Sokéves jogi hercehurca után az izraeli legfelsőbb bíróság kimondta a végső szót: Max Brod és Franz Kafka irodalmi hagyatéka a jeruzsálemi Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül, és megtekinthető lesz – írja a Jediót Ahronót című újság honlapjára hivatkozva az MTI.
A bíróság elutasította Max Brod egykori titkárnője, Esther Hoffe lányainak jogorvoslati kérelmét, akik megfellebbezték a korábbi bírósági döntéseket, amelyek a mostanáig magángyűjteményben őrzött majdnem százéves irodalmi kincsek Izraeli Nemzeti Könyvtárnak történő átadásáról döntöttek.
A történet – illetve a belőle kibomló jogi huzavona – meglehetősen zavaros. Köztudott, hogy Franz Kafka 1924-ben bekövetkezett halála előtt arra kérte jóbarátját, Max Brodot, hogy halála után olvasatlanul égesse el kéziratait. Brod azonban – az egyetemes irodalom szerencséjére – ezt nem volt képes megtenni, sőt ki is adta a műveket, amivel világhírűvé tette elhunyt barátját.
Az értékes iratok Max Brodnak, Kafka barátjának és kiadójának hagyatékát képezték, amely fölött Brod titkárnője, Esther Hoffe rendelkezett 2007-ben bekövetkezett haláláig.
Max Brod a Kafka-kéziratokat tartalmazó bőröndökkel együtt még a második világháború előtt, 1939-ben az akkori Palesztinába költözött és Tel-Avivban telepedett le. Halála előtt titkárnőjére, Esther Hofféra bízta saját maga és Kafka irodalmi hagyatékát, azzal a kéréssel, hogy majd adja át őket egy izraeli tudományos intézetnek.
Brod 1968-ban bekövetkezett halála után azonban Hoffe négy évtizeden át részben saját lakásában, részben tel-avivi és zürichi bankokban helyezte el a kéziratokat, sőt még el is adott néhányat közülük: egy 1988-as londoni árverésen majdnem kétmillió dollárért cserélt gazdát A per egyik eredeti példánya.
A megmaradt dokumentumokat Hoffe két lányára, Eva Hofféra és Anita Ruth Vizlerre hagyta, akik szintén nem akarták kiengedni a gyűjteményt a kezükből, az Izraeli Nemzeti Könyvtár pedig sok évig tartó küzdelemmel végül bírósági úton elérte, hogy – szerintük Brod végakaratával összhangban – a gyűjtemény az intézményhez kerüljön.
Az izraeli közszolgálati rádió szakértője szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a széfekből esetleg Kafka egy mindeddig kéziratban lappangó újabb műve kerüljön napvilágra, de a korszak kutatói várhatóan értékes új információkhoz juthatnak Max Broddal, a huszadik század egyik jelentős gondolkodójával és művészével kapcsolatban.