felelősségre kell vonnia, valamint le kell váltania azokat, akik felelősek azért, mert a diaszpórában rosszul szervezték meg a szavazást.”
A már beiktatott elnök 2014. december 30-án további pontosításokat tett a nagyszebeni helyi sajtónak adott interjújában. Arra a kérdésre, hogy számításba veszi-e majd a szavazáskor rosszul teljesítő nagyköveteket, azt válaszolta:
A megfelelő pillanatban majd bejelentem az ezzel kapcsolatos döntést.”
Iohannis valóban állta a szavát: visszahívta a németországi nagykövetet, Lazăr Comănescut. Párizshoz, Londonhoz és más helyekhez hasonlóan a 2014-es szavazáskor Münchenben és Bonnban is pokoli sorok voltak. De Comănescut nem büntetésből hívták vissza, hanem jutalomként: elnöki tanácsadóvá nevezték ki. Csaknem egy évvel később pedig, Ponta lemondása és a kormány bukása után, Comănescu bónuszt is kapott – külügyminiszterré nevezték ki.
Végre eljött a pillanat, hogy Iohannis megtegye azt, amit a választás megnyerése után bejelentett: „egy mélyebb elemzést”, hogy „a kormány (…) felelősségre vonja és leváltsa azokat, akik felelősek azért, mert a diaszpórában rosszul szervezték meg a szavazást”.
Mi is történt valójában?
Bár a kormányt tíz hónapja egy elnökhöz lojális kormányfő vezeti, a külügyminiszter pedig nagyon közel áll Iohannishoz, Lazăr Comănescu egyetlen elemzést sem produkált a Ponta-kormány által a külföldi szavazás esetében elkövetett visszaélésekről. Sőt, titkosította az ezzel a szavazási folyamattal kapcsolatos összes nyilvános információt. És még ez sem volt elég: a MAE (Külügyminisztérium – a szerk.) most is bíróságon küzd velem ezen információk közzététele ügyében, melyeket a közérdekű adatokról szóló törvény alapján már 2015 áprilisa óta kérek.
Tehát nem tehetek mást, csak döbbenten kérdezem: mit rejteget Comănescu?; miért mondott le Iohannis az ígért elemzésről?; a jelenlegi külügyminiszter Ponta szolgája volt a 2014-es választáson?; és ha igen, akkor miért tette meg Iohannis az új elnöki ideálok kiszolgálójává? Vagy csak a ceauşiszta Securitatéról van szó, mely a 70-es években diplomatát csinált Comănescuból?
De akármi is lenne a magyarázat, egy dolog biztos: ha Iohannis megtette volna, amit ígért, akkor ma pontosan tudnánk, hogy miként alázta meg Ponta a románokat az urnáknál, és Viorel már nem gyakorolhatta volna mindnyájunkon a bunkóságát. De Iohannis, akarattal vagy sem, csak egy hasznos idióta volt Ponta számára.
Az alcímeket a szerkesztőség adta. Fotó forrása: nineoclock.ro
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Továbbá: egy tönkretett közlekedési lámpa javítása hónapokba telik, addig mindenki vigyázzon magára. És valaki elégette a szemetét s vele szinte egy egész erdőt.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Egy március 15-i ünnepségen összegyűlnek a kokárdás emberek, meghallgatják a szónokokat és amíg a politikus beszél, a népek is beszélgetnek egymással. Kihallgattuk az ünneplőbe öltözött susmorgást. Pamflet.
Két ember életét vesztette egy közúti balesetben a Kovászna megyével szomszédos Buzău megyében, miután egy személyautó és egy haszongépjármű összeütközött.
Tragikus hirtelenséggel elhunyt Schwartz Róbert, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos alelnöke – közölte kedden Facebook-oldalán a szervezet.
Kiközölte a Rákóczi Szövetség a Szülőföldön Magyarul Program idei támogatásigénylési időszakát.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Gabriel Andreescu azt mondja: 15 év húzódozás után után Romániának végre el kellene ismernie Koszovó függetlenségét, mert elképzelhetetlen, hogy a fiatal balkáni ország ismét Szerbia része legyen. Koszovó helyzetét pedig ostobaság a Székelyföld elveszítésének veszélyével társítani.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
Ugye, az van, hogy a Nagy-Magyarország térkép igazi vörös posztó Romániában. A Nagy-Románia viszont nem feltétlenül. Petru Clej véleménycikkét szemléztük.
A rocker élete a „hogy lehet ilyen hangerőn hallgatni ezt a csörömpölést, fiam”-tól a „megyünk hát, hétkor találkozunk a helyszínen”-ig.
És miért lesz ettől egyre idegesebb a nép?
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.